● news.bsdnet.hu

A Csongrád-Csanád vármegyei kormányhivatal adatai szerint a szegedi járásban mindössze 1652 álláskeresőt tartanak nyilván, és a vármegyei létszám is régóta ötezer fő alatt van. Emiatt a munkaerőigény kielégítéséhez elengedhetetlen lesz a környező térségek, például a közúton könnyen elérhető Békés vármegye bevonása. Ennek ellenére a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tájékoztatása alapján a 2024 óta aktívan toborzó BYD-hoz eddig több mint huszonkétezer önéletrajz érkezett, miközben a vállalat állásbörzéken, toborzóeseményeken és különféle helyi fesztiválokon is igyekezett megszólítani a leendő munkavállalókat. Természetesen a beérkezett jelentkezések nem mindegyike jelent azonnali megoldást, hiszen a sikeres felvétel nagyban függ a végzettségtől és a tapasztalattól, ám ezen a téren a helyi egyetemekkel és szakképzési centrumokkal kötött vállalati együttműködések is sokat segíthetnek. A gigaberuházást a kezdetektől fogva kíséri az a lakossági félelem, hogy a magyar munkavállalók helyett kizárólag külföldiek töltik majd be az álláshelyeket. Magyar Péter még ellenzéki politikusként, 2025 márciusában élesen bírálta a gyárépítést, arra figyelmeztetve, hogy akár tízezer Fülöp-szigeteki vendégmunkást is a városba hozhatnak. Kormányra kerülése után nem is váratott magára a BYD-t is érintő szabályozás módosítása. Míg a korábbi Fidesz-kormány idején a Fülöp-szigetekről, Grúziából és Örményországból érkezők viszonylag könnyen juthattak engedélyekhez, egy júniusi rendelet értelmében az újonnan érkezőknek már nem adnak ki vendégmunkás-engedélyt. Ennek ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy a gyárban egyáltalán nem dolgoznak majd külföldiek. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatása alapján ugyanis a szigorítás nem visszamenőleges hatályú. Akik már érvényes okmányokkal rendelkeznek és Szegeden dolgoznak, maradhatnak, sőt az engedélyüket is meghosszabbíthatják. Bár munkaerő-kölcsönzőkön keresztül már nem lehet tömegesen vendégmunkásokat behozni a megjelölt országokból, a vállalatok általi közvetlen foglalkoztatás továbbra is járható út maradt. Emellett a harmadik országbeli állampolgárok számára más lehetőségek is nyitva állnak, így például az építkezésen dolgozó mérnökök, technikusok és projektvezetők speciális, a beruházás megvalósításához kötött tartózkodási engedélyt kaphatnak, valamint a vállalaton belüli áthelyezésre is van jogi lehetőség. Ha a helyi és a regionális munkaerőpiac mégis szűkösnek bizonyulna, a határon túli munkavállalók is megoldást jelenthetnek. A szomszédos Szerbiából érkezők határ menti ingázóként úgynevezett Nemzeti Kártyát válthatnak ki, míg az Európai Unióhoz tartozó Románia állampolgárai még ennél is egyszerűbb feltételek mellett vállalhatnak munkát. Bár a kormány elrendelte a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok teljes felülvizsgálatát, a húszezres munkaerőigény feltöltése a szigorítások ellenére is reális cél maradhat. Sztella Li alelnök nyilatkozata alapján ez a létszám ráadásul nem egy azonnali célszám, hanem a gyár maximális kapacitását jelzi. A termelés a vártnál ugyan lassabban halad, de biztosan elindul majd, a gyár működése pedig a hazai, az ingázó és a szigorúbb keretek között érkező külföldi munkaerőre támaszkodva is biztosítottnak látszik.