● news.bsdnet.hu

Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója (EBU) szerint jogilag kötelező szabályokra van szükség annak érdekében, hogy a közszolgálati és közérdekű médiatartalmak ne szoruljanak háttérbe a globális technológiai platformokon, az okostévéken és a mesterséges intelligencia által vezérelt keresőfelületeken. Meg kell menteni a közmédiát Európában? Az EBU az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, az AVMSD közelgő felülvizsgálata kapcsán sürgette az európai döntéshozókat, hogy erősítsék meg a megbízható médiaszolgáltatók kiemelt megjelenésére vonatkozó szabályokat. A szervezet szerint ma már nem pusztán technikai kérdés, hogy a nézők és felhasználók megtalálják-e a hiteles híreket és a közérdekű tartalmakat, hanem az európai demokrácia egyik stratégiai ügye, írta a BTN. Noel Curran, az EBU főigazgatója egy brüsszeli rendezvényen arról beszélt, hogy a közszolgálati médiaszervezetek egyre nehezebben jutnak el a közönséghez abban a digitális környezetben, amelyet globális technológiai cégek, okostévés operációs rendszerek, ajánlórendszerek és újabban mesterséges intelligencián alapuló keresőeszközök uralnak. Curran szerint a megbízható, általános érdeklődésre számot tartó tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása nem „ jó, ha van” típusú kényelmi funkció, hanem demokratikus szükségszerűség. Úgy fogalmazott: a média láthatóságát ma egyre gyakrabban nem a szerkesztői érték vagy a közérdek, hanem kereskedelmi megállapodások, algoritmusok és eszközgyártói döntések határozzák meg. Az EBU arra figyelmeztet, hogy Európa közszolgálati médiája továbbra is a kontinens legnagyobb befektetője az eredeti tartalmakba: évente mintegy 22 milliárd eurót fordít ilyen produkciókra . ( Ez 8 800 milliárd forint !) A szervezet állítása szerint a közszolgálati média az európai országok több mint 90 százalékában továbbra is a legmegbízhatóbb hírforrások közé tartozik. Ennek ellenére a digitális terjesztési környezetben egyre kiszolgáltatottabbá válik. Curran különösen élesen bírálta azt a helyzetet, hogy a műsorszolgáltatók a globális technológiai, eszközgyártó és autóipari vállalatok döntéseitől függnek. Mint mondta, ezeknek a cégeknek az üzleti érdekei nem feltétlenül kapcsolódnak azokhoz a demokratikus értékekhez, amelyeket a közszolgálati tartalmak képviselnek. A technológiai óriások súlyát jól mutatja, hogy a világ tíz legnagyobb technológiai és eszközgyártó vállalatának összesített bevétele az EBU szerint 48-szorosa az európai közszolgálati médiaszervezetek teljes finanszírozásának. A szervezet három fő reformot javasol az AVMSD felülvizsgálatakor. Elsőként azt, hogy a közérdekű médiatartalmak kiemelt megjelenítésére vonatkozó kötelezettségek ne önkéntes vállalások, hanem jogilag érvényesíthető szabályok legyenek. Másodszor azt, hogy ezek a szabályok ne csak a hagyományos platformokra, hanem az okostévékre, keresőmotorokra, ajánlórendszerekre, közösségi médiára, autós interfészekre és mesterséges intelligencia-asszisztensekre is vonatkozzanak. Harmadszor pedig azt, hogy a szabályozás elég rugalmas legyen ahhoz, hogy a jövő technológiai változásait is kezelni tudja. Az EBU szerint a mesterséges intelligencia különösen sürgető kihívást jelent. A szervezet által idézett kutatás alapján az online hírfogyasztók 7 százaléka már ma is használ MI-alapú asszisztenseket hírek olvasásához, a 25 év alattiak körében pedig ez az arány 15 százalék. A kiadók attól tartanak, hogy a keresőkből érkező forgalom jelentősen visszaeshet, ahogy az MI által generált válaszok egyre inkább kiváltják a hagyományos keresési találatokat. Curran szerint ha a jogalkotók most nem terjesztik ki a kiemelési kötelezettségeket ezekre az új felületekre, akkor rövid időn belül már elavult szabályozással kell majd dolgozniuk. Az EBU azt szeretné elérni, hogy a közszolgálati médiaalkalmazások jól látható helyet kapjanak az okostévék kezdőképernyőin, tartalmaik megfelelően jelenjenek meg az ajánlórendszerekben, az MI-asszisztensek pedig egyértelműen forrással és hivatkozással használják fel a közszolgálati médiatartalmakat. A vita nem elszigetelt európai ügy. Az Egyesült Királyságban is napirenden vannak hasonló intézkedések: a brit kormány nemrég közzétett médiaügyi zöld könyve szintén új szabályokat javasolt a megbízható hírszolgáltatók és közszolgálati tartalmak online láthatóságának javítására. Curran üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a Demokrácia Pajzsa kezdeményezés részeként prioritásként kezeli a kérdést, de szerinte a politikai ígéreteket most konkrét jogszabályokká kell alakítani. Mint fogalmazott: minden év, amely erős szabályozás nélkül telik el, tovább növeli annak veszélyét, hogy a polgárokhoz eljutó tartalmak sorrendjét nem demokratikus megfontolások, hanem kereskedelmi érdekek határozzák meg.