● news.bsdnet.hu

Jelenleg Közép-Afrikában, elsősorban Kongóban terjed a kór, ahol a több mint ezer regisztrált fertőzöttből legalább kétszázhatvanan életüket vesztették. Bár Franciaországban már azonosították az első európai esetet, Rusvai Miklós szerint egy esetleges hazai fertőzést nem ez fog okozni. Ha az ebola mégis megjelenik Magyarországon, azt nagy valószínűséggel a közép-afrikai régióban dolgozó, ott megfertőződött magyar orvosok vagy misszionáriusok hozhatják be, akik a jobb és biztonságosabb ellátás reményében térnek haza. A lakosságnak azonban nincs oka tartani a fertőzéstől. A szakember kiemelte, hogy szinte kizárt a vírus repülőgépen történő, egy egyszerű tüsszentéssel való elkapása. A kockázatot jelentősen csökkenti, hogy a fertőzött egészségügyi dolgozók szigorúan izolált körülmények között térnek haza. Emellett az ebola rövid lappangási ideje miatt a betegség többnyire már a helyszínen kiderül, ami eleve korlátozza az érintettek utazási lehetőségeit. Az ebola kizárólag testnedvekkel, így például nyállal, verejtékkel, vérrel vagy könnyel terjed. Afrikában a járványt leginkább az gyorsítja fel, hogy a betegeket többnyire a családtagok ápolják megfelelő védőfelszerelés, például maszk és gumikesztyű nélkül. Bár a kórházakban a higiéniai szabályok szigorú betartásával a terjedés megakadályozható, a betegekkel közvetlenül érintkező egészségügyi személyzet még így is fokozott veszélynek van kitéve. A diagnózis felállítását nehezíti, hogy a kezdeti tünetek, mint a magas láz, a fejfájás vagy a hasmenés, könnyen összetéveszthetők a maláriával. A betegség nagyon súlyos stádiumára utaló, egyértelmű jelnek számít viszont, amikor a testváladékokban megjelenik a vér. A mostani járványt a 2007 óta ismert, mutációra hajlamos Bundibugyo-törzs okozza. Ezzel a változattal szemben egyelőre nincs bevált és elérhető vakcina, a fejlesztés alatt álló oltóanyag pedig várhatóan túl drága lesz ahhoz, hogy a közép-afrikai régióban széles körben alkalmazzák. Mivel igazán hatékony, specifikus gyógymód sem létezik, az orvosok főként a tüneteket tudják enyhíteni vérzéscsillapítással, fájdalomcsillapítással és a kiszáradás megakadályozásával. A túlélési esélyek mindezek ellenére nagyban függnek az ellátás minőségétől, hiszen míg afrikai körülmények között a halálozási arány a 30-70 százalékot is elérheti, addig egy modern európai kórházban ez a ráta 10 százalék alá szorítható.