● news.bsdnet.hu

Elkészült a Magyar Nemzeti Bank negyedévente frissülő inflációs jelentése , amelynek egyik legfontosabb megállapítása szerint az infláció 2028 második negyedévéig az inflációs cél, azaz 3 százalék alatt marad. Várhatóan így alakulnak az éves adatok: Mi vezetett ahhoz, hogy az inflációs prognózist jelentősen lefelé lehetett módosítani? A jelentés erre is magyarázatul szolgál: Ezek mind kellettek ahhoz, hogy az infláció májusban 1,8 százalékon alakulhasson. A forintárfolyam március óta megvalósult erősödésének és az energiaárak csökkenésének hatására az infláció az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a jegybanki cél alatt alakul – olvasható a jelentésben. Sőt, a magyar deviza erősödése annyira jelentős, hogy annak hatása az idei mellett a jövő évben is befolyásolja a fogyasztói árak alakulását. Ezzel párhuzamosan az iráni konfliktus enyhülése következtében az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik, így a törvényben rögzített védett ár kivezetése nem jár inflációs hatással. Az előrejelzés alappályája szerint mivel az infláció 2028 második negyedévéig a jegybanki cél alatt marad, a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon való elérésével a monetáris kondíciók lazítása van összhangban, vagyis nincs szükség 6 százalékos alapkamatra. Az MNB szerint a kutakon lassan, de stabilan csökkenő árakkal találkozhatnak az autósok: a járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára éves átlagban idén 1,5 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal, 2028- ban pedig 0,3 százalékkal csökkenhet. Ennek oka egyrészt a nyersolaj áresése, valamint a finomítói marzsok és az üzemanyag kereskedők árrésének csökkenése, igaz utóbbi kettő nem azonnal, hanem fokozatosan megy végbe, körülbelül 2027 közepéig. A szabályozott árú termékek és szolgáltatások ára 2026-ban átlagosan várhatóan 2,2 százalékkal emelkedik, amit alapvetően meghatároz a vezetékes gáz időjárástól függő átlagos lakossági díjának alakulása. A jelentés kitér az árréstop intézkedésekre is, mivel annak hatása már megmutatkozik a kiskereskedelmi láncok beszámolóiban. A hat legnagyobb Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc közül négy (Aldi, Auchan, Penny Market és Spar) 2025-ös eredménybeszámolója már elérhető. A fennmaradó Lidl és Tesco üzleti éve márciustól februárig tart, ezért esetükben az árrésstop időszakát teljes egészében lefedő éves beszámolók közzététele csak 2026 júliusának végére várható. A vizsgált élelmiszerláncok összességében veszteségesek voltak a 2025-ös üzleti évben, ugyanakkor a veszteség mértéke mérséklődött a megelőző évhez képest. A négy vállalat együttesen 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget realizált 2025-ben , ennek több, mint 80 százaléka egy vállalatnál összpontosult. A jegybank kimutatása alapján a kormányzati intézkedés ellenére a láncok árrése az elmúlt 5 év átlagának megfelelő mértékű maradt és tavaly 31 százalék volt. Mint írják, a rendelkezésre álló adatok alapján az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás érdemben nem változtatta meg a vizsgált kiskereskedelmi láncok aggregált árrésszintjét. A vállalatok feltehetően nem a fogyasztói árakban közvetlenül megjelenő keresztárazással tartották fenn a korábbi évekhez hasonló árrésszinteket, hanem elsősorban az intézkedésben nem érintett termékek beszerzési árainak újratárgyalásával, emellett egyéb költségek csökkentésével, valamint a hatékonyság javításával alkalmazkodtak. A jegybank arra jutott, hogy eredményességi és az átlagos vállalati árrések szempontjából nincs jelentős áremelési kényszer a kiskereskedőkön a korlátozások esetleges kivezetése esetén. Megosztom