← Vissza

news.bsdnet.hu

Újabb vizsgaidőszak

Magyar Hang 2026-06-25 19:00
Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Csak kapkodom a fejem, és fogalmam sincs, merre nézzek. Mintha kezdene kicsúszni a lábam alól a talaj. Tudjuk, hogy az ember csak egy bizonyos mennyiségű információt képes befogadni, aztán roló le! A továbbiak mintha nem is lennének, csak zavaró tényezőként keringenek körülöttünk. Mi a fontos számomra? Hogy döntsem el? Miként szelektáljak? Kész őrület! Több mint hét évtizedet megéltem, de ilyesmi még nem zajlott körülöttem. Mintha egy fölgyorsított filmet néznék: annyi minden történik, hogy képtelen vagyok súlyozni a dolgokat, nem tudom eldönteni, mire figyeljek oda és mire ne. Híradók tömkelege a tv-csatornákon, mérhetetlen mennyiségű információ az interneten, a Facebookról nem is beszélve, amit sokan a frusztrációjuk kiélése terepének tekintenek, és ránk zúdítják a lelki nyomorukat – de nem akarom bántani őket, mert semmi meglepő nincs abban, hogy csak szédelegnek ebben a számukra érthetetlen és fölfoghatatlan világban. Mit csinál ilyen esetben egy átlagos (van olyan?) és fegyelmezettnek mondható állampolgár? Csöndben marad. Visszahúzódik, próbálja kellő távolságból szemlélni a körülötte zajló eseményeket, de ez nagyon nehéz feladat, mert úgy érzi, ő is nyakig benne van a forgatagban. Egyetlen célja van: valami módon túlélni ezt a föltámadt vihart, és reménykedik, hogy nem fog orkánná fokozódni. Persze aggódik még a ránk zúdult nyár miatt is: hallja a hírekben, hogy néhol már vízkorlátozást rendeltek el, mert épp hogy csak csordogál a víz a csapokból; esténként már nem lehet zuhanyozni a negyven fokos kánikula múltán. És dühösen konstatálja, hogy amott meg locsolják a pázsitot. Mindez tovább növeli a belső feszültséget, az elégedetlenséget a világ igazságtalan volta miatt. Vajon megoldás az, hogy elzárok minden hírforrást, hogy végre békesség legyen a lelkemben? De akkor miként értesülök azokról a dolgokról, amik engem is direkt módon érintenek, amik számomra is fontosak? Melyik híradót nézzem? (Lám-lám, milyen jó is lenne ilyenkor egy objektív, politikamentes közszolgálati!) Mindig az az érzés van bennem, hogy körülöttem kivétel nélkül mindent valamiféle érdek, valamiféle hátsó szándék irányít, de legalábbis befolyásol. S mivel ezzel kapcsolatban csak sejtéseim lehetnek, ez is nyugtalanít; félek, hogy belesétálok egy számomra állított, csábító csapdába, amiből aztán szinte lehetetlen szabadulni. Mint a polip öleléséből. Rossz állapotban van az egész glóbusz, tudjuk mindnyájan. És rossz állapotban van az emberiség is. Valahol ez a két dolog szervesen összekapcsolódik. Mondják, ha egy színdarabban egy puska lóg a falon, akkor az előbb-utóbb el fog sülni, mert nem véletlenül tették oda. Ennek kapcsán eszembe jut a nagyhatalmak rendelkezésére álló, brutális méretű atomarzenál, ami képes pillanatok alatt letarolni ezt a csodálatos Kék Bolygót úgy, hogy az életnek írmagja se marad. Hogy csak elrettentés? Csak védelmi célok? Ezzel egy baj van: szaporodnak az őrült, nárcisztikus vezetők, és az indítógomb az ő kezük ügyében van. Ki garantálja, hogy Putyin, Trump vagy épp Kim Dzsongun nem fog ehhez a végső, kétségbeesett lépéshez folyamodni, ha veszélyben érzi a hatalmát? És ki garantálja, hogy az őket követők szélesebb látókörrel és visszafogottabb egóval fognak majd rendelkezni? Igen, ezt nekünk, állampolgároknak kellene garantálni, amikor a választások során az urnához járulunk. Sajnos a jelek szerint ez még nem működik döccenőmentesen – hogy visszafogottan fejezzem ki magam. A példák a szemünk előtt lebegnek; két és fél hónapja másztunk ki egy olyan helyzetből, ami végső romlásba vitt volna mindnyájunkat. Mondhatni, ezt talán megúsztuk, most jön a romeltakarítás kemény és sok türelmet igénylő, hosszadalmas feladata. Lesz hozzá erőnk? Lesz hozzá bátorságunk? Önfegyelmünk? Nem fog idő előtt elszabadulni az a társadalmunkat bűnös mélységbe taszító indulat, amit meglovagolva újabb hatalomimádó, nárcisztikus Szeretett Vezető telepszik majd ránk ismét? Igen, ez is rajtunk múlik. Kíváncsian várom, miként fogunk vizsgázni. Hányas osztályzat kerül majd az indexünkbe?
Eredeti cikk megtekintése →