● news.bsdnet.hu

Filozófusok szerint a tudat nem kizárólag földi típusú testekben jöhet létre. A tudat létezéséhez nem feltétlenül van szükség húsra és vérre Eric Schwitzgebel, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusának filozófiaprofesszora szerint. Egy friss tanulmányban Jeremy Poberrel, a Lisszaboni Egyetem posztdoktori kutatójával azt állítják, hogy tudatos lények olyan anyagokból is felépülhetnek, amelyek gyökeresen eltérnek a földi élet alapját adó kémiai összetevőktől. Példaként említik Andy Weir Project Hail Mary című regényét, amelyben egy öt végtagú, kőzethez hasonló külsővel rendelkező idegen faj jelenik meg. A szerzők nem a tudat pontos meghatározásából indulnak ki, hanem abból, hogy a tudat valós és felismerhető jelenség. Vizsgálatuk középpontjában az a kérdés áll, hogy a tudatos tapasztalat szükségszerűen földszerű biológiához kötődik-e. Elemzésük idején egyre több vita folyik a mesterséges intelligencia tudatosságáról. A két filozófus nem képvisel teljesen azonos álláspontot ebben a kérdésben, és nem állítják, hogy a mai MI-rendszerek tudatosak lennének, ugyanakkor nyitva hagyják annak lehetőségét, hogy a tudat a jövőben mesterséges rendszerekben is megjelenhet. Érvelésük kulcsfogalma az úgynevezett szubsztrát-rugalmasság. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tulajdonságok többféle anyagban is megvalósulhatnak. Egy csésze készülhet üvegből, műanyagból vagy fémből, egy könyv létezhet papíron és digitális fájlként, a hangfelvétel pedig bakeliten vagy lemezen is tárolható. Schwitzgebel és Pober szerint a tudat is ebbe a kategóriába tartozhat, vagyis nem kötődik szükségszerűen egyetlen fizikai hordozóhoz. „Az univerzum olyan elméket rejthet, amelyek még a képzeletünket is felülmúlják” – fogalmazott Schwitzgebel. A csillagászok becslése szerint a megfigyelhető világegyetemben mintegy ezermilliárd galaxis található, és a bolygók rendkívül gyakoriak. Sokuk környezeti feltételei jelentősen eltérhetnek a földiektől – írja a ScienceDaily. A szerzők számításai szerint legalább ezer viselkedésében fejlett földönkívüli civilizáció létezhetett valahol az univerzumban, amit konzervatív becslésnek tartanak. Hivatkoznak olyan kutatásokra, amelyek szerint egy galaxis élettartama során átlagosan egynél is több civilizáció alakulhat ki. Az asztrobiológiai vizsgálatok azt is felvetették, hogy máshol az élet más aminosavakra, eltérő oldószerekre vagy teljesen más kémiai szerkezetekre épülhet. Ha az élet sokféle körülmény között kialakulhat, és az univerzum számtalan lehetőséget kínál erre, akkor meglepő lenne, ha minden evolúciós út pontosan ugyanazokra a biológiai összetevőkre vezetne. A Földön is jól látható a biológiai sokféleség. A polipok, a méhek és a kutyák eltérő módon dolgozzák fel az információt, az evolúció pedig többféle idegrendszeri megoldást hozott létre, nem egyetlen mintát követve. A szerzők érvelését a kopernikuszi hagyomány inspirálja. A történelem során kiderült, hogy a Föld nem a Naprendszer középpontja, a Naprendszer nem a galaxis közepe, és a Tejútrendszer sem kitüntetett pontja a világegyetemnek. Schwitzgebel és Pober szerint a tudat kérdésében is érdemes levonni ezt a tanulságot. Ha az univerzumban számos, viselkedésében fejlett faj létezik, amelyek biológiája jelentősen különbözik a miénktől, akkor indokolatlan lenne azt feltételezni, hogy csak a hozzánk hasonló szervezetek lehetnek tudatosak. Ezt a nézőpontot a szerzők a tudat kopernikuszi elvének nevezik. Nem állítják, hogy minden fejlett faj szükségszerűen tudatos, csupán azt tartják valószínűtlennek, hogy a tudat kizárólag a földihez hasonló biológiai felépítéshez kötődjön. Szerintük ha a tudat megjelenik viselkedésében összetett lényeknél, akkor nem ésszerű egyetlen anyagtípushoz ragaszkodni. A mesterséges intelligencia kapcsán Pober úgy véli, abból, hogy többféle szubsztrát is hordozhat tudatot, még nem következik, hogy bármelyik képes rá. Szerinte nincs okunk feltételezni, hogy a mai számítógépes hardver tudatos élményt hoz létre. Schwitzgebel nyitottabban viszonyul ehhez a lehetőséghez. Úgy látja, ha elvetjük azt az elképzelést, hogy a tudat kizárólag emberi biológiához kötődik, akkor nehezebb pusztán a szilícium alapú felépítés miatt kizárni a mesterséges rendszereket. „Túlzottan arra a kérdésre koncentrálunk, hogy a szilícium képes-e lemásolni az emberi agyat, és nem foglalkozunk eleget azzal, hogy általában milyen rendszerek lehetnek tudatosak” – mondta. A tanulmány különbséget tesz a rendkívül specifikus és az általános tulajdonságok között. Az, hogy reprodukálható-e az emberi tudat egy másik hordozóban, szűk kérdés, mivel az emberi tudat számos biológiai részlettől függhet, a tudat mint általános jelenség azonban tágabb kategória. A szerzők a repülés példáját hozzák fel. Más dolog egy sas repülési stílusát pontosan lemásolni, mint azt vizsgálni, hogy a repülés önmagában megvalósulhat-e különböző formákban, hiszen a kolibrik, a denevérek és a rovarok is eltérő módon repülnek. Hasonlóképpen a tudat is sokféle formát ölthet az univerzumban anélkül, hogy az emberi tapasztalathoz hasonlítana.