● news.bsdnet.hu

Donald Trump amerikai elnök szerdán zárt ajtók mögött éles kritikákkal szembesült republikánus párttársaitól az Irán elleni háború miatt, nem sokkal azelőtt, hogy kormánya több tízmilliárd dolláros pótköltségvetési igényt nyújtott volna be a Kongresszusnak a konfliktus finanszírozására. A Reuters cikke alapján a találkozón részt vevő republikánusok szerint Trump heves szóváltásba keveredett Bill Cassidy szenátorral, aki azt kifogásolta, hogy a kormányzat nem magyarázta el megfelelően azt a múlt héten aláírt keretmegállapodást , amely pénzügyi ösztönzőket biztosít Iránnak, ugyanakkor nem teljesíti azokat a célokat, amelyeket Trump a háború kezdetén megfogalmazott. „Az amerikai embereknek többet kell tudniuk annál, mint amit jelenleg elmondanak nekünk” – nyilatkozta Cassidy újságíróknak. „Úgy tűnik, bár nem tudom biztosan, hogy a folyamat nem abba az irányba halad, ahogyan azt eredetileg bemutatták” – tette hozzá. Később a republikánus szenátusi vezetők késő esti szavazást írtak ki egy olyan határozati javaslat megakadályozására, amely az Irán elleni katonai műveletek befejezését követelte. A Szenátus 50–47 arányban, nagyrészt pártvonalak mentén szavazva blokkolta a háborús jogkörökről szóló határozatot, amely májusban már átjutott egy eljárási szavazáson. Ez a szavazás figyelmeztetés Irán számára – írta Trump a közösségi médiában a szerdai késő esti voksolás után, noha az nem változtatott a korábbi szavazás eredményén. A republikánus párton belüli vita jól mutatja, mekkora politikai terhet jelent a háború Trump számára a novemberi kongresszusi választások előtt. Ráadásul Trump népszerűségi mutatója a legalacsonyabb szintre süllyedt tavalyi hivatalba való visszatérése óta, egy Reuters/Ipsos-felmérés szerint az amerikaiaknak csupán negyede gondolja úgy, hogy a háború megérte az árát. A szóváltás egy nappal azután történt, hogy a Szenátus egy külön határozatban felszólította Trumpot a háború befejezésére. Cassidy egyike volt annak a négy republikánus szenátornak, akik a demokratákkal együtt támogatták az indítványt. Trump később nem említette név szerint Cassidyt, akit idén egy Trump által támogatott kihívó legyőzött az előválasztáson, viszont bírálta a Szenátust. Néhány órával később a kormányzat 70 milliárd dollárnyi többletforrást kért a Kongresszustól a háború költségeinek fedezésére, az amúgy is 867 milliárd dolláros amerikai védelmi költségvetésen felül. A késő esti szavazáson Cassidy – aki korábban támogatta a háborús jogkörökről szóló határozatokat – végül nemet mondott, míg Rand Paul, Kentucky republikánus szenátora tartózkodott. Két republikánus szenátor, Susan Collins és Lisa Murkowski a demokraták többségével együtt a határozat mellett szavazott. Az egyetlen demokrata ellenszavazat John Fettermantól érkezett. Mitch McConnell republikánus és Michael Bennet demokrata szenátor nem vett részt a voksoláson. Cassidy szerda esti X-bejegyzésében megköszönte JD Vance alelnöknek és Steve Witkoff különmegbízottnak a „részletes tájékoztatást” Irán ügyében. „Nagyra értékelem, hogy ilyen gyorsan meghívtak a Fehér Házba, és számos aggályomra választ kaptam” – írta. A nemzetközi olajárak csütörtökön a háború kitörése előtti szintre estek vissza, miután az Egyesült Államok és Irán közötti kezdeti megállapodás nyomán újraindult a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban. Az iráni Forradalmi Gárda ugyanakkor figyelmeztette a hajókat, hogy kizárólag a Teherán által kijelölt útvonalakat használják, és elfogadhatatlannak nevezte azokat az új hajózási folyosókat, amelyeket Irán bevonása nélkül jelöltek ki. A közlemény egy nappal azután jelent meg, hogy Omán az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetével együttműködve ideiglenes hajózási útvonalakat jelentett be a szorosban. A Forradalmi Gárda felszólította a hajókat, hogy a 16-os tengeri csatornán vegyék fel velük a kapcsolatot, és intézkedéseket helyezett kilátásba azokkal szemben, akik megszegik előírásaikat. A háború előtti időszakban a Hormuzi-szoroson haladt át a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállítmányainak mintegy ötöde. A keretmegállapodás részleteiről egymásnak ellentmondó beszámolók jelentek meg, ami belföldön és külföldön egyaránt bírálatokat váltott ki Trumppal szemben. Viták övezik többek között az Iránnak nyújtandó pénzügyi ösztönzőket, a nukleáris létesítmények ellenőrzését, a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést, valamint Izrael párhuzamos libanoni háborúját. A megállapodás 60 napos tárgyalási időszakot ír elő a vitás kérdések, köztük Irán nukleáris programjának rendezésére. A tervezett békemegállapodás jelentős kételyeket váltott ki a Közel-Keleten, ahol számos államot ért iráni támadás a háború során, és sokan túlzottan engedékenynek tartják az egyezséget Teheránnal szemben. Különösen vitatott a 300 milliárd dolláros újjáépítési alap és bizonyos szankciók feloldása. Washington öböl menti szövetségesei attól tartanak, hogy az alap lehetővé teszi Irán számára katonai képességeinek újjáépítését. A megállapodás emellett nem foglalkozik Irán ballisztikus rakétaprogramjával sem. Az egyezség előírja, hogy Irán 60 napig biztosítsa a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, ugyanakkor Teherán jelezte, hogy ezt követően akár díjakat is kivethet az áthaladó hajókra. Egy, a tárgyalásokat ismerő diplomata szerint Irán környezetvédelmi, navigációs vagy biztonsági díjak bevezetését javasolhatja a következő egyeztetéseken. Ezt Washington és öbölbeli partnerei ellenzik. „Nem fogunk semmit tenni, ami aláásná régóta fennálló szövetségeseink biztonságát a térségben” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter Kuvaitvárosban, ahol az amerikai nagykövetség a háború miatti szünet után újra megkezdte működését. Emellett Washingtonban Libanon és Izrael egy amerikai támogatású javaslatról tárgyalt, amely szerint Izrael bizonyos megszállt területekről kivonná csapatait, és azokat a libanoni hadsereg ellenőrzése alá adnák. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban kijelentette, hogy Izrael nem fogja kivonni katonáit. Izrael március 2. óta harcol a Hezbollah ellen Libanonban, miután a síita szervezet Irán támogatására támadást indított Izrael ellen. Teherán a libanoni harcok beszüntetését a Washingtonnal kötendő békemegállapodás egyik kulcsfeltételének tekinti. Szerdán egy izraeli dróntámadás két ember halálát okozta Dél-Libanonban – közölték libanoni források a Reutersszel. Izrael szerint ugyanakkor csak két felfegyverzett Hezbollah-harcost vett célba. Egyelőre nem világos, hogy ugyanarról az incidensről van-e szó. (Borítókép: Donald Trump  a franciaországi Évian-les-Bains-ben 2026. június 16-án.  Fotó: Evelyn Hockstein / Pool / Getty Images)