● news.bsdnet.hu

A 24.hu-nak adott interjújában Wéber Ferenc, az Alkotmánybíróság egykori sajtófőnöke és Schiffer András, az LMP korábbi frakcióvezetője áttekintette az Alkotmánybíróság átalakulását a rendszerváltás utáni időszaktól napjainkig. Wéber szerint 2010 előtt a testület működését a politikai kiegyensúlyozottság és a szakmai tekintély jellemezte: az alkotmánybírók jelöléséhez a kormányoldal és az ellenzék együttműködésére, valamint kétharmados parlamenti támogatásra volt szükség. Emiatt a testületbe jellemzően elismert jogtudósok kerültek be. A helyzet 2010-ben változott meg, amikor a Fidesz alkotmányozó többséget szerzett. A jelölési rendszer átalakításával megszűnt a korábbi paritásos modell, így a kormánypártok önállóan is képesek lettek alkotmánybírókat választani. Emellett az Alkotmánybíróság hatáskörét több ponton szűkítették, különösen a költségvetési és adózási ügyek területén, majd a testület létszámát 11-ről 15 főre emelték, ami további kormánypárti jelöltek kinevezését tette lehetővé. Schiffer András felidézte, hogy 2016-ban, amikor a Fidesz ideiglenesen elveszítette kétharmados többségét, az LMP támogatására is szükség volt négy új alkotmánybíró megválasztásához. Schiffer szerint ezek a bírák később fontos szerepet játszottak abban, hogy az Alkotmánybíróság nem bírálta el Sulyok Tamás indítványát, illetve Szabó Marcel nyilvánosan lemondásra szólította fel Polt Pétert. A volt LMP-s politikus szerint a mai Alkotmánybíróság már jelentősen különbözik a rendszerváltás utáni testülettől. Úgy véli, a korábbi, tudós alkotmányjogászokból álló testület helyét fokozatosan egy bürokratikus szemléletű bírói kar vette át. Schiffer szerint ez csökkenti annak esélyét, hogy a testület szükség esetén szembemenjen a parlamenti többség vagy a kormány akaratával, és ezt elsősorban az elmúlt évek személyzeti döntéseinek tulajdonítja. A cikk kitér arra is, hogy a jelenlegi parlamenti többséggel rendelkező Tisza Párt jelentős változásokat tervez az Alkotmánybíróság összetételében. A benyújtott alkotmánymódosítás visszaállítaná a 70 éves korhatárt, ami több jelenlegi alkotmánybíró mandátumának végét eredményezheti. Emellett felmerült az alkotmánybírói megbízatás időtartamának 12 évről ismét 9 évre csökkentése is. Amennyiben ezek a változások megvalósulnak, az új parlamenti többség által jelölt alkotmánybírók kerülhetnének többségbe a testületben. Nyitókép: Scruton