● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Cikkünk frissül Magyarországon kiemelkedően magas, 70-75 százalék körüli az eurózónához való csatlakozás támogatottsága – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Kiriákosz Pierakákisszal, az euróövezet pénzügyminiszteri testülete, az Eurogroup elnökével folytatott pénteki egyeztetés után Budapesten. A Pénzügyminisztérium meghívására látogatott Budapestre Kiriakosz Pierrakakisz, aki egyben görög pénzügyminiszter. A közös sajtótájékoztatón először Magyar Péter szólalt fel, aki szerint a múlt heti uniós csúcson már gyümölcsöző párbeszédet folytatott a görög miniszterelnökkel, és örül, hogy ezt már ilyen hamar, Budapesten folytathatta Kiriakosz Pierrakakisz görög pénzügyminiszterrel, az Eurogroup elnökével. Az egyeztetéseket nagyon hasznosnak nevezte a miniszterelnök, majd hozzátette: a nem eurózóna tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága a csatlakozásnak. A miniszterelnök jelezte: ez nem volt mindig így, de a magyar emberek az utóbbi években, az előző kormány alatt azt tapasztalták, hogy nem eurózóna-tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel, a magas inflációval, az elszegényedéssel, a külföldi befektetések elüldözésével és az alacsony munkabérekkel. Kiemelte: a kormány alapvető célja, hogy 2030 környékére Magyarország teljesítse az eurózónához csatlakozás feltételeit, a maastrichti kritériumokat. Ez nem egyszerű mert hogy ma Magyarország egyik feltételnek sem felel meg, és amikor 22 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Európai Unióhoz, közelebb voltunk sok tekintetben egy esetleges eurózóna csatlakozáshoz, mint most – jegyezte meg. Ugyanakkor leszögezte, hogy jelenleg a piacok támogatják a Tisza-kormányt, ami látszik az egyre csökkenő magyar kötvényhozamokban, valamint az erős forintárfolyamban is. Görögországot mintaországnak nevezte, amely óriási nehézségekkel nézett szembe a pénzügyi válság alatt, de ma látva a csökkenő államadósságot, a pénzügyi stabilitást, komoly sikerről lehet beszélni. Magyar Péter miniszterelnök ezután azzal folytatta, hogy az euróbevezetés, amellett, hogy pénzügyi stabilitást jelent, csökkenti az inflációs kockázatokat, kötöttségekkel is jár. „Látva az előző kormány tevékenységét, nem baj, ha egy kormány kezét megkötik” – tette hozzá a kormányfő. Az üzenet, amit el fogok vinni, az a kiszámíthatóság, az őszinteség, és fontos az út, amin megyünk, fontos a maastrichti követelmények teljesítése, mert ez egy olyan piaci bizalmat hozhat, amely segíti a magyar gazdaságot – tette hozzá Magyar. – Csak néhány hete vannak kormányon, de már számos látványos változást tapasztalhattunk meg – kezdte beszédét Kiriakosz Pierrakakisz görög pénzügyminiszter. Az Eurogroup elnöke ezután elmondta, hogy nagyon produktív tárgyalást folytattak az előttük álló gazdasági kihívásokról, lehetőségekről, valamint a pénzügyi rendszerek mélyebb integrációjáról. Üdvözölte, hogy a Magyar Péter vezette kormány el akarja mélyíteni európai integrációját, így bevezetné az eurót. Hangsúlyozta, hogy az euróövezeti tagsághoz nemcsak a konvergenciakritériumok teljesítésére van szükség, hanem intézményi hitelességre és bizalomépítésre is. Úgy véli, az eurózóna-tagság nagyobb stabilitást, erőt és stratégiai súlyt adhat egy országnak, és erre jó példa Horvátország. Kármán András pénzügyminiszter az Eurogroupot az Európai Tanács egyik legfontosabb testületének nevezte, ahol számos döntést gyorsan és nagy előrelátással kell meghozni. A miniszter dicsérte Görögország gazdasági teljesítményét, majd közölte, Magyarország hamarosan beadja az Európai Bizottságnak az új magyar középtávú, strukturális fiskális tervét. Az egyeztetésen szó volt az uniós források felszabadítása terén elért eredményekről, valamint arról is, hogy milyen további lépések szükségesek a Magyarországnak járó források folyósításához. Kármán emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány nemrég benyújtotta a módosított helyreállítási és ellenállóképességi tervet, amelyet az Európai Bizottság a napokban elfogadott. Elmondása szerint az utolsó hátralévő lépés az, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa július 10-én jóváhagyja a programot. Kármán András közös álláspontként ismertette, hogy erősíteni kell az európai tőkepiacok integrációját és egységesíteni kell a szabályozást, mert Európának ezen a téren fel kell zárkóznia az Egyesült Államokhoz. A tárcavezető még arról is beszélt, hogy a kormány augusztus végéig kívánja a parlament elé terjeszteni a 2026-os költségvetés átfogó felülvizsgálatát, de már a hétvégi, háromnapos kihelyezett kormányülésen is tárgyalnak a felülvizsgálat eredményeiről. A miniszterelnök az első kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon fontos, hogy társadalmi, politikai, gazdasági konzultáció legyen az euró bevezetéséről. Az előző kormány nem vonta be a külső szereplőket, az embereket az egyeztetésekbe, de ezzel szakítani akarnak. Ha Magyarország az eurózóna tagja lesz, a kormány nem engedheti el a hiányt és az inflációt, a közös valuta árstabilitást és gazdasági növekedést hoz – ecsetelte a egy későbbi kérdésre válaszolva az előnyöket, majd újra kitért arra, hogy valamennyi kötöttséget is jelent az euró, de Magyarországon talán ez nem is baj. Kármán András a Portfolió kérdésére elmondta: az ERM II-höz való csatlakozás valóban az euróbevezetés egyik fontos előfeltétele, ugyanakkor Magyarország esetében jelenleg nem ezt tartja a legsürgetőbb lépésnek. A pénzügyminiszter szerint a megbeszélésen is egyetértés volt abban, hogy Magyarország számára a legnehezebb feladat a költségvetési feltételek teljesítése és az államadósság megfelelő pályára állítása. Személyes véleménye szerint az ERM II-csatlakozással most még nem kell sietni.