● news.bsdnet.hu

Aki ízületi fájdalommal él, pontosan tudja, milyen időjárásra erősödik a fájdalma, erre azonban közvetlen hatással lehet a klímaberendezés hatása is. A külső harminc fokból alig több, mint 20 fokos, zárt terekbe megyünk, ezt a váltást nehezen tolerálja a beteg testrész: az ízületi és mozgásszervi betegségekkel élők számára különösen nehéz időszak ez – írta a Weborvos . A hidegben ugyanis az izomteljesítmény csökken, a kontrakció lelassul, az antagonista izmok fokozottabban aktiválódnak. Mindez csökkent motoros kontrollt és fokozott ízületi terhelést eredményez. A hőmérséklet csökkenésével arányosan csökken az izomerő és a kontrakció sebessége és fokozódik az izmok fáradása ismétlődő munkavégzés során. A kutatók szerint ez a mechanizmus – amelyet hideg munkahelyi környezetekben dokumentáltak – közvetlenül megvalósul egyéb légkondicionált beltéri terekben is. A háttérben egy konkrét molekuláris mechanizmus azonosítható. A TRPA-1 receptor – egy hideget és kémiai ingereket érzékelő fehérje az idegvégződésekben – 10 Celsius fok alatti hőmérsékletnek kitéve túlaktiválódik, és fokozott mechanikai fájdalomérzékenységet okoz. A légkondicionáló nemcsak hűt, szárít is. A beltéri páratartalom klímahasználat során jelentősen csökken, és ez önálló tényezőként befolyásolja az ízületi tüneteket. A magas kültéri páratartalom kedvezőtlen, de kevésbé hat, ha légkondicionálót használnak. A magas hőmérséklet ezzel szemben fokozza az abszolút páratartalmat, miközben ösztönzi a klímahasználatot. A kockázat nem egyforma mindenkinél. Azok, akiknél már fennáll valamilyen ízületi vagy mozgásszervi betegség , lényegesen érzékenyebbek a beltéri klimatikus változásokra. Az 55 év feletti korosztály külön figyelmet érdemel: náluk a legerősebbek a meteorológiai és beltéri klimatikus tényezők hatásai. Az irodai dolgozók – akik napi nyolc vagy több órát töltenek légkondicionált környezetben – szintén fokozottan érintettek, függetlenül az életkortól . A tudatos klímahasználat sokat segíthet. Megosztom