● news.bsdnet.hu

Valaki látványosan kimaradt Magyar Péter össztüzéből, amely az előző kormány idején kinevezett kulcshivatalnokokra zúdul. Akinek a Tisza-kormány nem követeli a fejét, annak a neve a forint árfolyamával, az inflációval és a kamatokkal kapcsolatban szokott egybefűződni. Varga Mihályról, a Magyar Nemzeti Bank elnökéről van szó, aki korábban a most agyontámadott Fidesz-adminisztráció pénzügyminisztere volt. A forint árfolyammozgásait előrejelző friss elemzések magyarázattal és egyben kristálygömbbel is szolgálnak, nem csak gazdasági értelemben, nem csak turistáknak. Az árfolyam kilátásairól rendkívül tanulságosak a különbségek két egyidőben közölt jegyzet közt. A szerzők két globális elemző ház szakértői: ezek a Morgan Stanley és a Bank of America (BofA). Az egyik további forinterősödést jósol, a másik nem katasztrófát, de rizikókat és ellenszelet. Láthattuk, a forint hatalmas erősödés után június második felében már visszavonulóban van, miközben a dollár új erőre kapott: az euróval szembeni csütörtöki 355 körüli árfolyama egy évre visszatekintve még mindig majdnem 8 százalékos erősödést jelent, de ez már nem a 348,5 közelében alig egy hete tesztelt majd ötéves csúcs. A Morgan Stanley jegyzete szerint ki kell használni, hogy olcsóbb lett a forint a dollár friss előrenyomulása miatt: venni érdemes . "A devizapiacon továbbra is short EUR/HUF pozíciót tartunk. Úgy véljük, hogy a közelmúltbeli gyengülés – amelyet profitrealizálás és a dollár erősödése okozott – jó beszállási lehetőséget kínál a pozíciók bővítésére" írják, és hozzáteszik: Ez bizony már döfi: 340 a forint utoljára azelőtt volt, hogy a Covid világjárvánnyal beköszöntött a baljós fordulatokat hozó 2020-as évtized. Ezzel szemben a friss dollárerőből a BofA azt olvassa ki: rosszabb idők köszöntenek a közép-európai devizákra, köztük az egészen speciális helyzetbe került forintra is. (Ahogy a piac áll, eddig nekik volt igazuk.) A jegyzetek rendkívül érdekes előrejelzéseiből arra a két kérdésre is választ kapunk, hogy Az elemzői jegyzetek – nem csak a legutóbbi kettő – közös pontja, hogy a forint erősödését az új kormány fő gazdasági ígéretéből olvassák ki, amely az euró bevezetésére vonatkozott.  A Morgan Stanley a további erősödést még úgy is valószínűnek tartja, hogy szerintük a keddi vágás után az MNB előrehozott időzítéssel 4,5 százalékra tovább csökkenti a most 6 százalékos alapkamatot. A BofA azonban a dollár előrenyomulás közepette még úgy is gyengülő tendenciára számít a következő hónapokban, hogy az év végéig az alapkamat szerintük nem megy 5,25 százalék alá. A dollár nemzetközi erőre kapása egyébként hüvelykujjszabályszerűen gyengíteni szokta a  régiónk, és általában a feltörekvő piacok devizáit. A BofA jegyzete azért is nagyon érdekes, mert szerintük a forint így is, úgy is pórul jár, ha nemzetközi hullámok jönnek. Ha ugyanis a dollár gyengülne – ami akkor következhet be, ha az amerikai gazdaság elkezd gyengébben muzsikálni, és alacsonyak maradnak a Fed kamatai – az véleményük szerint felbátorítaná Varga Mihályékat, hogy gyorsabban vágják a kamatokat. Ez pedig gyengítené a forintot. Még érdekesebb, és kérdéseink megválaszolásához közel vezet, hogy alapesetben milyen kockázatokat lát a forint számára az amerikai nagybank. Arra a BofA sem számít, hogy Varga Mihályék "elszúrják", amit eddig kiválóan csináltak . A stabilitás útján azonban olyan teljesítendő feladatok várnak a magyar kormányzatra, amelyeken el lehet bukni – és amelyekért (a kormányfőn kívül) – Kármán András pénzügyminiszter felel. Megkérdezték Magyar Pétert, mi lesz Varga Mihály sorsa: különös választ adott a miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank elnökének jövőjéről – "Senkinek nem jelent védettséget" Nagyon nem hiányzik a magyar gazdaságnak a jegybank elnökének megtámadása. Magyar Péter is tudja, hogy sokkal jobb a Tisza-kormánynak, ha együttműködik Varga Mihállyal. Ugyanakkor ma mégis érzékeny megjegyzést tett a miniszterelnök. Bővebben>>> Úgy látjuk, hogy a kormányzat részéről erős az elkötelezettség az euró bevezetése mellett, és elképzelhetőnek tartjuk, hogy Magyarország még a jelenlegi parlamenti ciklus (2030 áprilisa) vége előtt csatlakozik az ERM2 árfolyam-mechanizmushoz – szögezi le a jegyzet, hozzátéve: ez korábbi időpont, mint amit korábban valószínűsítettek. A legfontosabb mérföldkövek Mindeközben a pénzügyminiszter száját és kezét nem csak Brüsszelben figyelik árgus szemek, ahol az EU-pénzeket osztják, hanem a költségvetési kiigazítást (egyenesebb fogalmazásban megszorítást) követelő hitelminősítők és a választási ígéretek teljesítését remélő szavazók is, a metszéspontban Magyar Péter miniszterelnökkel (s pártja csak utóbbinak van, Kármán Andrásnak nincs). Mivel a kormány külső gazdasági összképének tartóoszlopa és a forint erejének garanciája az eurócsatlakozási terv, bármely megbicsaklás ezen az úton jelentős kalamajkát tud okozni a gazdaságon túl a politikai térben is, ami a forint árfolyamában azonnal megmutatkozna. Az euró felé pedig a Szabadság téren keresztül vezet az út, az MNB-t nem lehet kihagyni. Aki az Orbán-adminisztráció első időszakában, netán más EU-tagországok esetén figyelte, láthatta: a jegybanktörvény bármilyen mikroszkopikus változtatása intenzív egyeztetést követel az Európai Központi Bankkal. Európai politikai körökben milyen reakciókat kelt a fékek és ellensúlyok rendszerébe illeszkedő magyar főhivatalnokok elmozdítása, nem jósolnánk. A független jegybankok választott tisztviselőinek elmozdítása azonban bizonnyal kiverné a biztosítékot az EKB-nál, minimum kétfrontos és elég kilátástalan harcot jelentene, és bedöntené a forint árfolyamát. a jelenlegi 3 százalékról valószínűleg 2,5 százalékra, közelebb hozva azt az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. Az inflációs cél kijelölése pedig mindenütt Európában a monetáris politika, azaz a jegybank jogköre. Magyarországon volt rá példa, hogy a kormányzattal közösen kellett meghozni egy ilyen döntést, és a 2002-es kormányváltást követően ez a helyzet Járai Zsigmond jegybankelnöksége alatt hatalmas pénzpiaci zűrzavarhoz vezetett, amit az euróbevezetési céldátum tologatása, majd teljes elvetése követett. Elvileg ugyan szigorúbb kamatpolitikát feltételezne – írják –, de gyakorlatilag mégse, mivel a hátra- és az előretekintő "reálkamatok jelenleg is jóval 300 bázispont felett vannak. Az inflációs folyamatok kedvezően alakulnak: mind az iparcikkek, mind a szolgáltatások árnyomása mérséklődik (előbbi körülbelül 2 százalékra, utóbbi 1 százalék alá). Arra számítunk, hogy a teljes infláció a következő évben tartósan 3 százalék alá süllyed." Varga Mihályék előállították az abszolút nyerő helyzetet: az árrésstopot még az sem siratná, aki bevezetteEgy kormányintézkedés, amely érezhetően segítette főleg a rászoruló magyar vásárlókat, a kivezetését azonban senki sem fogja siratni. Az árrésstop kezdettől vitatott volt politikai értelemben, és talán az is marad, mindenesetre bevezetni jó volt, befejezni nem nehéz – az i-re az új kormány teheti fel a pontot, a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése már látványos zöld fényt adott a számukra.