● news.bsdnet.hu

Ha sétára indulunk Angyalföldön, a Tatai út és a Rákos-patak találkozásánál fekvő vasút menti övezetben, elsőre egy kifejezetten barátságos, családias környék képe fogad. A házak előtt fák zöldellnek, a medrében csendesen csordogál a patak, a lombok közül pedig madárcsicsergés hallatszik – itt évtizedekig a háborítatlan nyugalom volt az úr. Nem véletlen, hogy a szülők egykor minden gond nélkül, egyedül is elengedték a gyerekeiket az utcára vagy a játszótérre: korábban csak kutyasétáltatókat, egymással beszélgető szomszédokat és babakocsit toló családokat lehetett látni. Szász Eszter Newsroom újságíró Ezeket látta már? Ez a XIII. kerület igazi, idilli oázisa, ahová nagyon sokan pont azért költöztek, hogy elmeneküljenek a belváros zajától és a szürke betonrengetegből. Az idill azonban egy ideje már csak látszat, ma már félelemben élnek a környékbeliek. A közvetlen szomszédságban fekvő, egykori MÁV-tisztviselői telep házait ugyanis önkényes lakásfoglalók vették birtokba. A zömmel vidékről, a jobb élet reményében felköltöző emberek főleg palackgyűjtésből és a visszaváltásból tartják fenn magukat, és a helyiek rettegnek tőlük. A Tatai út mentén fekvő egykori MÁV-tisztviselői telepnek komoly történelmi múltja van: az első világháború után, a határokon kívülről érkező és Magyarországon letelepedő vasutas családoknak biztosítottak itt gyorsan felhúzott szükség- és szolgálati lakásokat. Bár a telepet akkor csupán átmeneti megoldásnak szánták, a tisztes vasutas dinasztiáknak otthont adó épületek végül több mint száz évig határozták meg a környék arculatát. A történet két évvel ezelőtt, 2024-ben kezdődött. Ekkor mondták fel a Tatai út mentén található, egykor vasutas családoknak otthont adó szolgálati lakások bérleti szerződéseit. A gigantikus kormányzati projekt, a köznyelvben csak „Mini-Dubajként” elhíresült rákosrendezői fejlesztés a probléma oka. A területet villámgyorsan kiürítették, a lakók elköltöztek, ám a grandiózus tervek megvalósítását végül 2025 márciusában hivatalosan is lefújták, miután a Fővárosi Önkormányzat élt az elővásárlási jogával. A Mini-Dubaj terv füstbe ment, a hátrahagyott lakások és épületek üresen maradtak . A szabad prédának hamar híre ment az országban. Ahogy szájról szájra terjedt az ingyen lakhatás híre, az emberek tömegével foglalták el a romos házakat. Mára a helyzet odáig fajult, hogy az épületek megteltek, és a telepre költözők a szabad területeken, a házak között is sátrakat vernek. A környéken élőket folyamatosan vegzálják, a kukákat felborogatják, éjszakákon át üvöltöznek, belekötnek a járókelőkbe, nincsenek tekintettel semmire és senkire. A környékbeliek türelme mostanra végleg elfogyott. Puchner Gábornak, a XIII. kerület alpolgármesterének felhívására a lakók hétfőn és kedden aláírásgyűjtésbe kezdtek, abban a reményben, hogy így véget vethetnek a tarthatatlan állapotoknak. Ottjártunkkor, kedd délután a Futár utcai óvoda előtt – ahol a gyűjtőpontot kialakították – már egymást váltották az elkeseredett angyalföldiek. Az első becslések szerint két nap alatt 500 aláírás gyűlt össze, de az gyűjtés folytatódik, és lehetőség lesz online is csatlakozni a petícióhoz. A probléma alapja egy közigazgatási abszurditás. Bár a lakossági panaszok és a negatív következmények szinte kizárólag azokat érintik, akik a XIII. kerületnek ezen a részén élnek, a MÁV-telep területe hivatalosan Zuglóhoz, vagyis a XIV. kerülethez tartozik. „Ebben az ügyben gyakorlatilag semmilyen közvetlen hatáskörünk nincs” – nyilatkozta lapunknak Puchner Gábor. – Azért vállaltuk fel mégis teljes mellszélességgel ezt a harcot, mert a XIV. kerületnek ezen a részén nincsenek olyan lakóházak, amelyeket közvetlenül veszélyeztetne ez a gócpont – ellentétben a XIII. kerülettel, ahol az otthonok, az iskola és az óvoda közvetlenül a telep tőszomszédságában vannak. Emiatt a helyzet abszurd volt: a XIV. kerületi rendőrök az elején ki sem jöttek a bejelentésekre, csak a XIII. kerületiek jártak ide, de szerencsére egy ideje már a zuglói kapitányság is besegít.” Elmentünk a hírhedt telephez. A látvány sokkoló: az egykori vasúti telek szélén mérhetetlen mennyiségű illegális szemét, építési törmelék és szétbontott hulladékhalom fogadott minket. Néhány romos, ablakaitól és ajtóitól megfosztott egykori MÁV-ház döbbenetes, életveszélyes állapotban meredezett az ég felé. A romok között és a gazos udvarokon olyan embereket láttunk, akiktől joggal félnek a környékbeliek fényes nappal is. A helyiek mindennapi rettegésről számoltak be. „1995 óta lakom itt, a Tatai úti házakkal pont szemben – mondja Éva, az egyik környékbeli lakó. Addig, amíg ezek MÁV-lakások voltak, semmi probléma nem volt. Rendes vasutasok éltek itt, a rendőrséget hírből sem láttuk. Most? Fokozatosan jelentek meg ezek a teljesen lecsúszott, leszakadt, drogos csoportok. Nincs villanyuk, nincs vizük, a játszótérről hordják a vizet kis lajtos kocsikban. Rengeteg a patkány, a házunk udvarára is ki kellett tenni az irtódobozokat. Borzasztó büdös van, mert minden szemeteszsákot szétbontanak, a szemetet szanaszét dobálják. Éjszaka félek lemenni a boltba. Csoportosan járnak, be vannak drogozva, csapkodnak a kezükkel, vad a tekintetük. Rendszeres a cirkusz, a kiabálás, a verekedés. Volt itt már késelés is, benne volt az újságban!” Éva hozzáteszi, hogy a mindennapi élethez szükséges biztonságérzet teljesen megszűnt: „Hajnal kettőkor, háromkor arra ébredünk, hogy izomból verik szét a fém kukákat az utcán, hogy kivegyék belőle a visszaváltható flakonokat, miközben az emberek pihenni szeretnének. Rendszeresek a lopások és a rablások is a környéken, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző. Régebben, ha nyitva felejtettük az autót, minden benne maradt; ma már senki nem merné ezt megtenni.” Puchner Gábor, a XIII: kerület alpolgármestere aláírásgyűjtést kezdeményezett / Fotó: Pozsonyi Zita Néhány sarokkal errébb, a csendes Futár utca 24. szám alatt él Balázs Izabella és Sermán Attila. Bár viszonylag messze vannak, a telep hatása az ő életüket is megmérgezte. Ebben az utcában egyébként iskola és óvoda is működik. „Nem merjük egyedül leengedni a 15 éves lányunkat, a legjobban a gyerekeket féltjük a környéken” – meséli elkeseredetten Izabella, aki párjával 2003 óta lakik itt. „Ezek az emberek hordákban jönnek, szemlátomást bedrogozva, teljesen kiszámíthatatlanul kóvályognak. Elmegy tíz, jön a következő, és ez megy reggeltől éjszakáig. Úgy képzelje el, hogy reggel kiállok a buszmegállóba, jókedvvel indulnék a napomra, és hirtelen megjelenik három ilyen alak, akik elkezdnek őrjöngve üvölteni. Nem tudom, hogy épp nekem ordítanak-e, ott állnak velem szemben. Ilyenkor dilemmázom: merjek felszállni, vagy várjam meg a következőt és késsek el a munkahelyemről? 50 éves nőként oda jutottam, hogy a páromat, Attilát kérem meg, hogy inkább vigyen el autóval.” Attila szerint a rendőrség tehetetlensége miatt a környéken már az ingatlanpiac is teljesen befagyott, ráadásul a házakon túl még durvább a helyzet: „Négyszer-ötször mi magunk is kihívtuk már a rendőröket, de talán ha egyszer kijöttek. Legutóbb éjfél körül a kiskutyámat sétáltattam, amikor láttam, hogy a szemközti gyrosos ajtaját izomból feszítik, tépik fel. Azonnal tárcsáztam őket, jeleztem, hogy ott a térfigyelő kamera, mindent vissza lehetne játszani – mégsem történt semmi. Nem csoda, hogy itt most képtelenség lakást eladni, aki ismeri a helyzetet, ide nem költözik. Ráadásul a házak mögötti részen, beljebb a vasút felé már rendes kempinget alakítottak ki: sátrakat vertek a zöldben, és ott élnek tömegével.” Szeptemberben kelt el az impozáns épület 50,7 milliárd forintért, de a vevő személye ismeretlen volt, idáig. A Válasz Online szúrta ki, hogy felkerült az MNV Zrt. szerződései közé a Belügyminisztérium palotájának adásvételi szerződése is, amelyből kiderült, hogy a Rákos-Dubaj korábbi arab befektetője csapott le rá. Bodnár László, a környéken tizenkét társasház közös képviselője és gondnoka. Ő is hajmeresztő történeteket mesélt. Bodnár László, a környéken tizenkét társasház közös képviselője és gondnoka mutatja hogy kellett lezárni a közös használatú területeket / Fotó: Pozsonyi Zita „Olyan szinten kezelhetetlen a helyzet, hogy kerítéssel kellett körbekerítenünk azokat a zöld területeket, amelyek korábban közös használatúak voltak, a házak között át lehetett sétálni. Azért kellett a kerítés, mert ott végezték el a mindenféle dolgukat a bokrokban. De a legfelháborítóbb, hogy a Futár utcai óvoda udvarára rendszeresen dobnak be az utcáról használt drogos fecskendőket, tűket. Hát milyen világ ez? A lakók közérzete teljesen megváltozott, félünk a saját lakókörnyezetünkben.” A környéken élők állandó rettegésben élnek / Fotó: Pozsonyi Zita A helyszíni aláírásgyűjtésen Puchner Gábor további részleteket osztott meg velünk arról, hogy milyen közbiztonsági problémákkal kell szembenézniük a lakóknak a terület kiürítése óta. "Randalíroznak, nyíltan árulják a drogot, jön az autó, amiből árulják a kábítószert. Előfordult késelés, és a szomszédos kerékpárúton a bicikliseket is megállítják, megpróbálják elvenni az értékeiket, erőszakoskodnak velük” – sorolja a legsúlyosabb eseteket az alpolgármester. Puchner elmondta, hogy a bűnözői körökben elképesztő sebességgel terjed a Tatai úti gazdátlan házak híre: „A rendőrségtől hallottam, hogy már a fiatalkorúak javítóintézetében is bent van az információ, kész 'duma' és infó megy arról, hogy ha kikerülsz, ide lehet jönni lakni. Vittek is vissza innen olyan embereket, akik kaptak egy-két nap eltávozást az intézetből, csak aztán 'elfelejtettek' visszamenni, és itt bújtak el. De szólnak a vidéki rokonoknak is, hogy gyertek, mert itt van hol lakni.” A beköltözők főleg az 50 forintos Repont-rendszer bevezetése óta özönlenek a fővárosba, és az itteni lakóövezetet használják bázisnak. Éjszaka feltúrják a lakóházak kihelyezett kukáit, nappal pedig a Rákosrendező 50 éve elhanyagolt területéről gyűjtik a fémet. Két nap alatt 500 aláírás gyűlt össze az áldatlan állapotok megszüntetésére / Fotó: Pozsonyi Zita „Bevásárlókocsival tolják a fémvisszaváltóba, amit találnak, sőt, elkezdik bontani magukat az épületeket is. Legutóbb vasárnap este kábeleket loptak, felszedték a vasúti területről, és ott helyben leégették róla a műanyagot. Olyan fojtogató égett szag volt a hőségben, hogy a környéken nem lehetett ablakot nyitni, a tűzoltóknak is ki kellett jönniük miattuk” – magyarázza Puchner Gábor. A helyzet a helyi kereskedelmet is bénítja: „Itt van a közelben az Aldi, ott van a Repont-automata, de már rengeteg kerületi lakos mondta nekem, hogy inkább elviszi messzebb a flakonokat, mert a kialakult állapotok miatt nem mernek odamenni.” A XIII. Kerületi Önkormányzat példátlan lépésre szánta el magát: levelet írtak a MÁV és a Budapesti Közművek (BKM) vezérigazgatójának. Felajánlották, hogy ha megkapják a tulajdonosi hozzájárulást, Angyalföld saját költségén elvégzi a zuglói ingatlanok teljes lakhatatlanná tételét, az épületek romosítását. „Ez azt jelenti, hogy fizikailag lakhatatlanná tesszük az épületeket. Ez nem biztos, hogy végleges megoldás, de a helyzet azonnali, lényeges javulását elhozná. Nem tudjuk, hogy ezek az emberek hova költöznek majd, akár a megmaradó épületekbe vagy be az erdőrészre, de ezek a házak annyira közel vannak a XIII. kerületi lakóházakhoz – gyakorlatilag csak egy úttest választja el őket –, hogy ezt a konfliktusforrást fel kell számolnunk” – nyilatkozta az alpolgármester, hozzátéve, hogy a dózerolást rendőri kísérettel, az épületeket előre lefotózva tervezik, hogy megelőzzék a későbbi vitákat az állítólag bent hagyott értékekről. Az összegyűlt aláírásokat nemcsak a BKM-nek, a MÁV-nak, hanem Vitézy Dávidnak és Karácsony Gergely főpolgármesternek is eljuttatják. A tulajdonosi és jogi háttér azonban egyelőre egy átláthatatlan bürokratikus útvesztő. A 40-50 ezer négyzetméteres terület osztatlan közös tulajdonban van a Magyar Állam és a BKM között, és a MÁV csak az állami tulajdonrész vagyonkezelője. Bár a BKM és a MÁV 2025-ben megkötött egy használati megállapodást a terület átadásáról, a tényleges birtokbavétel még nem történt meg. Megkeresésünkre a MÁV elismerte, hogy jogos a lakók felháborodása , de hivatalos válaszukban jelezték: a probléma szerintük nem kizárólag az ő hatáskörük, így a megoldást a többi tulajdonossal együtt igyekeznek rendezni, utalva a többi érintett szereplő feladataira is: „Megértjük az érintett lakók aggodalmait [...]. Emellett azonban örömmel olvastuk a petíciókban, hogy a lakók is értékelték azokat az erőfeszítéseket, melyeket a rendőrséggel közösen tettünk a közrend fenntartása érdekében. A Tatai utcai épületek jelenlegi műszaki állapota hosszú évtizedek alatt, számos gazdasági, tulajdonosi és üzemeltetési körülmény együttes hatására alakult ki. [...] Éppen ezért a MÁV – mint jelenleg még birtokban lévő – minden olyan együttműködési kezdeményezést nyitottan fogad, és a BKM-mel, valamint az önkormányzatokkal, az illetékes szervezetekkel folyamatos kapcsolatban áll annak érdekében, hogy a szükséges intézkedések előkészítése és végrehajtása megtörténjen a rendelkezésre álló források függvényében. [...] A BKM és a MÁV 2025-ben megkötött használati megállapodásban rögzítette a tulajdoni hányadnak megfelelő használati viszonyokat. Ugyanakkor a BKM maradéktalanul még nem vette birtokba a használati szerződésben meghatározott területeket, így az érintett épületek birtokosa továbbra is a MÁV Pályaműködtetési Zrt.” - írták. Rákosrendező