● news.bsdnet.hu

Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök 40 napos offenzívát hirdetett orosz célpontok ellen, már találatok is érték a megszállás alatt álló Krím keleti kompkikötőjét, és a Moszkvától 180 kilométerre lévő Tula egyik vegyigyárát is – közölte az Unian. Az akció méretét jelzi, hogy az orosz légvédelem legalább 660 ukrán drónt semmisített meg péntekre virradó éjszaka. Ukrajna már jó ideje hatékonyan támadja az orosz olajfinomítókat, a fronttól több száz kilométerre fekvő célpontokat is elérve. Ennek nyomán Oroszországnak több régiójában – a rendszeresen célpontul szolgáló Ukrajnához közelebbi részek mellett Moszkvában is – üzemanyaghiány lépett fel. Számos felvételen látható, ahogy kilométereken át kígyóznak a sorok a benzinkutak előtt. Oroszország olajfinomító kapacitása érezhetően megcsappant, ami ellátási zavarokat okozhat az Ukrajnát támadó orosz erőknél is. Nem kevésbé fontos azonban, hogy az orosz lakosság is szembesül a Kreml által indított háború következményeivel, noha Vlagyimir Putyin villámháború ígéretével indította el az inváziót 2022. február 24-én, magától értetődőnek tartva, hogy a háború – amit hivatalosan csak különleges katonai műveletnek lehet nevezni Oroszországban – semmilyen formában nem éri el az orosz lakosságot. Ehhez képest a háború ötödik évére egyre gyakrabban ér találat orosz célpontokat, katonai, ipari létesítményeket. Az ukrán drónok erejét mutatja, hogy Putyin még a május 9-i győzelmi parádét is kénytelen volt rövidített formában, haditechnika felvonultatása nélkül megtartani a Vörös téren. A tiltakozásokat pedig egyre keményebb ítéletekkel igyekszik elfojtani az orosz vezetés, növelve a lakosság feletti digitális kontrollt is. De a presztízsveszteségen túl konkrét katonai nehézségei is vannak az orosz erőknek, különösen a Krím-félszigeten. A 2014 óta orosz megszállás alatt álló területet egyre nehezebben látja el Oroszország: Kercsi-szoroson át 2018 óta vezető híd a korábbi találatok miatt használhatatlan, a kikötők rendszeres célpontok, így a katonai utánpótlás és az áruszállítás is akadozik. Északról sem gördülékeny az ellátás: noha Oroszország 2022 óta megszállás alatt tartva az Azovi-tenger ukrajnai partvidékét, szárazföldi összeköttetést biztosítva így a Krím-félszigettel, itt sem ura a helyzetnek. A szállítási útvonalakat hatékonyan tartja támadás alatt Ukrajna drónegységeivel, amelyeknek az utánpótlása is adott, miután az ukrán dróntermelés felfutott évi hétmillióra, így egyre könnyebben képes arra, hogy túlterhelje az orosz légvédelmet. Az ukrán drónok potenciális ereje szerepet játszhatott abban is, hogy Zelenszkij ultimátumot adhatott Belarusznak, hogy az Oroszországgal szoros szövetségben álló ország kapcsolja le a területén lévő jeladó állomásokat, amelyek az orosz drónokat segítik, mert ha nem, akkor ezt erővel teszi meg az ukrán fél. A posztszovjet országot 32 éve vezető Alekszandr Lukasenko egy nappal az ultimátum lejárta előtt eleget tett a követelésnek. Oroszország ugyan messze van eredetileg megfogalmazott katonai céljaitól – Ukrajna nem kapitulált, az oroszok nem szerezték meg az ország teljes partvidékét, sőt a teljes Donyec-medencét sem –, de vannak olyan pontok, ahol viszont az ukrán védők helyzete egyre kritikusabb. A legnagyobb nyomást az orosz támadók Donyeck megye utolsó jelentős ukrán erődítésénél fejtik ki, Kramatorszk és Szlovjanszk közelében. Ha az orosz erők a két várost bevennék – ahol összesen 80 ezer ember élhet most is a háború előtti 180 ezerrel szemben –, akkor nyugat felé nagyobb térségek is megnyílnának a támadók előtt. A Kreml a béketárgyalások megkezdésének feltételeként ennek a területnek a harc nélküli átadását követelik. Nincs azonban garancia arra, hogy ezután nem folytatnák a támadást, akár most, akár később. Érdemi javaslattal Moszkva sosem állt elő a béketárgyalásokra, amelyekhez előzetes tűzszünetbe sem egyezett bele. Elutasítja azt is, hogy Ukrajna bármiféle nemzetközi biztosítékot kapjon Oroszország későbbi támadásával szemben még egy ilyen területi kompromisszum árán is. Az orosz erők azonban Putyin kötelezően optimista nyilatkozatai ellenére szintén nincsenek mindent elsöprő fölényben: katonai veszteségeik halottakban és súlyos sebesültekben 1,3 millió felett vannak, miközben érdemben a frontvonalakat nem tudták elmozdítani. Oroszország a 600 ezer négyzetkilométeres Ukrajna ötödét tartja megszállás alatt a 2014-ben elfoglalt Krímmel és Donyeck és Luhanszk megye azóta ellenőrzés alatt tartott területeivel együtt. A 2022-ben indított invázióval nagyjából 80 ezer négyzetkilométert szerzett meg Oroszország, a háború azonban egyre súlyosabb anyagi terhet jelent a támadó félnek is. Ráadásul diplomáciai pozíciói is gyengültek: tavaly még sikerként könyvelhette el Moszkva Donald Trump és Putyin alaszkai találkozóját. Az amerikai elnök akkoriban jellemzően inkább az orosz szempontok érvényesítésével tartotta lezárhatónak a háborút, ennek érdekében nyilatkozataival Ukrajnára fejtett ki nyomást. Intő jelnek veheti azonban a Kreml, hogy a helyzet – Trump megszokott diplomáciai kanyarjaival – fokozatosan változott, annyira, hogy a G7 legutóbbi ülésén már Washington jóváhagyásával született meg a közös nyilatkozat, amelyben a hét vezető nyugati gazdaságot tömörítő klub tagjai határozottan kiálltak Ukrajna további támogatása mellett, újabb orosz szankciókat kilátásba helyezve. Az Egyesült Államok ígéretet tett arra is, hogy átadja Ukrajnának több rakéta gyártási licencét is, amivel lendületet adhat az ukrán rakétagyártásnak és ezzel a légvédelemnek. Emellett a nyugati államok újabb légvédelmi eszközök átadását ígérték meg Ukrajnának, amit Kijev már hosszú ideje szorgalmaz.