● news.bsdnet.hu

Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatóján reagált az aranykonvoj-ügy fejleményeire. Először arról beszélt, hogy az eddig hozzá eljutott előzetes jelentések alapján az érintett állami szervek egymásra mutogatnak, és egymásra próbálják tolni a felelősséget. A kormányfő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a NAV, a TEK és a Legfőbb Ügyészség korábbi, illetve jelenlegi vezetése között is felelősségi viták látszanak. De szerinte a végső döntés nem ezeknél a szerveknél születhetett meg. Magyar jelezte, hogy látta a Legfőbb Ügyészség korábbi közleményét, amelyben Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész hivatala reagált a felszólítására . Ebben azt írta, hogy a közvélemény ugyan egy ügyként kezeli az aranykonvoj-ügyet, valójában azonban két külön nyomozás van folyamatban: A közlemény szerint egyes magas beosztású érintettek esetében már megfogalmazódott a bűncselekmény megalapozott gyanúja, és a nyomozó ügyészség gyanúsítotti kihallgatás iránt intézkedik. A miniszterelnök azt mondta, tudomásul veszi, hogy az ügyben nyomozás folyik, és hangsúlyozta, hogy korábbi megszólalása nem utasítás volt a legfőbb ügyész felé, hanem felkérés . Szerinte az aranykonvoj-ügy hetek óta joggal tartja izgalomban a közvéleményt, mert az emberek választ várnak arra, pontosan mi történt, kit utasítottak, milyen törvénytelenségek történhettek, és kiknek lehet felelősségük az akcióban. Hozzátette, szerinte a nyilvánosság olyan tájékoztatást várhat el, amely nem veszélyezteti a nyomozás érdekeit, de mégis érdemi információt ad az ügy állásáról. Magyar Péter közlése szerint a kormány korábban átfogó vizsgálatot rendelt el több állami szervnél, és ezekből már vannak előzetes információk. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az érintett szervek részben talán sikerrel tudják majd egymásra tolni a felelősséget, de szerinte a végső felelősség nem náluk van. Állítása szerint a rendelkezésre álló információk alapján a végső felkérést, felhatalmazást vagy utasítást nem ezek a szervek adták, hanem „sokkal magasabb szinten” születhetett meg a döntés. A miniszterelnök nem mondott neveket, nem tett beazonosítható utalásokat, de a Telex korábban több forrásra hivatkozva azt írta, hogy Orbán Viktor azóta leváltott kormányfő döntött a rajtaütésről , és az akció időpontja is a kormányzat felől érkezett. A 444 pedig csütörtökön, a miniszterelnöki sajtótájékoztató napján e gy állítólagos belső ügyészségi dokumentum alapján arról számolt be , hogy az ügyészségi vizsgálat Orbán Viktor volt miniszterelnök, Hajdu János volt TEK-főigazgató és Farkas Örs, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár felelősségét is érintheti. A Legfőbb Ügyészség a dokumentum valódiságát korábban nem cáfolta, de azt közölte, hogy a nyomozás érdekei miatt nem adhat részletesebb tájékoztatást a lehetséges érintettekről. A kormányfő azt is mondta, úgy tudja, hogy az ügyészségen belül már több hete az egyik ügyészi szerv konkrét nevekkel és konkrét gyanúsítotti kihallgatásokkal kapcsolatban adott utasítást a másiknak. Magyar szerint ezért érdemes lenne minél előbb tájékoztatni a magyar embereket arról, hogy ezek a kihallgatások megtörténtek-e, és ha nem, akkor miért nem. A miniszterelnök a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének távozását sem tartotta véletlennek, és azt mondta, súlyos belső konfliktusok vannak az ügyészségen belül. A Legfőbb Ügyészség közleménye ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a legfőbb ügyész többször, írásos utasításban is rögzítette: a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy az kit vagy mely szervezeteket érint. Az ügyészség ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy minden olyan közlés, amely a nyomozás irányáról, esetleges gyanúsítottakról vagy félinformációkról szól, nehezítheti a bizonyítást, vagy akár félre is vezetheti a közvéleményt . A közlemény végén külön kiemelték, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás független közreműködője, amelynek a kormány nem adhat utasítást. Magyar Péter a tájékoztatón ezt követően a „Tisztítótűz műveletre” utalva arról beszélt, hogy szerinte a „magyar Cosa Nostra” bizonyos tagjai befolyással rendelkeztek vagy akár még mindig rendelkeznek nyomozati szerveknél. A miniszterelnök felszólította a legfőbb ügyészt, hogy tisztítsa meg a saját szervezetét ezektől a szereplőktől, vagy ha erre nem képes, illetve nem akarja megtenni, akkor távozzon hivatalából. Magyar azt mondta, többet is tudna mondani, de a nyomozás érdekeire tekintettel nem teheti meg. Az aranykonvoj-ügy előzménye, hogy március 5-én a TEK kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el, és több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le az Ukrajnába tartó pénzszállító furgonokból. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje szerint a rajtaütésen a jegyzőkönyvvel szemben csak a TEK emberei voltak jelen, a NAV pedig csak később indított eljárást. Az Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen jogászai korábban azt állították, hogy semmi szokatlan nem volt az Ausztriából Ukrajnába tartó szállítmányban. Az ügy később diplomáciai és belpolitikai botránnyá nőtt, miután az Orbán-kormány és a hozzá köthető kommunikáció azt kezdte sugallni, hogy a szállítmány pénzmosással vagy akár a Tisza Párt finanszírozásával is összefügghet, miközben ezekre a vádakra a háttéranyag szerint nem mutattak be bizonyítékot. A lefoglalt pénzt és aranyat Ukrajna május elején kapta vissza, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt akkor Magyarország konstruktív hozzáállásaként értékelte. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt