● news.bsdnet.hu

Egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország az euró bevezetésének az Európai Bizottság idei konvergenciajelentése szerint , vagyis távolabb került az ország a közös valutára való áttéréstől a 2010-es évek közepi körülményekhez képest – ekkoriban ugyanis a makrogazdasági mutatók tekintetében legalábbis egészen közelinek tűnt a forint leváltásának lehetősége. Előzmények: 2014-ben megkezdhette volna Magyarország az euró bevezetésének előkészítését az ERM II. árfolyam-mechanizmus alkalmazásával, vagyis a forint euróhoz kötésével egy középárfolyam mentén, amit két évig szükséges fenntartani. A 2014-es és 2016-os konvergenciajelentések szerint ugyanis a magyar makrogazdasági mutatók lényegében megfeleltek a maastrichti kritériumoknak. Számokban: ezek szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP-arányos 3 százalékot, az államadósság sem lehet több a GDP 60 százalékánál (vagy közelítenie kell hozzá), az infláció a három legjobban teljesítő eurózónás ország átlagánál legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, a kamatok pedig legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az e tekintetben három legjobb tagállam átlagát. Miért fontos ez? Rendkívüli politikai és társadalmi támogatása lett az euró magyarországi bevezetésének – a Tisza-kormány 2030-ra teremtené meg az ehhez szükséges feltételeket, miközben Magyarországon különösen sokan támogatják a közös valutára történő áttérést, vélhetően nem függetlenül a forint leértékelődésétől, amit az elmúlt évek gazdaságpolitikája is támogatott, illetve kihasznált.