Döbbenetes bérigénnyel álltak elő a pályakezdő magyarok: ha ezt nem kapják meg, azonnal lelépnek az országból
Pénzcentrum
2026-06-25 15:33
A hazai mérnökhallgatók többsége hajlandó lenne belföldön költözni egy jó állásért, fizetési elvárásaik azonban jelentősen meghaladják az itthon elérhető kezdőbéreket. Egy friss felmérés szerint a fiatalok kétharmada a külföldi munkavállalást is fontolgatja, ha nem kapja meg a remélt juttatásokat és a rugalmas munkakörülményeket.
A Trenkwalder és az autopro.hu mintegy hatszáz hazai diák bevonásával készült kutatásából kiderül, hogy a leendő mérnökök 77 százaléka hajlandó lakhelyet váltani a karrierje érdekében. Ez a mobilitási hajlandóság kifejezetten kedvező a vidéki ipari központokban, például Debrecenben, Győrben, Kecskeméten és Szegeden működő autóipari és technológiai cégek számára. A hazai vállalatoknak ugyanakkor erős nemzetközi versennyel kell szembenézniük, mivel a hallgatók 65 százaléka a határon túli elhelyezkedést is reális opciónak tartja.
A külföldi munkavállalás vonzerejét jelentős részben a magas bérigények magyarázzák. Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója rámutatott, hogy a magyarországi elhelyezkedésben gondolkodó diákok 37 százaléka nettó 650 és 850 ezer forint közötti fizetést vár el, míg 30 százalékuk legalább 850 ezer forintot szeretne kapni.
Ezzel szemben a pályakezdő mérnökök valós nettó kezdőbére jelenleg 600 ezer forint körül mozog. Mivel a mostani bizonytalan piaci helyzetben kevés tér nyílik a komolyabb béralkura, a fiatalok döntés elé kényszerülnek, így vagy időszakos kompromisszumot kötnek, vagy külföldön próbálnak szerencsét, ahol a sokak által vágyott, 2500 euró feletti nettó fizetés jóval könnyebben elérhető.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a hallgatók kifejezetten tudatosan készülnek a munkaerőpiacra. Mindössze 28 százalékuk mondhatja el magáról, hogy még sosem vállalt munkát a tanulmányai alatt, a legtöbben ugyanis iskolaszövetkezeti vagy részmunkaidős állásokban szereznek előzetes tapasztalatot. A diákok 86 százaléka a szakmai fejlődés érdekében a mesterképzést is tervezi elvégezni, döntő részben nappali tagozaton vagy a munka mellett.
A versenyképes fizetésen túl a rugalmasság is alapvető elvárássá vált az új mérnökgeneráció számára. A fiatalok több mint fele heti legalább két napot otthonról dolgozna, és csupán 40 százalékuk elégedne meg a kizárólagos irodai vagy gyári jelenléttel. A kényelemért cserébe viszont nem hajlandók engedni az anyagi igényeikből. Mindez egyértelmű üzenet a munkaadóknak, hiszen a tehetségek megtartásához a megfelelő bérszint mellett a hibrid munkavégzés lehetőségét és a kiszámítható karrierutat is biztosítani kell, ellenkező esetben a pályakezdők habozás nélkül a külföldi piacot választják.