● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság olyan tervet készít elő, amely már a csatlakozásuk előtt gazdasági előnyöket biztosítana a tagjelölt országoknak. A kezdeményezés célja a bővítési folyamat felgyorsítása anélkül, hogy enyhítenének a belépési feltételeken – írja a  Politico . A javaslat az Európai Bizottság fokozatos integrációnak nevezett elképzelésére épül, vagyis a tagjelölt államok a reformok végrehajtásáért cserébe már a csatlakozási folyamat lezárulása előtt szélesebb körű hozzáférést kapnának az uniós előnyökhöz – fejtette ki két, névtelenséget kérő tisztségviselő a lapnak. A tervezett kedvezmények között szerepel A konkrét támogatási csomagot minden tagjelölt esetében az egyéni előrehaladáshoz igazítanák. A korábbi, úgynevezett fordított bővítési koncepciókkal ellentétben – amelyek még a tagság elérése előtt biztosítottak volna politikai jogokat, ám a tagállamok végül elvetettek – a fokozatos integráció a tagsággal járó gazdasági előnyöket kínálná fel . Mindezt anélkül tenné, hogy a még felkészületlen országokat bevonnák az Európai Unió működésébe. A kedvezmények elnyerése minden esetben attól függne, hogy az adott állam mennyire igazította jogrendszerét az uniós normákhoz, és milyen mértékben hajtotta végre a szükséges reformokat. Az elképzelés mögött jelenleg nagyobb politikai támogatottság mutatkozik, mint a korábbi tervezetek esetében. Franciaország és Németország – az EU két legbefolyásosabb tagállama – már korábban is támogatott hasonló, részleges tagságot jelentő koncepciókat a hosszú csatlakozási folyamat előtt álló országok számára. Az Európai Bizottság hamarosan a tagállamok jóváhagyását kéri a kezdeményezéshez, és abban bízik, hogy a kormányfők az októberi vagy a decemberi Európai Tanács-csúcson zöld utat adnak egy átfogóbb keretrendszer kidolgozásának . A javaslat előterjesztésére olyan időszakban kerül sor, amikor a tagállami kormányok többsége egyetért a bővítési folyamat felgyorsításának szükségességével – különösen az Ukrajna ellen indított orosz háború árnyékában –, ugyanakkor óvakodnak a felkészületlen országok felvételétől . Az új megközelítés célja az is, hogy az olyan tagjelölteket, mint Ukrajna, a csatlakozási pályán tartsa anélkül, hogy elhamarkodott, teljes jogú tagságot ígérne. Az Európai Bizottság a hétfői moldovai tárgyalásokat követően közölte, hogy egyszerre törekszik az ország felvételére és Moldova fokozatos integrációjának elmélyítésére. Kisinyov egyébként már most hozzáférést kapott az Egységes Euró-fizetési Övezethez (SEPA), az uniós mobilroaming-kedvezményekhez és a különböző kulturális támogatási programokhoz. A tágabb értelemben vett bővítési reform ugyanakkor meglehetősen lassan halad. Bár az uniós vezetők a hónap eleji montenegrói csúcstalálkozón megállapodtak a folyamat felgyorsításáról, a végrehajtás részleteiről szóló viták azóta sokat veszítettek a lendületükből. Az Európai Unió jelenleg kilenc hivatalos tagjelöltet tart nyilván , közülük Montenegró számít a legfőbb esélyesnek, míg Ukrajna és Moldova már megkezdte a tényleges csatlakozási tárgyalásokat. Ezzel szemben Szerbia, Törökország és Grúzia integrációs folyamata elakadt . A részleges tagság ötletét éppen Ukrajna és Montenegró ellenzi a leghatározottabban, attól tartva, hogy a kezdeményezés a teljes jogú tagság végleges helyettesítőjévé válhat. Marta Kos bővítési biztos szerint most a tagállami kormányokon a sor, hogy eldöntsék, miként folytatják az egyeztetéseket. Az Európai Bizottság emellett olyan új biztosítékok kidolgozásán is fáradozik, amelyek súlyos következményekkel járnának, ha a leendő tagországok a csatlakozásukat követően visszalépnének a demokrácia vagy a jogállamiság terén. Ez a lépés újabb gesztusként szolgál a folyamatot aggodalommal szemlélő, szkeptikusabb kormányok megnyugtatására. Címlapkép forrása: EU