● news.bsdnet.hu

Két hónap után tért vissza az infláció 2 százalék fölé. Ebben szerepe volt annak is, hogy a benzinárat mesterségesen alacsonyan tartották, és annak is, ahogyan a rezsi számítását megbolygatták. Az iráni háború hatásai még nem mutatkoznak, az élelmiszerek világpiaci áresése annál inkább. A februári, közel tízéves rekordalacsony szintet jelentő 1,4 és a márciusi 1,8 százalék után megérkezett a Központi Statisztikai Hivatalfriss adataaz áprilisi inflációról is, e szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve. Egy hónap alatt, márciusról áprilisra 0,4 százalékos volt az áremelkedés. Az MNB célja az, hogy 2 és 4 százalék között legyen az infláció. Ezt hosszú évek hatalmas áremelkedései után előbb 2024 őszén, majd 2025 utolsó két hónapjában és idén januárban sikerült tartani. Február-márciusban a célsáv alatt járt a mutató, most tért vissza az elvárt szintre. Részletesen a következőképp jött ki az adat: Sok izgalmas esemény történt mostanában, azonban az egyik legfontosabb részletben nem az idei március a fontos, hanem a tavalyi. Akkor jelent meg ugyanis az árrésstop, vagyis ez most esik ki a bázishatásból. Mivel az infláció mindig azt jelenti, hogy mennyivel vannak az árak a 12 hónappal korábbi fölött, egész mostanáig az árrésszabályozás előtti szinthez hasonlították az árakat, ennek van most vége. Jelentős részlet az is, hogy az élelmiszerek világpiaci ára nagyot esett az elmúlt egy évben, izgalmas kérdés lesz, hogy ez miként változik az iráni háború hatására. Ehhez képest ha a házon kívüli – azaz az éttermi, munkahelyi, iskolai, óvodai, büfés – étkezés 6,8 százalékos áremelkedését kivesszük az átlagból, akkor azt kapjuk, hogy a bolti élelmiszervásárlás 0,9 százalékkal még olcsóbb is lett. A húsok átlagosan 3,1 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tejtermékek 4,1, a zsiradékok 3 százalékkal kerülnek kevesebbe, a pékáruk és édességek ára 0,7 százalékkal nőtt, a zöldségek és gyümölcsök 1,2, a fűszerek és tartósított ételek pedig 0,5 százalékkal drágultak. Április legfontosabb eseménye Magyarországon természetesen az volt, hogy leváltották az Orbán-kormányt – sokan már attól az infláció csökkenését remélték, hogy erre válaszul látványosan erősödni kezdett a forint. Ez most még hiú remény, legalábbis ha csak az áprilisi számokat nézzük. A forintárfolyam leginkább a tartós cikkek ára kapcsán számít, viszont hiába volt egy szép erősödés, szinte lehetetlen, hogy az április 12-i eredményt meglátva egy boltos olyan gyorsan beszerezze a nagykereskedőtől a külföldi áruit, hogy azok már a jobb árfolyammal számolva meg is érkezzenek még mielőtt a KSH adatösszeírói eljutnának a boltba. Ráadásul a statisztika alapjául szolgáló adatbázist minden hónap 1-je és 20-a között állítják össze, tehát nagy csodát itt még nem volt értelme várni. Ott, ahol igazán fontos a forintárfolyam, azt látjuk, hogy a bútorok és a háztartási cikkek 1, a járművek 3,4 százalékkal voltak drágábbak a tavaly ilyenkorinál, az elektronikai áruk pedig mindössze 0,3 százalékkal drágultak. Ennél most még sokkal jelentősebb volt az, hogy az energiaárak hogyan mozognak. Tavaly áprilisban, amihez a mostani árakat viszonyítjuk, egy liter 95-ös benzin 596, ugyanannyi gázolaj 607 forintba került, ami szinte pontosan ugyanannyi, mint a mostani, 595, illetve 615 forintos ármaximum – egész precízen súlyozva 0,1 százalékkal magasabb. A rezsi is érdekes számokat produkál a módszertan miatt, hiszen 0,4 százalékos áresést mért a KSH, méghozzá úgy, hogy a vezetékes gázra 3,1 százalékos csökkenést számolt – miközben a gáz ára még mindig fix hatósági. Az MNB korábban már jelezte, hogy az, amiként a januári hidegben támogatást kínált fel a kormány, összességébenmég jobban is csökkenti az inflációt, mint amennyire a nagyobb hideg miatti többletfogyasztás megnövelte. Mivel a KSH a két hónappal korábbi számokat tudja használni az energiafogyasztás kiszámolásakor, most került be a bázisba az idei február, ami viszonylag enyhe volt, és már az is látszik, hogy a rezsitámogatás miként épül be az inflációba.Korábban már bemutattuk, hogy ez módszertanilag problémás,hiszen olyan, mint ha egy üzlet levásárolható ajándékkupont osztana, az sem szerepel az inflációban. A szolgáltató szektorban jó hír az, hogy az éves szintű 4 százalékos áremelkedés a legkisebb 2021 óta - nagyon sokáig ez húzta a legjobban az inflációt -, de az, hogy márciusról áprilisra már volt egy 0,7 százalékos átárazás, mutatja, hogy lehetnek még kellemetlen változások. A szolgáltatásoknál első ránézésre a színházjegyek 18,3, valamint a teherszállítás 13,7 százalékos áremelkedése a legfeltűnőbb, de nagyot drágult az üdülés is: külföldre 15,5, az országon belül 5,9 százalékos volt a növekedés. Felfelé húzza az átlagot a járműjavítás 7,5 százalékos áremelkedése is. Itt is fontos a bázishatás, hiszen mostanrakiesett a bázisbólaz utolsó néhány olyan tétel, ahol tavaly tavasszal vállaltak a cégek önkéntesnek nevezett árkorlátozást kormányzati nyomásgyakorlásra. A banki díjak 2025 februárjában nőttek utoljára nagyot, a telefon- és internetdíjak áprilisban, így most a tavaly ilyenkorihoz hasonlítva a banki díjakat is tartalmazó „fel nem sorolt szolgáltatások” sor 0,2, a telefonálás és netezés pedig 3,4 százalékos díjemelkedést mutat. Abban egyetértenek a szakértők, hogy év második felében már csak a bázishatás miatt is nőhet az infláció, a Magyar Nemzeti Bank például éves átlagban3,8 százalékosáremelkedést vár. AztVarga Mihály MNB-elnök is elmondta a HVG-nek: 2026 második felében 5 százalék fölé kerülhet a mutató a jegybanki számítások szerint. Hatalmas kérdés, hogyaz energiaválság mennyire lesz tartós és súlyos,ahogy az is, hogy az élelmiszerek világpiaci árának sokáig tartó csökkenése velünk marad-e. Sokat segítene, ha tartósan erősebb maradna a forint a korábbiaknál, arról pedig már az új kormánynak kell döntenie, hogy mit kezd hosszabb távon az árszabályozásokkal. Mikor következik be a kkv-státusz változása? Pölöskei Pálné, az Adózóna szakértője válaszolt. Mikor áfamentes? A kérdésre dr. Csobánczy Péter, az Adózóna szakértője válaszolt. Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. május 6. és 2026. május 31. között. Mely területeket kell lefedni a megfelelő biztosítási védelem kialakításához? Hogyan zajlik a biztosítás tendereztetése? A jobboldali publicista szavainak utóélete új magasságokat ért el.