● news.bsdnet.hu

A NASA kutatói a Sentinel-6 műhold megfigyelési adatai alapján megállapították, hogy a június elejére kialakult El Niño egyértelműen tovább erősödik, ami szokatlanul forró, illetve szélsőséges nyarat hozhat mind az amerikai kontinensen, mind pedig Európában is. A NOAA Éghajlat-előrejelzési Központja idén április 9-én tette közzé az első, az idei El Niño kialakulásának lehetőségére vonatkozó prognózisát , amelyben 61 százalék esélyt adtak arra, hogy az El Niño már május végén, illetve június elején kialakulhat és legalább az idei év végéig fennmarad. A 2026 áprilisa és júniusa között jelentkező semleges körülmények miatt viszont már 80 százalékos esélyt jósoltak az úgynevezett El Niño-Déli Oszcilláció kialakulására. Mindezt most a NASA is megerősítette a legújabb műholdas megfigyelési adatok alapján. „Az El Niño, amelyet az egyenlítői Csendes-óceán egyes részein a szokásosnál melegebb vízhőmérséklet jellemez, 2026 júniusában tért vissza. A Sentinel-6 Michael Freilich műholdnak a tengerszint magasságára vonatkozó és ebben a hónapban végzett megfigyelései azt mutatják, hogy a 2026-os esemény tovább erősödik” – áll a NASA közleményében . Ez a természetes okokra visszavezethető és bizonyos periodicitást mutató ismétlődő jelenség olyan széles körű hatásokkal járhat együtt, amelyek nem csupán a Csendes-óceán térségének az országait, hanem az egész északi félteke időjárásának az alakulását is befolyásolhatja. Az El Niño az Egyesült Államok délnyugati részére jellemzően nedvesebb időjárást, a nyugati Csendes-óceán országaiban, így például Indonéziában és Ausztráliában pedig szárazságot, valamint tartós aszályt hoz. Ennek jelei már most is megtapasztalhatók; Spanyolországban megdőlt az évszázados júniusi melegrekord, Magyarországon pedig szintén a júniusi átlaghőmérsékletet jelentősen meghaladó hőmérsékleti értékeket mérnek, lokális rekordokkal. Az NOAA június 11-i bejelentésében hivatalosan is El Niño jelenséget hirdetett, miután a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén a tengerfelszín hőmérséklete több egymást követő hónapban legalább 0,5 Celsius-fokkal volt az átlag vízhőmérséklet felett. Eközben a NASA szaktudósai az El Niño egy kiegészítő jelét figyelték meg: a tengerszint megnövekedett magasságú területeit. Amikor az óceán vize felmelegszik, kitágul a térfogata ami a tenger felszínének megemelkedését okozza, így a vízszint magasságának változása az óceán hőingadozásának megbízható mutatója. Az egyenlítői Csendes-óceán egyes részein a normálisnál melegebb vízhőmérsékletek és ezzel összefüggésben a tengerszint megemelkedése egyaránt az El Niño jelenségéhez kapcsolódnak. A friss mérési adatok alapján a NASA szakértői által összeállított térkép a Csendes-óceán középső és keleti részén 2026. június 8-án megfigyelt tengerszint-emelkedési anomáliákat ábrázolja. A grafikán a piros különböző árnyalatai az átlagosnál magasabb tengerszintet jelölik, a normál vízszintet a fehér, az alacsonyabb területeket pedig a kék szín ábrázolja. Az adatokat a NASA és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) 2020-ban felbocsátott Sentinel-6 Michael Freilich műholdja gyűjtötte, amiket a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának (Jet Propulsion Laboratory, JPL) szaktudósai dolgozták fel. A kialakuló El Niño első előjeleit 2026 tavaszán észlelte a Sentinel-6 műhold, a több száz kilométer széles melegvíz-hullámok, az úgynevezett Kelvin-hullámok megjelenésével, amelyek a nyugati Csendes-óceán keleti részének irányából a keleti partok felé haladtak. A Kelvin-hullámo akkor alakulnak ki, amikor a nyugati egyenlítői Csendes-óceánon meggyengülnak a passzátszelek, majd átmenetileg megfordulnak, és nyugati irányból fújnak. Ennek hatására a meleg felszíni víztömegek keleten feltorlódnak és megnövekszik a felszíni vízréteg vastagsága, nagyobb mélységbe tolva a meleg felszíni és a hűvös mélységi vizek határát, a termoklint, ami gátolja a hideg mélységi vizek feláramlást, amik hűvösebben tartják az amerikai kontinens csendes-óceáni parti vizeit. Az óceán felszíne alatti hőfelhalmozódást jól jelzik a tengerszint magasságának emelkedését kimutató műholdas mérések. A tengerszint emelkedésének mértéke azt is jelzi, hogy mennyi hő halmozódik fel, illetve tárolódik a felszín alatt. Ez azért számít igen fontos körülménynek, mert amíg egy sekély meleg vízrétegnek nincs nagy hatása az éghajlatra és az időjárásra, de egy nagy, felszín alatti hőtárolónak már igen. Severine Fournier, a JPL tengerszint-kutatója és Michael Freilich, a Sentinel-6 helyettes projektkutatója szerint a Csendes-óceán nyugati részén június 8-án uralkodó körülmények hasonlóak voltak az 1997-es állapotokhoz, amikor egy kivételesen erős El Niño jelenség alakult ki, azzal a különbséggel, hogy 2026. június elején kevesebb Kevin-hullámot azonosítottak az 1997-es állapothoz képest. A legfrissebb mérési adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy további meleg Kelvin-hullámok közelednek a Csendes-óceán keleti partvidékéhez, Azt, hogy az aktivitása el fogja-e érni, vagy esetleg meg is haldja az 1997-es rekordot, az az elkövetkező hetek óceánfelszíni aktivitásától függ. „Egyelőre úgy tűnik, hogy nagy lesz, - nagyobb, mint amilyennek akár még a múlt héten mondtam volna –, de ahhoz, hogy pontosan tudjuk mi fog történni, még több megfigyelésre van szükségünk”- mondja Severine Fournier , a JPL tengerkutatója. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete már korábban jelezte, hogy az idei nyárra kialakuló El Niño a globális átlaghőmérséklet emelkedését és a szélsőséges időjárási jelenségek számának emelkedését hozhatja magával. Ami már most is bizonyosnak látszik, hogy szokatlanul forró nyár elé nézhetünk. A NASA szakértői megerősítették: