● news.bsdnet.hu

- és lehetővé teszik a biometrikus megfigyelést - figyelmeztet az EUObserver. A brüsszeli portál szerint az nagy a kérdés, hogy Magyar Péter kormánya a közvélemény Pride melletti kiállását jogi reform formájába is önti-e, lebontva az Orbántól örökölt Pride-ellenes infrastruktúrát. megünnepelheti a Pride-ot, de Orbán megfigyelő gépezete még mindig a helyén van – írja az EUObserver. A brüsszeli portál kommentátora kiemeli, hogy a rendőrség ugyan hivatalosan tudomásul vette az idén június 27-ikére bejelentett rendezvény megtartását, ami éles eltérés az előző kormányzat ellenséges hozzáállásától, ám azok a jogszabályok, amelyek büntetendőnek nyilvánítják a részvételt, és lehetővé teszik a biometrikus megfigyelést, mindmáig érvényben maradtak. Így az a kérdés, hogy Magyar Péter kormánya a közvélemény Pride melletti kiállását jogi reform formájába is önti-e, lebontva az Orbántól örökölt Pride-ellenes infrastruktúrát. A szerző felidézi, hogy az Orbán-kormány tavaly márciusban olyan módosításokat hajszolt keresztül, amelyek szabálysértéssé nyilvánították a Pride-on való részvételt. Egyben kiterjesztette az arcfelismerő rendszerek alkalmazását csekély súlyú kihágásokra is. A közvélemény válasza elsöprő erejű volt: százezrek utasították el a kormány azon próbálkozását, hogy kizárja a közéletből az LMBTQ-embereket. A résztvevők magas száma miatt nem indultak eljárások azok ellen, akik egyszerűen csak ott voltak, de a szervezőkkel – köztük Budapest főpolgármesterével – szemben igen. Bár a jog adta lehetőségekkel nem éltek, a menet körül láthatók voltak a nagy teherautók, amelyeken a biometrikus felismeréshez használt kamerákat szerelték fel. A büntetés helyetti elrettentés logikája ma is beágyazott a magyar jogrendbe – állapítja meg az EUObserver. A kommentár kiemeli: amikor civilszervezetek levélben sürgették az új kormányt és a parlamenti bizottságokat, hogy töröljék el az LMBTQ-ellenes előírásokat, állítsák helyre a gyülekezés szabadságát, és indítsanak társadalmi konzultációt a biometrikus megfigyelésről, akkor az nem csupán a melegjogokról szólt, hanem szélesebb értelemben a jogállamiság helyreállításáról. A közterületi arcfelismerés lehetősége – írja a portál – mindenfajta tiltakozó megmozdulás esetén lehűti a részvételi hajlandóságot, hiszen az emberek tartanak attól, hogy ha azonosítják és rögzítik kilétüket, akkor szankciók is érhetik majd őket. Az EUObserver felhívja a figyelmet arra: a mesterséges intelligenciáról szóló európai uniós rendelet 5. cikke – szigorúan körülhatárolt, kivételes esetektől eltekintve – tiltja a hatóságok számára a biometrikus azonosító rendszerek valós idejű alkalmazását a nyilvános helyeken, mert az összeegyeztethetetlen a demokratikus társadalommal. Civilszervezetek, jogi szakértők és digitális jogvédők szerint a magyar szabályozás megsérti ezt az uniós tilalmat. A magyar hatóságok ugyan azt állítják, hogy az alkalmazott rendszerek nem valós idejű azonosítást végeznek, polgári szabadságjogi szervezetek ezt az állítást félrevezetőnek tartják, arra hivatkozva, hogy a rövid késlekedés is valós idejű azonosításnak minősíthető, ha az lehetőséget biztosít a közterületen való magatartás befolyásolására. még egy kicsit tovább. A Politico ismerteti a Fidesz káderképző tehetséggondozójának, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli lerakatának, az MCC Brusselsnek a tiltakozását amiatt, hogy törölték az EU úgynevezett transzparencia regiszteréből, és így immár nem jogosult arra, hogy társrendezőként eseményeket szervezzen az Európai Parlamentben. Ugyanez a portál e hónap közepén számolt be arról, hogy a bejegyzett lobbista és kampánycsoportokat felsoroló adatbázis felügyelő testülete felfüggesztette az MCC Brussels jogait, arra hivatkozva, hogy az elmulasztotta feltárni finanszírozási forrásait. Most a Politico megszólaltatja John O’Brient, az MCC brüsszeli lerakatának a kommunikációs igazgatóját, aki igazságtalannak tartja a kizárást. Az adatbázis felügyelő testülete azzal érvel, hogy az MCC Brussels és az MCC Hungary egyetlen regisztrált entitásnak tekintendő, hiszen a brüsszeli MCC saját pénzügyi forrásainak több mint 99 százalékát az MCC Magyarország elnevezésű alapítványtól kapja, vagyis egyetlen közös gazdasági egységet képeznek. O’Brien szerint viszont két különálló jogi entitásról van szó. a londoni Guardian terjedelmes írását, amely 31 ország több mint 150 politikatudósának közös elemzését ismertetve arról számol be, hogy ma már az európai szavazók csaknem egynegyede szélsőjobboldali pártot támogat. Ez közel ötszöröse annak, amit 1995-ben mértek. A megugrás különösen az utóbbi három évben következett be. Egész pontosan a számok: európai átlagban idén 23, egy évtizeddel ezelőtt 10, három évtizede pedig 5 százalékos volt a szélsőjobboldali pártok szavazóbázisa. A kutatást Matthijs Rooduijn az amszterdami egyetem politológusa fogta össze. Az is figyelemre méltó megállapításuk, hogy ha a szélsőjobb mellé a szélsőbalt és más populista pártokat is hozzáveszünk, akkor közel 30 százalékra jön ki a – mondjuk így – fősodorellenes – ha úgy tetszik: anti-establishment – pártok követőinek a tábora. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)