● news.bsdnet.hu

Rég látott jó hír érkezett a héten a magyar gazdaságból, legalábbis, ha hihetünk a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének. A jegybank csütörtökön tette közzé a júniusi inflációs jelentését , amely több meglepetést is tartogatott. Márciusban még az MNB 3,8 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedéssel számolt, válaszul az akkor kirobbant iráni háborúra. A Hormuzi-szoros lezárása után minden jel arra utalt, hogy brutális energiaárrobbanás következik, ami a magyar gazdaságba is szépen-lassan begyűrűzik. Ezt a nyártól várták a hazai elemzők. A jegybank váratlan optimizmusa a hazai elemzőket is meglepte . "Bár számítottunk arra, hogy az iráni háború kitörésekor felvázolt inflációs pálya érdemben fog módosulni, de ez minden képzeletet felülmúlt" – kommentálta a keddi kamatdöntést a Világgazdaságnak Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője. A héten ugyanis a monetáris tanács négy hónap után csökkentette ismét a hazai alapkamatot 25 bázisponttal 6 százalékra. Ezzel párhuzamosan Varga Mihály jegybankelnök jelezte, hogy a nyáron összesen három darab 25 bázispontos kamatvágás jöhet még az alapkamatban. A kevésbé szigorú hangvétel aligha jelenhetett volna meg az MNB kommunikációjában, ha nem okoz kellemes meglepetést az infláció. Májusban 1,8 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel tehát továbbra is bőven a jegybank 3 százalékos célja alatt van drágulás üteme Magyarországon. Az Orbán-kormány ugyanis tavaly több jelentős jövedelemnövelő jóléti intézkedést jelentett be. Ezek közé tartozott a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása, az Otthon Start program, a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz, valamint több ágazatban végrehajtott béremelés. A programok összességében mintegy 2171 milliárd forintos többletkiadást jelentettek a költségvetésnek két év alatt. Az MNB számításai szerint ennek az összegnek körülbelül 60 százaléka jelenhetet meg többletfogyasztásként, tehát 1300 forintot költ el a lakosság. Tavaly szeptemberben a HVG-n azzal a címmel jelent meg cikk , hogy "Még feljebb lökheti az inflációt, ha a kormány osztogatni kezd a választás előtt". A szerző azt állította, hogy "i lyet a legutóbbi kampányban már láttunk, akkor is körülbelül kétezer milliárd forint osztogatással intézte el a kormány az újabb kétharmados győzelmet, a pénz jelentős része pár hónap alatt elment fogyasztásra, az infláció pedig ennek is betudhatóan nem sokkal később 25 százalék fölé ugrott". A félelmek alapját a 2022-es választások előtti költekezés adta, amikor a kormány hasonló nagyságrendű fogyasztásélénkítő intézkedéseket vezetett be, egy eleve magas inflációs környezetben. Négy évvel ezelőtt Magyarország valóban súlyos inflációs sokkot élt át. Az éves infláció 2022 decemberében 24,5 százalékra emelkedett, majd 2023 elején 25,6 százalékon tetőzött. A hazai infláció elszállásában ugyanakkor nem a választások előtti költekezés, sokkal inkább az orosz–ukrán háborút követően kibontakozó energiaválság és az abból fakadó kínálati sokk játszott meghatározó szerepet. Az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint az európai energiapiac zavarai miatt drasztikusan megugrott a földgáz és a kőolaj ára. A holland gáztőzsdén a földgáz jegyzése 2022 augusztusában történelmi csúcsra, 360 euróra emelkedett, ami egész Európában brutális költségnövekedést okozott. Magyarország helyzete azért volt rosszabb, mint számos szomszédos országé, a mert gazdaságnak nagyon magas importenergia-függősége. A hazai energiafelhasználás döntő részét ugyanis importból fedezzük, ezért a nemzetközi energiaárak emelkedése a magyar gazdaságot különösen érzékenyen érinti, és gyorsan meg is jelenik a fogyasztói árakban. Ez vezetett ahhoz, hogy a jegybank 2022 őszén drasztikus lépésekkel tudta megállítani a forint árfolyamának zuhanását és egy kisebb árfolyamválság kialakulását. Ugyanakkor a hazai inflációs sokk megértéséhez azt is látni kell, hogy sokáig a magyar infláció volt a legalacsonyabb a régióban. 2022 júniusában is a harmadik legkisebb volt, majd év végére vette az első helyet egész Európában. Ennek oka a hatósági árak kivezetése volt: Önmagában e kettő intézkedés kivezetése nagyságrendileg 7 százalékpontot adott hozzá a dráguláshoz. MNB-s forrásunk korábban úgy fogalmazott, hogy a magas magyar infláció egyik legfőbb oka az volt, hogy az előző kormány késve engedte rá a lakosságra az energiaárakat, egy ideig ugyanis a hatósági intézkedésekkel ezeket le tudta fojtani. Részben ez magyarázza a régiós országoknál magasabb inflációt, ugyanis a gazdaság is késve alkalmazkodott.