● news.bsdnet.hu

Bíróság elé viszi Spanyolország az Európai Bizottság új toborzási gyakorlatát, amelynek célja, hogy kiegyensúlyozottabbá tegye az uniós köztisztviselők tagállami összetételét. Madrid szerint a Bizottság azzal, hogy a felvételi eljárásokban figyelembe veszi a pályázók állampolgárságát, megsérti az uniós jogban rögzített, érdemalapú kiválasztás elvét, és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. A Bizottság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a jelenlegi helyzet hosszú évek óta torz: A Bizottság szerint ezek az egyensúlytalanságok már strukturális jellegűek, ezért önmaguktól nem fognak megszűnni. Ennek orvoslására a Bizottság humánerőforrási főigazgatósága új iránymutatást adott ki, mely szerint Stephen Quest főigazgató június elején arról tájékoztatta az összes részleget, hogy a jövőben a felvett új tisztviselők felének alulreprezentált tagállamokból kell érkeznie. Ennek érdekében az állásinterjúkra behívott jelöltek legalább felének is ezekből az országokból kell származnia. Az iránymutatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiválasztás továbbra is az érdemeken alapul, és csak akkor élvez előnyt az alulreprezentált ország jelöltje, ha két pályázó azonosan alkalmasnak bizonyul. A felülreprezentáltnak kategóriájába sorolt Spanyolország szerint már önmagában az állampolgárság figyelembevétele is sérti az egyenlő bánásmód elvét, ezért nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához. A Bizottságnál jelenleg 32 484 köztisztviselő dolgozik, közülük 2790 spanyol állampolgár, ami azt jelenti, hogy a teljes személyzetnek csupán mintegy 8,5 százaléka spanyol, pedig Európa népességének mintegy 11 százaléka él az országban. Ez első ránézésre visszásan hat, azonban a földrajzi egyensúlyt nem kizárólag a lakosságszám alapján mérik, hanem figyelembe veszik többek között: A spanyol kormány azonban nincs egyedül aggályaival, Olaszország és Franciaország is indított már pert korábban, az EU egy másik intézménye, a Parlament ellen, amiért az egyes felvételi kampányokat kifejezetten bizonyos alulreprezentált nemzetiségekre – például osztrák jelentkezőkre – célozta. Az Európai Parlament felvételi gyakorlatának ügyében még az idén ítélet várható Luxembourgban, míg a Bizottság által felhozott földrajzi egyensúly kérdése pénteken az uniós nagykövetek napirendjére is felkerül. A bizottsági háttéranyaga szerint egyébként a problémát súlyosbította, hogy az uniós köztisztviselői életpálya belépési vizsgarendszere 2019 óta több nehézséggel küzdött. Amikor 2026-ban végül újra megnyílt a jelentkezés, a közel 170 ezer pályázat csaknem a fele olasz jelentkezőktől származott. A végrehajtó szerv meglátásában már pont ilyen helyzetek miatt nem elegendő a korábbi, kizárólag érdemalapú megközelítés fenntartása, míg az ellenzők attól tartanak, hogy a nemzetiségi kvóták veszélyeztetik az uniós közigazgatás politikai semlegességét és szakmai kiválóságát. Itt persze felmerülhet akár az a kérdés is, hogy egy adott országból érkező dolgozó mennyire tudja levetkőzni nemzetiségét, és ha más nem, némileg nagyobb figyelmet szentelni a saját tagállamával kapcsolatos kérdéseknek. Címlapkép forrása: EU