● news.bsdnet.hu

A törvény értelmében 2028 elejétől minden új nyugdíjjogosultság a meghatározott hozzájárulású (DC) rendszerben keletkezik, a korábbi, meghatározott szolgáltatású (DB) jogosultságokat pedig szolidáris vagy rugalmas kollektív DC-konstrukciókká alakítják át. Az átmenet léptékét jól mutatja, hogy 2026 januárjában már 550 milliárd euró áramlott át az új rendszerbe, 2027 elején pedig újabb jelentős volumen következik. A jelenlegi geopolitikai feszültségek ugyanakkor fokozhatják az inflációs nyomást, ami magasan tarthatja a kamatokat és növelheti a piaci volatilitást éppen a nyugdíjalapok nagy átrendezései közepette. Az éles piaci mozgások a fedezettségi mutatókat is kedvezőtlenül érinthetik, és akár letéti felhívásokat (margin call) is kiválthatnak a származtatott pozícióknál. Az átállásra felkészülve és a fedezettségi mutatók megőrzése érdekében a holland nyugdíjalapok az elmúlt években jelentősen fokozták kamatfedezeti tevékenységüket. Az átlagos fedezeti ráta a 2023 első negyedévi 58 százalékról 2025 második negyedévére 70 százalék fölé emelkedett, elsősorban a közép- és hosszú lejáratú, öt évnél hosszabb kamatswapok intenzívebb használatának köszönhetően. Az alapoknak egy évük van a származékos pozícióik átállítására, ami lehetővé teszi számukra a piaci körülményekhez való alkalmazkodást. Figyelemre méltó, hogy az ultrahosszú, 30 év feletti lejáratoknál nem látható hasonló növekedés, ami arra utal, hogy a nyugdíjalapok a DC-rendszerre való áttérést követően csökkentik a hosszú futamidejű kötelezettségeiket. Az átállást követően a hozamgörbe hosszú végén várhatóan mérséklődik a kamatfedezeti kereslet. A holland jegybank (DNB) megfigyelései szerint az életciklus-alapú befektetéseknél az intézmények alacsonyabb fedezeti arányt alkalmaznak a fiatalabb korosztályok esetében. Az átmenettel összefüggő, jelenleg rendkívül magas pozicionáltság a jövőben akár a 2023-as szintek alá is süllyedhet. Emellett a fedezés jellege is átalakul: a hosszú lejáratú swapok helyett az alapok várhatóan inkább a 10-20 éves lejáratokra koncentrálnak majd, igazodva a DC-modellek rövidebb kötelezettségi futamidejéhez. A reform a kötvénypiacokra is komoly hatást gyakorolhat: a holland nyugdíjalapok jelenleg mintegy 370 milliárd euró értékben tartanak euróövezeti államkötvényeket, ebből 22 százalékot a hazai, azaz a holland állampapírok tesznek ki. A fedezeti igények mérséklődésével a kereslet – különösen a hosszú lejáratú papírok iránt – csökkenhet, ami a hozamokra és a likviditásra is nyomást gyakorolhat. A rövid távú kamatderivatívák (STIR) piacán a bruttó kitettségek ugyan jelentősnek tűnnek, ám ezek nagyrészt kiegyenlítik egymást, így a nettó piaci hatás vélhetően korlátozott marad. Az adatok alapján amelyek között számos kisebb vállalati nyugdíjalap is található. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2025-ös stressztesztje szerint az új struktúra érdemben mérsékelheti az intézmények likviditásikockázat-kitettségét, ugyanakkor a hosszú távú hatásokat és a befektetői magatartás átalakulását a szakértők szerint továbbra is szorosan nyomon kell követni. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ