● news.bsdnet.hu

Az Európát sújtó rendkívüli hőhullám az ember okozta klímaváltozás nélkül gyakorlatilag nem következhetett volna be – erre a megállapításra jutott a World Weather Attribution (WWA) kutatócsoport pénteken közzétett gyorsvizsgálata. A kutatók szerint az extrém magas hőmérsékletek előfordulásának valószínűsége napjainkra akár kétszázszor nagyobb lett, mint két évtizeddel ezelőtt. A héten emberek milliói tapasztaltak 40 Celsius-fokot meghaladó hőséget Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Franciaországban szerdán az 1947-ben kezdődött mérések óta a legmelegebb napot regisztrálták: a nappali és az éjszakai hőmérsékletek átlaga elérte a 30 Celsius-fokot. Az intenzív hőség összefüggésbe hozható több tucat halálesettel, emellett fennakadásokat okozott az áramszolgáltatásban, az oktatásban és több turisztikai látványosság működésében is Európa egyes térségeiben. A WWA szakértői a jelenlegi hőhullámot az 1976-os és a 2003-as hasonló időjárási helyzetekkel vetették össze. Eredményeik szerint egy 1976 júniusában bekövetkező azonos meteorológiai esemény nappal körülbelül 3,5 Celsius-fokkal, éjszaka pedig ennél is jelentősen hűvösebb lett volna. A 2003-as, sok európai halálos áldozatot követelő hőhullámhoz képest a mostani helyzet mintegy 2 Celsius-fokkal melegebbnek bizonyult. A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy a szokatlanul meleg éjszakák különösen komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, mivel a szervezet ilyenkor nem tud regenerálódni a nappali hőterhelés után. Franciaország egyes területein az éjszakai hőmérséklet már több mint egy hete folyamatosan 20 Celsius-fok felett marad – számolt be róla az rfi . A kutatás egyik szerzője, Friederike Otto, a londoni Imperial College éghajlattudományi professzora és a WWA társalapítója hangsúlyozta: „Maga az időjárási helyzet nem különösebben szokatlan, a hőmérsékletek viszont azok – vagy legalábbis azok voltak az ember által előidézett klímaváltozás előtt.” Hozzátette: „A klímaváltozás egyértelműen felelős.” A kutatás szerzői szerint az El Niño jelenség ezúttal nem játszott szerepet a rendkívüli hőség kialakulásában. Álláspontjuk szerint a természetes éghajlati ciklus „nem játszik szerepet a hőség kialakulásában.” A tudósok régóta arra figyelmeztetnek, hogy a szén, a kőolaj és a földgáz elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás egyre gyakoribbá és intenzívebbé teszi a hőhullámokat. Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense, miközben a Föld átlaghőmérséklete már körülbelül 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. Friederike Otto szerint a kutatók évről évre ugyanazokra a következtetésekre jutnak. „A hozzám hasonló tudósok kezdenek úgy hangzani, mint egy elakadt hanglemez. Évről évre hasonló nyilatkozatokat adunk ki, reagálva az egyre súlyosabb hőségeseményekre. Igen, ez a klímaváltozás, igen, mi okozzuk, nem, nem az El Niño az oka. Igen, megvannak a megoldások. Nem, nem vezetjük be őket elég gyorsan.” A vizsgálat szerint a felmérésben szereplő 850 európai város közel fele már elérte, vagy az előrejelzések szerint hamarosan eléri a rekordmagas hőterhelési szintet, amely a hőmérséklet és a páratartalom együttes hatását veszi figyelembe. Ez tovább növeli a hőséggel összefüggő megbetegedések kockázatát Európa számos térségében.