● news.bsdnet.hu

A magyar egészségügy egyik legjelentősebb fordulópontját a 2020-ban elfogadott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény jelentette, amely egyszerre számolta fel a paraszolvenciát és indította el a több lépcsőben végrehajtott történelmi bérrendezést – közölte a Világgazdaságnak küldött elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely a 2010 és 2026 közötti időszakot vizsgálta. Az elemzés emlékeztet: a hálapénz évtizedeken át a magyar egészségügy egyik legsúlyosabb problémája volt. A 2021-ben életbe lépett egészségügyi szolgálati jogviszony a paraszolvenciát bűncselekménnyé nyilvánította, miközben az orvosokat kiemelte a közalkalmazotti bértáblából, és számukra külön életpályamodellt vezetett be. A béremelés több lépcsőben valósult meg, amelyet később teljesítményalapú bérezési elemekkel egészítettek ki. Az Oeconomus gazdasági elemzője, Jávor Balázs szerint ma az orvosi jövedelmek rendkívül széles skálán mozognak: a havi bruttó keresetek nagyjából 700 ezer és 15 millió forint között szóródnak, ezért az átlagbér önmagában nem mutatja meg a szakma valós jövedelmi viszonyait. Az elemzés egy vármegyeszékhely nagy betegforgalmú kórházában dolgozó három tipikus orvosi életpályát vett alapul: A három életpályán a béremelés mértéke is jól nyomon követhető: Ez azt jelenti, hogy a nominális orvosi jövedelmek másfél évtized alatt hat-nyolcszorosukra emelkedtek. Az elemzés szerint a béremelések valódi jelentőségét a reáljövedelmek mutatják meg. Az összehasonlításhoz a 2010-es nettó béreket a KSH adatai alapján számított, tizenhat év alatt felhalmozódott 102 százalékos inflációval korrigálták. Ennek alapján egy rezidens 2010-ben 124 500 forint nettó jövedelmet vitt haza. Ez az összeg 2026-os értéken 251 400 forintnak felelne meg, a tényleges nettó jövedelme azonban ma már 723 400 forint. Ez azt jelenti, hogy a rezidensek reáljövedelme 2,9-szeresére nőtt, vagyis közel háromszor akkora vásárlóerővel rendelkeznek, mint 2010-ben. A szakorvosok esetében még látványosabb a növekedés. A 2010-es 157 500 forintos nettó kereset inflációval számolva 318 100 forintot érne, miközben a tényleges nettó jövedelmük 1 374 800 forint. Ez 4,3-szeres reáljövedelem-növekedést jelent. A főorvosok 2010-ben átlagosan 313 200 forint nettó jövedelmet kaptak, amely 2026-os értéken 632 600 forintnak felelne meg, ezzel szemben jelenleg 2 325 700 forintot keresnek, vagyis reáljövedelmük 3,7-szeresére emelkedett. Ezek a 2,9-szeres, 4,3-szeres és 3,7-szeres növekedési adatok már inflációval korrigált reáljövedelmeket jelentenek. A nominális bérek ennél is nagyobb mértékben, hat-nyolcszorosukra emelkedtek. A kutatóintézet szerint másfél évtizedes időtávon ez példátlan jövedelemnövekedésnek számít, különösen annak fényében, hogy a magyar átlagbérek vásárlóereje ugyanezen idő alatt 1,8-szorosára nőtt. Az elemzés szerint a változás jóval túlmutatott a fizetések emelésén. Míg korábban a közalkalmazotti bértábla határozta meg az orvosok illetményét, ma már külön orvosi bértábla működik, amely tíz fizetési kategóriát különböztet meg a szakmában eltöltött idő alapján. 2023-tól a kórházak teljesítményértékelés alapján akár 40 százalékkal magasabb alapbért is megállapíthatnak, kedvezőtlen értékelés esetén pedig legfeljebb 20 százalékkal alacsonyabb illetményt is meghatározhatnak. Az ügyeleti díjak továbbra is jelentős részét adják az orvosi jövedelmeknek: a vizsgált három életpályán a teljes bruttó kereset több mint egynegyede ebből származik. Ugyanakkor az ügyeletek miatt az orvosok átlagosan mintegy 24 százalékkal több időt töltenek munkával, mint egy átlagos munkavállaló. Az orvosok 2021 és 2023 között végrehajtott történelmi bérrendezése teljes egészében a magyar költségvetés terhére valósult meg. Ezzel szemben a pedagógusok több lépcsős béremelési programjának finanszírozásába uniós forrásokat is be lehetett vonni. A jelentős béremelés ugyanakkor szigorúbb szabályozással párosult. A 2021-ben bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszony óta a hálapénz kérése és elfogadása egyaránt bűncselekménynek, vesztegetésnek minősül. Az új szabályozás részeként a magánegészségügyben végzett munkához engedély szükséges, emellett az orvosok – az ellátás biztonsága érdekében – átmenetileg más intézménybe is kirendelhetők. Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján az állami egészségügyben dolgozó orvosok havi bruttó átlagkeresete 2010-ben 338 126 forint volt, amely 2025-re 2 122 816 forintra emelkedett. Ez nominálisan 6,28-szoros növekedést jelent, míg inflációval korrigálva az orvosok átlagos jövedelmének vásárlóereje 3,11-szeresére nőtt . A 2010 és 2026 közötti időszak mérlegét két meghatározó változás jellemzi: a paraszolvencia megszüntetése és a történelmi léptékű bérrendezés. A kutatóintézet úgy fogalmaz, hogy „nem túlzás az orvosi jövedelmek rendszerváltásáról beszélni”, hiszen a legális, átlátható bérezési rendszer váltotta fel a korábbi hálapénz-alapú gyakorlatot, miközben az orvosok jövedelmének vásárlóereje minden vizsgált életpályán többszörösére emelkedett.