● news.bsdnet.hu

A 444 birtokába került egy fotó egy állítólagos, június 9-én Budapesten kelt belső ügyészségi dokumentumról, amely az úgynevezett aranykonvoj-ügyben megnevezné azokat a szereplőket, akiknek a büntetőjogi felelősségét tisztázni kellene. Az aranykonvoj-ügy előzménye, hogy a magyar hatóságok márciusban az M0-s körgyűrű alacskai pihenőjénél rajtaütöttek az ukrán Oscsadbank Ausztriából Ukrajna felé tartó pénzszállítóján , amely a mozgását jelentve, engedéllyel haladt át Magyarországon. Az ukrán állampolgárságú pénzszállítókat elfogták, majd kiutasították, miközben 27 milliárd forint értékben foglaltak le aranyat és készpénzt, amelyet csak hónapokkal később, a választás után adtak vissza Ukrajnának. A lap szerint az anyagban Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár, Hajdú János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese szerepelnek a „lényegi döntést, utasításokat hozó személyek” között. A most kiszivárgott ügyészségi dokumentum állítólag azt rögzíti, hogy a nyomozásnak elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell irányulnia, és tanúként nem hallgathatók ki . Az ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogva tartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz. A belső anyag a 444 szerint külön is kitér Farkas Örsre és Hajdú Jánosra, akikről azt írja, hogy esetükben a jogellenes fogvatartás és a hivatali visszaélés megalapozott gyanúja megállapítható, ezért gyanúsítotti kihallgatásuk indokolt. A lap megjegyzi, hogy nem tudja, ez végül megtörtént-e, egyik forrása szerint nem. Farkas és Hajdú korábban a 444 szerint az akció napján a TEK épületében működő operatív törzsben voltak jelen, ahonnan az ukrán pénzszállítók elfogását és későbbi kihallgatását irányították. Demeter Tamás neve azért került elő, mert a NAV oldaláról ő lehetett az egyik kulcsszereplő : május 20-án Kármán András pénzügyminiszter mentette fel a tisztségéből. Az ügyészségi dokumentum hitelességét a 444 állítása szerint két, egymástól független forrás is megerősítette, egyikük szerint a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség közötti levelezésről van szó. A Legfőbb Ügyészség a lap kérdéseire nem cáfolta a dokumentum valódiságát, de érdemi részleteket sem közölt róla . Válaszukban arra hivatkoztak, hogy az aranykonvoj-ügyben továbbra is nyomozás folyik, és minden olyan közlés, amely a nyomozás lehetséges irányáról vagy potenciális gyanúsítottakról szól, nehezítheti vagy akár meg is hiúsíthatja a bizonyítást. A hivatal azt ígérte, hogy a közeljövőben érdemi eredmények várhatók, amelyekről részletes tájékoztatást adnak majd. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön élő videóban szólította fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, hogy számoljon be az aranykonvoj-nyomozás állásáról, arról, kiket hallgattak ki eddig gyanúsítottként, miért csak őket, és kik következhetnek. A 444 felidézi, hogy a Telex június 3-i cikke szerint maga Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán pénzszállítóra , az akció időpontja pedig a kormányzat felől érkezett. A Telexnek az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkársága irányából jött az a döntés, hogy a rajtaütésnek március 5-én kell megtörténnie. Ezt az államtitkárságot akkor Farkas Örs vezette. A 444 egy NAV-os belső jelentés kivonatára is hivatkozik, amely szerint az ukránok ellen pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás első intézkedései több ponton jog- vagy törvénysértőek voltak. A lap szerint a közel 30 oldalas anyag vezetői összefoglalója 24 pontban sorol mulasztásokat, hiányosságokat és konkrét jogsértéseket . A jelentés egyik fontos állítása nem is közvetlenül a NAV-ra, hanem a Legfőbb Ügyészségre vonatkozik: eszerint felmerült, hogy a feljelentést továbbító ügyészi szerv nem jogszerűen járt el a nyomozás elrendelésére vonatkozó álláspont és az eljáró hatóság kijelölése kapcsán. A Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította, és azt közölte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentése alapján a pénzmosás egyszerű gyanúja fennállt, ezért jogszerűen jelölték ki a NAV-ot nyomozó hatóságként. Az ügyből a büntetőjogi eljárások mellett akkor diplomáciai botrány lett, az Orbán-kormány pedig ukránellenes kampánynarratívájának erősítésére használta fel. A lap felidézi Lázár János kampánybeli nyilatkozatát is, amelyben a lépést a Barátság-kőolajvezeték elzárásával hozta összefüggésbe, és arról beszélt, hogy ha Magyarországot megzsarolják, akkor nem hagyhatja magát. Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ fõigazgatója (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a Terrorellenes Koordinációs Bizottság ülésén Budapesten 2026. március 5-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán.