● news.bsdnet.hu

A Magyar Reklámszövetség és közterületi tagozata szerint a budapesti közterületi reklámszabályozás jelenlegi formájában komoly gazdasági, versenysemlegességi és önkormányzati kockázatokat hordoz. A szakmai szervezet azt kéri, hogy a főváros ne fogadja el a rendeletet hatástanulmány és érdemi piaci egyeztetés nélkül. A közelmúltban írtuk meg, hogy Budapest vezetése mire készül, miszerint radikálisan átalakítanák a főváros közterületi reklámfelületeit. A Főpolgármesteri Hivatal rendelettervezete néhány kivételtől eltekintve eltűnhetné az óriásplakátok, reklámhálók, digitális billboardok és a hirdetőoszlopok többségét is. Karácsony Gergely ugyanis már régóta ellenzi a túlzott reklámszennyezést. ( A tervezetet ma, azaz pénteken tárgyalja a közgyűlés ). A Magyar Reklámszövetség és annak 28 jelentős közterületi médiaszereplőt tömörítő OOH, vagyis Out of Home Tagozata részletes szakmai állásfoglalást nyújtott be Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak a fővárosi közterületi reklámszabályozási rendelettervezet társadalmi egyeztetése kapcsán. Az MRSZ szerint a tervezet jelenlegi formájában jelentős gazdasági, versenysemlegességi, kerületi és közérdekű kommunikációs kockázatokat vethet fel, ezért a szabályozás elfogadása előtt részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmányra lenne szükség. A szervezet személyes szakmai egyeztetést is kér a Fővárosi Önkormányzattól, és felajánlja szakmai támogatását a szabályozás előkészítéséhez. A vita előzménye, hogy – amint arról a Médiapiac korábban beszámolt – a budapesti közterületi reklámpiac jelentős átalakulás előtt állhat. A G7 cikke alapján a fővárosi köztéri hirdetések akár kétharmada is eltűnhet, miközben a változás nemcsak a hagyományos óriásplakátokat, hanem kisebb piaci szereplőket és a BKV reklámbevételeit is érintheti. A Magyar Reklámszövetség hangsúlyozza: egyetért azzal, hogy a városkép védelme, a közterületek rendezettebb használata, esztétikussá tétele, valamint a jogszerű és átlátható működés közös érdek . A szervezet szerint azonban Budapest érdeke nem a jogszerűen létrehozott, működő, bevételt termelő és közérdekű kommunikációra is alkalmas közterületi médiafelületek általános felszámolása lenne, hanem azok átlátható, arányos, szakmailag megalapozott és versenysemleges szabályozása. Az MRSZ külön is felhívja a figyelmet arra, hogy Budapest Főváros Önkormányzata jelenleg mintegy 110 milliárd forintos finanszírozási hiánnyal küzd. A szervezet szerint ilyen helyzetben minden olyan szabályozási döntés, amely csökkentheti a főváros, a közlekedési vállalatok, az önkormányzati szereplők vagy a kerületi partnerek éves bevételeit, csak részletes gazdasági számítások alapján hozható meg felelősen. Az OOH Tagozat szakértői számításai szerint a reklámfelületekhez kapcsolódó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összességében sok száz millió forintos nagyságrendet is elérhet. A szakmai szervezet szerint ugyanakkor a jelenlegi előterjesztésből nem látszik részletesen, hogy a javasolt tilalmak és korlátozások milyen bevételkiesést okozhatnak a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak, illetve az érintett közszolgáltatási és piaci szereplőknek. Az állásfoglalás arra is kitér, hogy az utcabútor fogalma nem szűkíthető le kizárólag az utasvárókra. A jogszabályi fogalom az utasváró mellett a kioszkot, a közművelődési célú hirdetőoszlopot, valamint az információs vagy más célú berendezést is magában foglalja. Ezért az utcabútorok reklámelhelyezési és hasznosítási lehetőségeinek túl széles körű korlátozása nemcsak reklámpiaci kérdés, hanem a kerületi önkormányzatok fejlesztési, közterület-hasznosítási és lakossági tájékoztatási mozgásterét is érintheti. A Magyar Reklámszövetség szerint a rendelettervezet versenysemlegességi és piacra jutási szempontból is részletes vizsgálatot igényel. A szervezet úgy látja, hogy a jelenlegi forma a közterületi reklámeszközök jelentős részének elhelyezését kizárhatja vagy érdemben korlátozhatja, miközben a megmaradó lehetőségek a gyakorlatban szűk felülettípusokra koncentrálódhatnak. Ez felvetheti annak kockázatát, hogy a szabályozás indokolatlan piaci koncentrációt eredményez, vagy aránytalanul korlátozza a piacra jutást. Az MRSZ álláspontja szerint a fővárosnak nem általános tiltásokban, hanem differenciált, arányos, eszköz- és szolgáltatósemleges szabályozásban kellene gondolkodnia. Egy ilyen rendszer különbséget tehetne az egyes reklámeszköz-típusok, a közterülethez vagy utcabútorhoz kapcsolódó felületek, a kizárólag reklámcélú és közérdekű funkciókat is ellátó eszközök, valamint az újonnan létesítendő és a már jogszerűen működő felületek között. A reklámszövetség ezért azt kéri a Fővárosi Önkormányzattól, hogy a rendelettervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el. A szervezet szerint a döntés előtt készüljön részletes hatástanulmány a gazdasági, önkormányzati, közlekedési vállalati, kerületi, jogi, versenyjogi és piaci következményekről. Emellett be kellene mutatni a várható bevételkiesést a főváros, a BKV, a BKK, a kerületek és az érintett közszolgáltatási szereplők szintjén, valamint jogi kockázati elemzést is kellene készíteni a versenysemlegességi, piacra jutási, alkotmányossági és uniós jogi kérdésekről. A szervezet végül érdemi szakmai egyeztetést sürget az érintett piaci szereplőkkel, kerületi önkormányzatokkal és közlekedési vállalatokkal. Az MRSZ szerint a tét nem csupán az, hogy kevesebb reklámfelület lesz-e Budapesten, hanem az is, hogy a fővárosi közterületi reklámpiac átalakítása átláthatóbb, arányosabb és versenysemlegesebb rendszert hoz-e, vagy a tiltások végül újabb piaci torzulásokhoz és bevételkieséshez vezetnek. Hatalmas hibába szalad bele Karácsony Gergely és csapata? – Legalábbis egy elemzés szerint simán ez lehet az igazság a reklámpiac átalakítása kapcsán Bekeményített Karácsony Gergely és kegyetlen leszámolásba kezdett – Budapestet elérte a plakátvendetta