● news.bsdnet.hu

Az orvosok közösségi médiahasználatát szabályozó új etikai állásfoglalást osztotta meg Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara közös kiadványa részletes iránymutatást ad arra, hogyan jelenhetnek meg az orvosok a közösségi médiában és más nyilvános online felületeken úgy, hogy közben megőrizzék a hivatás hitelességét, a betegek bizalmát és az adatvédelmi előírásokat. A dokumentum egyik legfontosabb üzenete, hogy az online térben ugyanazok az etikai kötelezettségek érvényesek, mint a rendelőben. Eszerint az orvosoknak a közösségi médiában is meg kell őrizniük hivatásuk méltóságát, tiszteletben kell tartaniuk a betegjogokat, és szakmai megnyilvánulásaiknak tudományosan megalapozottnak, tárgyilagosnak és a betegbiztonságot szem előtt tartónak kell lenniük. A kiadvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a magánéleti és szakmai jelenlét teljes szétválasztása a közösségi médiában gyakorlatilag lehetetlen, ezért a személyes profilokon közzétett tartalmak is hatással lehetnek az orvosi hivatás megítélésére. Az állásfoglalás szerint betegre vonatkozó adatot kizárólag előzetes, kifejezett és dokumentált hozzájárulással lehet nyilvánosságra hozni, de még ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy ritka betegségek, helyszínek vagy egyedi körülmények alapján se lehessen közvetetten beazonosítani az érintettet. A szabályok a zárt szakmai csoportokra is vonatkoznak, hiszen az ott megosztott tartalmak is könnyen nyilvánosságra kerülhetnek. Az új iránymutatás világosan elkülöníti a közösségi médiát a telemedicinától, így az orvosok nyilvános felületeiken csak általános egészségügyi tájékoztatást és betegedukációs tartalmat tehetnek közzé, egyedi diagnózis, terápiás javaslat vagy recept kiadása azonban nem történhet Facebookon, Instagramon vagy más informális csatornán. Ha valaki ilyen módon kér tanácsot, az orvosnak a hivatalos betegellátási csatornák felé kell irányítania. Külön fejezetet kapott a tudományos hitelesség és a dezinformáció elleni fellépés is, amely kimondja, hogy az orvosok kizárólag bizonyítékokon alapuló orvosi ismereteket közölhetnek, nem hallgathatnak el lényeges kockázatokat, és nem tüntethetik fel saját tapasztalataikat tudományosan igazolt tényként. Emellett kifejezetten etikátlannak minősíti a tudományosan nem igazolt gyógymódok népszerűsítését, az általános oltásellenes nézetek terjesztését, valamint a pánikkeltő vagy félrevezető kommunikációt. Jelentősen szigorítaná az állásfoglalás az orvosok reklámtevékenységének szabályait is: nem lenne megengedett garantált gyógyulást vagy kockázatmentes kezelést ígérni, sürgető marketingfogásokat alkalmazni, akciókkal vagy nyereményjátékokkal ösztönözni a betegeket, illetve más orvosokat lejárató vagy saját szolgáltatást megalapozatlanul jobbnak feltüntető kommunikációt folytatni. Az úgynevezett előtte-utána fotók használata is csak szigorú feltételek mellett történhet, egyértelműen jelezve, hogy azok egyedi eseteket mutatnak be, és más betegeknél eltérő eredmények is előfordulhatnak. A kiadvány az influenszerként tevékenykedő orvosokra is kitér, ami külön érdekes lehet a Tisza EP-képviselőként dolgozó szakpolitikusa, Kulja András tekintetében. Az iránymutatás előírja, hogy a reklámcélú együttműködéseket egyértelműen jelölni kell, és a követőtábor növelése vagy a személyes márkaépítés nem írhatja felül a betegbiztonságot és a szakmai hitelességet. Az orvos influenszerként is mindenekelőtt orvos marad, akire ugyanazok az etikai normák vonatkoznak, mint a betegellátás során. Az állásfoglalás emellett azt is lefekteti, hogy az AI ugyan segítheti a tartalmak szerkesztését vagy feldolgozását, a közzétett információ szakmai helyességéért minden esetben az orvos felel, és indokolt az AI használatának átlátható feltüntetése is. A dokumentum szerint az etikai szabályok megsértése etikai eljárást és arányos szankciókat vonhat maga után, így a jogsértő tartalmak eltávolítása, helyesbítése vagy akár nyilvános bocsánatkérés is előírható, attól függően, hogy az adott kommunikáció milyen mértékben veszélyeztette a betegbiztonságot, az adatvédelmet vagy az orvosi hivatásba vetett közbizalmat. Az új iránymutatás a Magyar Orvosi Kamara valamennyi tagjára kiterjed. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert