● news.bsdnet.hu

A műsorban Kéri László az új kormány első heteit, a parlamenti politizálás átalakulását, az alkotmányozás körüli vitákat és a korrupciós ügyek politikai következményeit elemezte. A politológus több ponton is markáns véleményt fogalmazott meg arról, milyen kihívásokkal néz szembe az új politikai vezetés, és mire számíthat az ország a következő időszakban. Kéri László a beszélgetés elején kifejtette, hogy rendkívül nehéz hagyományos mércével értékelni az új kormány első heteit, mert a rendszerváltás utáni időszakban nem nagyon akadt hasonló intenzitású politikai periódus. A politológus felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben végigkövette a különböző kormányok első száz napját, de szerinte a mostani helyzet kivételes. A médiatörvény módosítása, az alkotmányos kérdések, az uniós források visszaszerzésének ügye, a különböző személycserék és a korábbi rendszerrel kapcsolatos vizsgálatok egyszerre jelentek meg a politikai napirenden. Kéri szerint emiatt sokszor még a hozzáértők számára is nehéz eldönteni, hogy az események közül melyek lesznek valóban történelmi jelentőségűek, és melyek bizonyulnak átmeneti politikai konfliktusoknak, amelyek a cirkusz kedvéért történnek. A beszélgetésben részletesen elemezték miniszterelnök parlamenti szerepléseit. Kéri szerint Magyar egy teljesen új politikai stílust vitt be az Országgyűlésbe, ugyanazzal az azonnali reakciókra épülő kommunikációval jelent meg a parlamentben, amely korábban a közösségi médiában tette ismertté. A politológus szerint ennek látványos következménye, hogy a parlamenti közvetítések iránt ismét tömeges érdeklődés alakult ki. „Szerintem Magyarországon 25 éve nem néztek ennyien parlamenti közvetítéseket.” Kéri ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az állandó reagálási kényszer hosszabb távon veszélyeket hordozhat. Szerinte kérdés, hogy egy esetleges miniszterelnöki szerep összeegyeztethető-e azzal a politikai működéssel, amelyben minden megszólalásra és minden ellenzéki vagy kormánypárti támadásra azonnali válasz érkezik. Sőt azt sem tartja jó stratégiának, hogy Magyar rendszeresen vitába száll olyan kormánypárti politikusokkal is, akik szerinte nem feltétlenül számítanak az első vonal meghatározó szereplőinek. Kéri kifejtette, hogy az  új politikai korszak egyik központi kérdése az lesz, hogy pontosan mi történik Magyarországon: egyszerű kormányváltás vagy valódi rendszerváltás. A politológus úgy látja, hogy az új vezetésnek egyszerre kell megfelelnie a választók radikális változást követelő elvárásainak és az alkotmányosság követelményeinek. Szerinte egyre világosabban kirajzolódik egy kétlépcsős folyamat: először különböző alkotmányos szabályok módosítása történik meg, később pedig egy átfogó alkotmányozási folyamat következhet. Kéri úgy fogalmazott, hogy az új rendszer csak akkor lehet hosszú távon legitim és stabil, ha sikerül hozzá új alkotmányos alapokat teremteni. A politológus szerint ugyanakkor ez rendkívül bonyolult feladat, amelynek jogi és politikai magyarázata sokszor még a szakemberek számára sem egyértelmű. A beszélgetésben az is szóba került, hogy a korábbi időszakban számos korrupciós és közpénzfelhasználási ügy marad válaszok nélkül. Kéri szerint az elmúlt évek nagyberuházásainak és vitatott projektjeinek vizsgálata során egyre többször merülhet fel az a kérdés, hogy ki hozta meg valójában a döntéseket. A politológus úgy látja, hogy a nyomozások és vizsgálatok előbb-utóbb elérhetik azokat a szereplőket is, akik korábban végrehajtóként vagy aláíróként vettek részt az egyes ügyekben. Szerinte ilyenkor könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy az érintettek megpróbálják továbbhárítani a felelősséget a magasabb politikai szintek felé., ezért a következő időszak egyik meghatározó kérdése lehet, hogy: a korrupciós ügyek meddig jutnak el a politikai felelősség láncolatában, és kik lesznek hajlandók beszélni arról, hogyan születtek meg a vitatott döntések.