● news.bsdnet.hu

Az energiafelhasználás hatékonyságát legjobban jelző két mutató az energiaintenzitás és az energiaproduktivitás. Az energiaintenzitási mutató a bruttó belföldi energiafelhasználás és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosaként áll elő, és azt jelzi, hogy egységnyi gazdasági érték (pl GDP) előállításához mennyi energiát szükséges felhasználni. Minél kisebb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával, annál energiahatékonyabban állítható elő egységnyi GDP. Magyarország energiaintenzitása - részben a fejlettebb országokhoz képest magasabb ipari energiaintenzitás, részben az elavultabb technológiákból és épületállomány miatt - historikusan magasabb az uniós átlagnál, noha a lemaradás az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Az ország energiaintenzitási mutatója 2000 és 2019 között 34%-kal mérséklődött a KSH adatai szerint - miközben az uniós átlag 28%-kal csökkent -, amiben szerepet játszott a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése is. Olyan energiaigényes üzemek fejezték be működésüket ebben az időszakban, mint például az ország utolsó timföldgyárai és alumíniumkohója, miközben a gazdaság egészét egyre inkább a szolgáltató szektor dominanciája jellemezte. A lakossági (fűtési célú) energiafelhasználás hatékonysága jelentős mértékben javult, elsősorban a panelprogram keretében végzett, államilag támogatott felújítások, kisebb részben a főként magánerős családiház-hőszigetelések hatására. A KSH oldalán elérhető adatok szerint 2024-ben a hazai energiaintenzitás (174,8 kőolajegyenérték-kilogramm/1000 euró) több mint 78%-kal magasabb volt az EU átlagánál (98 KGOE/1000 euró). Ugyanakkor az uniós statisztikai iroda, az Eurostat vásárlóerő-paritáson értendő kimutatása szerint Magyarország 2024-ben ennél jóval közelebb volt (83,8 KGOE/1000 euró PPS-ben) az EU-átlaghoz (74) az energiaintenzitást tekintve. Az energiaintenzitásnak lényegében reciproka az energiaproduktivitás , amely azt mutatja meg, hogy egységnyi felhasznált energiával mekkora gazdasági értéket sikerül előállítani. Minél nagyobb az értéke, annál hatékonyabban hasznosítja az energiát a gazdaság. A KSH adatai szerint a magyar gazdaság energiaproduktivitása (5,7 euró/kőolajegyenérték-kilogramm) csak nem sokkal több, mint fele, 58%-a volt 2023-ban az EU átlagának (9,8 euró/kőolajegyenérték-kilogramm) – tehát közel kétszer annyi energia felhasználásával állítunk elő egységnyi GDP-t, mint az Unió. Ez az uniós átlaghoz való bő 2 százalékpontos közeledést jelez 2010 óta, míg Magyarország energiaproduktivitási mutatója 2010 és 2023 között közel 1,5-szeresére emelkedett. Mivel az energiaproduktivitás az energiaintenzitás testvér mutatója, így javulásban is hasonló tényezők játszottak szerepet, mindenekelőtt a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése. Azonban az energiaintenzitás és energiaproduktivitás nemzetgazdasági szinten csak korlátozottan alkalmas az energiahatékonyság jellemzésére. A gazdaság belső szerkezete, illetve az ország földrajzi adottságai jelentősen befolyásolhatják a mutatók alakulását. Az energiaigényes ágazatok (például kohászat, vegyipar) jelenléte vagy a magasabb földrajzi szélességeken való elhelyezkedés (a hidegebb klíma miatti nagyobb fűtési célú energiaigény) akkor is a mutatók "romlását" okozzák, ha egyébként az energiahasznosítás a legkorszerűbb technológiákkal történik. Egyértelműen az energiahatékonyság magyarországi javulására utal ugyanakkor az is, hogy miközben az ország elsődleges energiafelhasználása mindössze 1%-kal bővült 2014 és 2024 között, addig végső energiafelhasználása közel 6%-kal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a korábbiaknál kevesebb energia vész el az átalakítás és a hálózatba juttatás során, ami hatékonyabb erőművekre, jobb hálózatokra és a megújuló energiaforrások (amelyeknél nincs átalakítási veszteség) nagyobb arányú térnyerésére utal. A kétségtelen javulás ellenére - amint a nemzetközi összevetés is jelzi - Magyarországon jókora tér van még előrelépésre az energiahatékonyság területén. Az egyik legnagyobb energiamegtakarítási potenciálról a lakóépületek kapcsán beszélhetünk: az országos primerenergia-felhasználás körülbelül 40%-a köthető az épületek, egyharmada a háztartások energiafogyasztásához. A hazai lakásállomány átlagos energiateljesítménye az energiatanúsítványok átlaga alapján az „FF” kategóriába esik, amely szerint ezek az épületek legalább kétszer annyit fogyasztanak, mint egy korszerű épület. A hazai ingatlanok négyzetméterre vetített helyiségfűtési igénye a második legmagasabb az unióban, csupán Horvátország előzi meg Magyarországot. Emiatt a lakossági szektor relatív fogyasztása éghajlattal korrigálva az EU legmagasabbjai közé tartozik, így Magyarországon 1,6-szer több energiát fogyasztunk otthonunk fűtésére, mint az EU-átlag, miközben mélyfelújításokkal a háztartások fűtési energiafogyasztásának átlagosan fele megtakarítható lenne  - hívja fel a figyelmet honlapján a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEhI). A problémára utalt Kapitány István is, az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága előtt tartott májusi jelölti meghallgatásán is. A lakossági energiahatékonyságról szólva azt mondta, bár az eddigi programok hasznosak voltak, a magyar otthonok állapota továbbra is annyira rossz, hogy ez kiemelt terület marad, a tervek között pedig új energiahatékonysági beruházásokat is említett, amihez az uniós helyreállítási (RRF) alap hazahozott forrásai is támogatásul szolgálhatnak. A még az előző kormány által jegyzett magyar nemzeti energia- és klímatervben rögzített cél szerint Magyarország végsőenergia-felhasználása 2030-ban nem haladhatja meg a 740 petajoule-t (PJ). A KSH szerint 2024-ben 690,3 PJ volt az ország végső energiafelhasználása (az alapanyag-, illetve a nem energetikai célú felhasználást nem számítva). Ez ugyan - nem kis részben a 2020-as évek eleji válságok, valamint az itthon bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer hatására - jelentős csökkenés a 2021-es 785 PJ-hez képest, és jóval alacsonyabb a 2030-as célértéknél, de a gazdasági növekedés újbóli beindulását követően a végső energiafelhasználás ismételt növekedésnek indulhat. A javulás ellenére az Európai Bizottság júniusban felszólította Magyarországot és Romániát, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó, 2023-ban elfogadott átdolgozott uniós irányelv rendelkezéseit. Az energiaköltségek és a fosszilis importfüggőség mérséklése kiemelten fontos az európai gazdaság energiabiztonságának és versenyképességének megerősítéséhez, amiben az energiahatékonyság fokozásával nagy előrelépést lehetne elérni. Ezt tükrözi az „első az energiahatékonyság” (Energy Efficiency First), alapvető uniós energiapolitikai elv, valamint az, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint az energiahatékonyság egy olyan „hármas győzelem”, amely egyszerre alapvető hajtóereje az európai versenyképességnek, az energiafüggetlenségnek és a klímacéloknak. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images