● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Magnific[sz] Kezdjük a legfontosabbal: ez már nem a nagyszüleink nyara. Európa brutális ütemben melegszik, és ennek megvan az ára. A WHO európai irodájának jelentése szerint az elmúlt négy évben 200 ezer ember halálát lehetett a hőhullámokhoz kötni, ami azért elég komoly szám ahhoz, hogy ne legyintsünk rá. Dr. Hans Henri P. Kluge, a szervezet európai főnöke szerint „Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más kontinens – és ezért életekkel fizetünk.” A helyzet annyira komoly, hogy a mostani durva hőhullám idején a brit egészségügyi hatóság már vörös riasztásokat ad ki, ami azt jelenti, hogy már az egészséges emberek élete is veszélyben van – írja a brit kormány oldala. Na de nézzük a tényeket: mikor kell csak egy árnyékos padot keresni, és mikor kell azonnal mentőt hívni? Fontos tisztában lenni azzal, hogy a hőkimerülés és a hőguta nem ugyanaz, és amíg az egyiknél még van időd cselekedni, a másiknál a másodpercek is számítanak. A hőkimerülés lényegében a tested segélykiáltása, hogy elfogyott a vize és a sója a brutális melegben az izzadás miatt. Ilyenkor jön a fejfájás, a szédülés, a hányinger, az izomgörcs, és persze ömlik rólad a víz, miközben a bőröd sápadt és nyirkos. Ha tehát a helyzet „csak” hőkimerülés, akkor a teendő viszonylag egyszerű: vidd az illetőt egy hűvös, árnyékos helyre. Szedd le róla a felesleges ruhát. Itasd meg vízzel vagy valamilyen sportitallal, ami a sókat is pótolja. Közben pedig hűtsd a bőrét: vizes szivacs, hideg zuhany, vagy csak simán legyezd. A lényeg, hogy maradj vele, és figyeld. Ha harminc percen belül jobban lesz, megúsztátok. Ha nem, akkor jön a következő szint, ami már nem játék. A hőguta ezzel szemben a rendszer teljes összeomlása. A tested hőszabályozása felmondja a szolgálatot, a belső hőmérsékleted pedig rövid idő alatt felkúszik 40-41 °C körüli, agykárosító magasságokba. Itt már zavartságról, eszméletvesztésről, görcsrohamokról beszélünk, a bőr pedig forró, vörös és sokszor száraz. Ahogy Dr. Jerome Cohen, a New York állami orvosi kamara elnöke a TIME magazinnak megfogalmazta: „A különbség a hőkimerülés és a hőguta között, hogy hőkimerülésnél a bőr inkább sápadt, hideg és nyirkos, míg hőgutánál forró és vörös.” A legfontosabb, amit meg kell jegyezned, a „30 perces szabály”: ha valakin a hőkimerülés jeleit látod, és a megfelelő hűtéssel fél órán belül nem javul az állapota, az már vészhelyzet. Amikor a tünetek alapján egyértelműen hőgutára gyanakszol – tehát a beteg zavart, forró a bőre, és esetleg már az eszméletét is elvesztette, az első és legfontosabb lépés: azonnal hívd a 112-t. Utána pedig, amíg a mentőre vársz, kezdd meg az agresszív hűtést. A klinikai irányelvek szerint a leghatékonyabb módszer a hideg vagy jeges vizes fürdő, de ha erre nincs lehetőség, akkor jöhetnek a hideg vizes lepedők, a jégcsomagok a nyakra, a hónaljba és a lágyékra, miközben valaki folyamatosan legyezi. Eszméletlen vagy zavart embernek soha ne adj inni, mert könnyen félrenyelheti. Az idősek, a kisgyerekek, a krónikus betegek – különösen a szív- és érrendszeri, cukor- vagy vesebetegséggel élők – sokkal hamarabb kerülnek bajba. De ugyanígy veszélyben vannak azok is, akik a szabadban vagy meleg üzemekben dolgoznak, sportolnak, vagy bármilyen nehéz fizikai munkát végeznek a tűző napon. Egy hőhullám idején nem ártana bevezetni a „szomszéd-figyelő” rendszert: nézz rá az egyedül élő idős szomszédra, mert lehet, hogy egy telefonhívás vagy egy pohár víz menti meg az életét. Apropó, víz. A „mennyit igyunk” kérdésre a szakértők válasza nem az, hogy „sokat”. Ennél azért konkrétabbak a számok. Az amerikai CDC ajánlása szerint közepes fizikai terhelés mellett a hőségben 15-20 percenként érdemes meginni körülbelül egy pohárnyi (2-2,5 dl) vizet. De extrém körülmények között óránként másfél liternél többet nem szabad inni, mert a túlzásba vitt folyadékbevitel is veszélyes lehet. Ha ugyanis csak vizet iszol, de a kiizzadt sót nem pótolod, felborul a szervezet elektrolit-egyensúlya, ami hiponatrémiához vezethet, és az is pont olyan veszélyes tud lenni, mint a kiszáradás. És ha már itt tartunk, oszlassunk el néhány makacs tévhitet. Az első és leggyakoribb: „Majd iszom, ha szomjas leszek.” Hatalmas hiba. Mire szomjúságot érzel, a tested már rég dehidratált állapotban van, szóval ne várd meg, igyál előre. A második: „A ventilátor majd segít.” Egy bizonyos ponton túl, különösen magas páratartalom mellett, a ventilátor már csak a forró levegőt keringeti, és nem hűt. Aktív hűtésre, azaz vízre van szükség. A harmadik tévhit, hogy a hőkimerülés nem nagy ügy. De, az. Kezeletlenül simán átfordulhat életveszélyes hőgutába, ezért kell komolyan venni a 30 perces szabályt. Ahogy arra egy korábbi cikkünkben is utaltunk, a kánikula és a magas UV-sugárzás mellett már egy rövid napon tartózkodás is komoly kockázatot jelenthet a legmelegebb órákban. A lényeg tehát a gyors felismerés és a helyes cselekvés. Ismerd fel a jeleket, hűts azonnal, és ha 30 percen belül nincs javulás, vagy a helyzet eleve súlyosnak tűnik, ne hezitálj. Tárcsázd a segélyhívót, mert lehet, hogy ezzel mented meg valaki életét. És a legfontosabb: oszd meg ezt az információt azokkal, akikre különösen figyelni kell. [kapcsolodo]/itt-a-hoseg-51-kulcsfontossagu-tipp-a-hoguta-ellen/[kapcsolodo]