● news.bsdnet.hu

Bár a „húsevő baktérium” elnevezés szakmailag pontatlan, jól szemlélteti a fertőzés súlyosságát, hiszen ezek a kórokozók olyan gyorsan pusztítják a szöveteket, hogy a végtagokat esetenként akár órák alatt amputálni kell. A köznyelvi kifejezés valójában több baktériumfajt takar, amelyek nekrotizáló fasciitist, vagyis a lágyrészek és a bőrszövet gyors elhalását okozzák. A két legtöbbet kutatott kórokozó a tengerben élő Vibrio vulnificus és az emberről emberre terjedő, A csoportú Streptococcus pyogenes . A Vibrio vulnificus a meleg, enyhén sós, főként a folyótorkolatok közeli vizekben szaporodik. Az emberi szervezetbe kétféleképpen juthat be, egyrészt sérült bőrön keresztül, ha az fertőzött vízzel érintkezik, másrészt nyers tengeri herkenyűk, különösen osztriga fogyasztásával. Egészséges embereknél a fertőzés többnyire csupán enyhe emésztőrendszeri tüneteket okoz, a veszélyeztetett csoportoknál, így a májbetegeknél, a legyengült immunrendszerűeknél, a cukorbetegeknél és az időseknél azonban rendkívül súlyos lefolyású lehet. Náluk a baktérium órákon belül szepszist és szövetelhalást idézhet elő, a súlyos állapotba kerülő betegek ötöde pedig néhány napon belül életét veszti. A Streptococcus pyogenes eltérő módon viselkedik, hiszen nem a tengervízzel terjed, hanem cseppfertőzéssel vagy bőrsérüléseken keresztül jut a szervezetbe. Legveszélyesebb formájában streptococcusos toxikus sokkszindrómát okozhat, amelynek halálozási aránya megközelíti a 30 százalékot. Bár a kórokozót évtizedek óta ismerjük, és jól reagál az olyan antibiotikumokra, mint a penicillin vagy az amoxicillin, a súlyos megbetegedések száma az utóbbi években meredeken emelkedett . Európában a fenyegetés elsősorban a tenger felől érkezik. 2014 és 2017 között évente átlagosan 126 Vibrio-fertőzést regisztráltak a kontinensen, a rendkívül forró 2018-as nyár viszont több mint a háromszorosára, 445-re növelte az esetszámot, elsősorban a balti államokban. 2026 júniusában az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már magas kockázatú időszaknak minősítette a nyári hónapokat . Spanyolország sem mentes a hasonló esetektől, Galíciában például az elmúlt két évtizedben három jelentős járvány is kitört, amelyek mindegyike a helyi kagylófogyasztáshoz volt köthető. A megbetegedések növekedésének hátterében elsősorban a tengervíz melegedése áll. A Vibrio nemzetségbe tartozó baktériumok 20 és 35 Celsius-fok közötti, mérsékelt sótartalmú vízben szaporodnak a leggyorsabban. Ezek a feltételek harminc évvel ezelőtt még csak a trópusi partvidékekre voltak jellemzők, napjainkban viszont évről évre északabbra tolódnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján az európai tengerek felszíni hőmérséklete négyszer-hétszer gyorsabban emelkedik a globális óceáni átlagnál , és a Földközi-tenger térsége ebből a szempontból különösen sérülékeny. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2024-es elemzése szintén rávilágít arra, hogy a baktériumok jelenléte a tengeri élelmiszerekben a klímaváltozás miatt tovább fog növekedni . A Vibrio-fertőzések száma a 2000-es évek eleje óta globálisan több mint 84 százalékkal emelkedett. Ennek következményei nemcsak az egészségügyet érintik, hanem komoly gazdasági kockázatot is jelentenek. Mivel a Földközi-tenger térsége a világ leglátogatottabb turisztikai régiója, minden járványügyi figyelmeztetés azonnali pénzügyi veszteséget okoz a szállodáknak, vendéglátóhelyeknek és utazási irodáknak. Amennyiben ez a folyamat nem változik meg, a jelenleg még időszakos és helyi jellegű kockázat 2050 előtt rendszerszintű közegészségügyi válsággá alakulhat . A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images