● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság 2026. június 3-i, Magyarországról szóló országspecifikus ajánlásában  szerepel, hogy Magyarországnak: A dokumentum indoklásában a Bizottság külön is említi, hogy Magyarországon a lakossági jelzáloghitelek kamatát továbbra is a 2021. októberi szinten tartják, széles körben működnek támogatott hitelprogramok, 2025-ben pedig élelmiszerek és nem tartós iparcikkek árrésére vonatkozó korlátot vezettek be, 2026 márciusában pedig az üzemanyagárakat is korlátozták. Az energiaügyben is van konkrét állásfoglalás: a Bizottság szerint Magyarországon jelentős fosszilisenergia-támogatások működnek, köztük a rezsicsökkentési program, a földgázt használó távhő áfakedvezménye és a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítése. Ezekről azt írják, hogy gazdaságilag nem hatékonyak, fenntartják a fosszilis függőséget, és nem ösztönzik az elektrifikációt. György László egyetemi docens szerint az Európai Bizottság Magyarországnak szóló gazdaságpolitikai ajánlásai mögött fontos költségvetési és társadalmi kérdések húzódnak meg. A közgazdász Facebook-posztjában kifejtette, hogy az adórendszer egyszerűsítése, az ágazati különadók kivezetése, valamint az ár- és kamatvédelmi eszközök megszüntetése nem pusztán technikai közgazdasági kérdés, hanem érdemi újraelosztási hatásokkal járhat. A docens úgy látja, hogy a magyar gazdaságpolitikai modell az elmúlt években arra épült, hogy a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklődtek, miközben a válságok egyes költségeit részben ágazati különadók, illetve ár- és rezsivédelmi intézkedések tompították. Álláspontja szerint ha ezek az eszközök kivezetésre kerülnek, akkor a kieső költségvetési bevételeket vagy a megszűnő támogatásokat más forrásból kell pótolni. György László külön kitért az ágazati különadókra, amelyek a bankokat , energiacégeket , kereskedelmi láncokat és telekommunikációs vállalatokat is érintik. Ezek megszüntetése csökkentheti az érintett vállalatok terheit, de egyúttal felveti a kérdést, hogy a költségvetésben keletkező bevételkiesést milyen módon lehetne ellensúlyozni. A bejegyzés az ár- és kamatsapkák ügyét is hasonló logikában tárgyalja. A közgazdász elismeri, hogy ezek a beavatkozások torzíthatják a piaci folyamatokat, ugyanakkor szerinte válsághelyzetben fogyasztóvédelmi és jövedelempolitikai szerepük is lehet. Álláspontja szerint a piaci alkalmazkodás költségei nem egyformán érintik a különböző szereplőket, ezért az ilyen intézkedések kivezetésénél az ütemezésnek és a társadalmi hatásoknak is jelentősége van. A posztban külön hangsúlyt kap az energiapolitika is. György László szerint Magyarország érdeke az energiaellátás diverzifikálása, de ennek végrehajtásakor figyelembe kell venni az árat, az időzítést és a háztartások terhelhetőségét. A rezsivédelmi rendszer gyors átalakítása szerinte közvetlenül megjelenhet a háztartások havi kiadásaiban. A közgazdász becslése szerint az érintett gazdaságpolitikai eszközök éves nagyságrendje körülbelül 3000 milliárd forint lehet. „A tét éves szinten nagyjából 3000 milliárd forint” – írta. Számításai szerint ezen belül a rezsivédelem mintegy 800 milliárd forintos éves „védelmet” jelenthetett, míg a különadók több ezermilliárd forintos bevételi tételt képviselhetnek. Négymillió háztartással számolva ez átlagosan évi 750 ezer forintos nagyságrendet jelentene háztartásonként. A bejegyzés végén György László a brüsszeli vállalati lobbitevékenységre is kitért. A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl adataira hivatkozva azt írta, hogy a legnagyobb brüsszeli lobbisták éves kiadásai 2025-re 382 millió euróra emelkedtek. Szerinte ez azért fontos, mert az adó-, energia- és versenypolitikai szabályozások jelentős gazdasági érdekeket érintenek. Összegzése szerint a következő évek gazdaságpolitikai vitái nem csupán arról szólnak majd, hogy mely adónemek, árkorlátozó vagy energiapolitikai eszközök maradnak fenn, hanem arról is, hogy az átalakítások költségei miként oszlanak meg a háztartások, a vállalatok és a költségvetés között. A docens szerint szakpolitikai szinten többféle átmeneti és célzott megoldás képzelhető el, ezért a vita nem egyszerűsíthető le egyetlen döntési pontra. „Szakmailag izgalmas idők elé nézünk” – zárta a bejegyzést. (Borítókép: Kummer János / Getty Images)