● news.bsdnet.hu

Újra napirendre került a Magyarországot is érintő nagysebességű vasút terve, miután Loppert Dániel, a MÁV korábbi kommunikációs igazgatója ismertette azt a szakmai háttéranyagot, amelyre a V4-ek gödöllői csúcstalálkozóján Magyar Péter miniszterelnök is hivatkozott. A dokumentum egy olyan, már 2021-ben elkészült megvalósíthatósági tanulmányra épül, amely a Budapest–Bécs–Pozsony–Prága–Varsó tengelyen kiépülő, 250–320 kilométer/órás sebességre tervezett nagysebességű vasút lehetőségét vizsgálta. A projekt nemcsak a nemzetközi közlekedést alakíthatná át, hanem a magyar vasúti hálózat működésére is jelentős hatással lehetne. Loppert Dániel szerint a nyilvánosság elé került „Railway Corridors in V4 Countries – Proposal for Strategic Cooperation” című dokumentum nem egy új elképzelés, hanem egy több ezer oldalas műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és forgalmi elemzésre épülő koncepció összefoglalója. A háttértanulmány még 2021-ben készült el, és a visegrádi országok fővárosait összekötő új nagysebességű vasúti folyosó megvalósításának lehetőségeit vizsgálta. A tanulmány szerint az új vasútvonal teljesen elkülönülne a jelenlegi pályahálózattól. Az új infrastruktúrát eleve 250–320 kilométer/órás közlekedésre tervezték volna, amelyen kizárólag nagysebességű távolsági és nemzetközi vonatok közlekednének. A számítások alapján a menetidők jelentősen csökkennének: Ez már az a kategória, ahol több viszonylatban a vasút nemcsak az autóval, hanem a repüléssel is versenyképes alternatívát jelenthetne. A tanulmány szerint az új pálya legfontosabb előnye valójában nem is kizárólag a nagyobb sebesség lenne. A jelenlegi magyar fővonalakon ugyanazon a két vágányon közlekednek az elővárosi személyvonatok, a zónázó járatok, az InterCityk, a nemzetközi szerelvények és a tehervonatok is. Mivel ezek eltérő sebességgel haladnak és különböző helyeken állnak meg, gyakran feltartják egymást, ami késéseket, kapacitásvesztést és menetrendi bizonytalanságot okoz. Az új nagysebességű pályára a gyors távolsági és nemzetközi vonatok kerülnének át, így a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitás szabadulna fel. Ez lehetővé tenné a sűrűbb elővárosi közlekedést, a pontosabb menetrendet, valamint több tehervonat közlekedését is. A megvalósíthatósági tanulmány arra is kitér, hogy az új infrastruktúrát nem kizárólag a nemzetközi járatok használhatnák. A Budapest és Győr, illetve Székesfehérvár közötti szakaszon több belföldi InterCity is rákapcsolódhatna az új pályára. Ennek köszönhetően a Szombathely, Sopron, Veszprém, Zalaegerszeg vagy akár a Balaton térsége felé közlekedő távolsági vonatok menetideje is csökkenhetne. így a nyugat-magyarországi nagyvárosok közvetlen, gyors vasúti kapcsolatot kaphatnának a budapesti repülőtérrel. A projekt egyik stratégiai célja az volt, hogy Magyarország csatlakozzon az európai nagysebességű vasúti hálózathoz. Nyugati irányban Bécsen keresztül Németország és Olaszország felé, északon pedig Pozsony, Brno, Prága és Varsó irányába nyílna gyors összeköttetés. A tanulmány alapján a fejlesztés így nem csupán egy Budapest–Bécs vagy Budapest–Varsó vasútvonalat jelentene, hanem a teljes hazai vasúti rendszer működésére is hatással lehetne. Az elővárosi közlekedés kapacitásának növelése, a teherszállítás fejlesztése és a belföldi InterCity-hálózat gyorsítása egyaránt a projekt várható előnyei között szerepel.