● news.bsdnet.hu

„Az a legfontosabb, hogy a gyermekeim velem vannak” Dia három gyermekével él a Csömöri Családok Átmeneti Otthonában. Fia 16 éves, középiskolába jár, mellette diákmunkát vállal, hogy segítsen édesanyjának. Az egyik kislány hamarosan negyedikes lesz, a másik pedig ősszel kezdi az iskolát. A család története nem egyetlen drámai pillanatban fordult a visszájára, inkább úgy, ahogy számos családnál történik: több tragikus folyamat vezetett oda, hogy az addig biztonságosnak hitt lakhatásuk törékennyé vált. Dia. Fotó: Kovács Eszter, NLC Diáék albérletben éltek, amikor megtudták, hogy a tulajdonos nem fizette a jelzáloghitelt. A lakást elárverezték, az új tulajdonos pedig egy hónapot adott nekik a kiköltözésre. Félretett pénzük nem volt, rokoni segítségre nem számíthattak. Dia édesanyja halála után nem tanult tovább, családi kapcsolatai szétestek, így amikor elveszítették az albérletet, nem volt hová menniük. „Az első krízisközpontba lényegében az utcáról kerültünk be. Ez most a harmadik átmeneti otthon, ahol élünk. Nekem az a legfontosabb, hogy a gyermekeim velem vannak, együtt maradhattunk. Amíg ők mellettem vannak, addig minden más nehézség ellenére van értelme kapaszkodni.” Dia veleszületett asztmával és tüdőtágulattal él, ám egészségi állapota ennél is tovább romlott, 2023-ban sztrókot kapott. Az egyensúlya bizonytalan lett, a mozgása nehezebbé vált, sokáig a fia segítsége nélkül ki sem tudott menni a lakásból. Nemrég rollátort kapott, amelynek árát az otthon előlegezte meg neki. Így tudja elhagyni a lakást, sőt még kislánya ballagására is eljutott. Egy kamasz, aki túl korán lett felnőtt Dia egyszerre beszél fiáról büszkeséggel és bűntudattal. A fiú középiskolába jár, iskola után dolgozik, iskolába-óvodába viszi kishúgait, bevásárol, ügyet intéz. Dia azt mondja, sokszor ő volt a lába, a támasza, a család második felnőttje. Dia és a kislányai. Fotó: Kovács Eszter, NLC „Nagyon büszke vagyok rá, de közben lelkifurdalásom is van, hogy ennyi minden hárul rá. Tizenhat évesen nem a haverok és a szórakozás körül forog az élete, hanem hazahozza a húgait, eszik, pihen egy kicsit, aztán megy dolgozni. Azért tanul, hogy később rendőr lehessen. Én mindig azt mondom a gyermekeimnek, hogy tanuljanak, ameddig csak tudnak, mert a tudásukat senki nem veheti el tőlük. Nekik ez lehet az út kifelé.” Az átmeneti otthonban élni közben alkalmazkodást is jelent. Közös terek, más családok, szabályok, folyamatos együttélés. Dia szerint ezt is el lehet fogadni, ha az ember látja, mi a tét. „Egy társasházban is vannak szomszédok, ott is alkalmazkodni kell. Itt az ember tudja, hogy miért van itt: azért, hogy a gyerekeivel maradhasson. Aki szülőként ebbe belekerül, annak ezt kell mérlegelnie először. Nekem az számít, hogy biztonságban vagyunk, és minden segítséget megkapunk.” Az otthon nem a végállomás A Csömöri Családok Átmeneti Otthonát a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány működteti. Az intézmény olyan gyermekes családokat fogad, akiknek átmenetileg nincs biztos lakhatásuk. A cél az, hogy a gyermekeket ne kelljen elválasztani a szülőktől, és a családok támogatással készülhessenek fel az önállóbb életre. Kiss Ilona intézményvezető. Fotó: Kovács Eszter, NLC Kiss Ilona intézményvezető szerint a családok felvételi beszélgetés után kerülhetnek be, ha van szabad hely. A várólista hosszú, az igény óriási, és a sürgős eseteken felül azok élveznek előnyt, akik mindenben együttműködnek azért, hogy kilábaljanak a bajból, amibe kerültek. Sajnos még így is előfordul, hogy egy szobára akár tíz család közül kell választaniuk. A beköltözés után minden családhoz családgondozó kapcsolódik. „Ők segítenek az ügyintézésben, adósságkezelésben, munkakeresésben, jogi tanácsadásban, pszichológiai támogatásban. A gyerekek korrepetálást, közösségi programokat, táborokat is kaphatnak. A munkánk lényege, hogy a családok ne passzív ellátottak maradjanak, hanem lépésről lépésre visszaszerezzék a saját életük feletti kontrollt.” Láthatatlan családok, hiányzó kapaszkodók Az intézményvezetők szerint nagyon különböző életutak vezethetnek az otthonig: albérletvesztés, betegség, bántalmazás, adósság, munkaerőpiaci kiszorulás, családi háttér hiánya. Vig TIbor intézményvezető. Fotó: Kovács Eszter, NLC Vig Tibor intézményvezető úgy fogalmaz: a közös pont sokszor az, hogy nincs olyan kapcsolati háló, amely egy krízishelyzetben megtartaná a családot. Ez borzasztó nagy hiány. A hátrányok is egymásra rakódnak: alacsony iskolai végzettség, bizonytalan munka, kiszolgáltatott albérleti helyzet, tartozások, sérült családi minták. Ezek külön-külön is nehézséget jelentenének, együtt viszont könnyen olyan helyzetet teremtenek, amelyből egyedül nincs kiút. „Van, aki menekül valahonnan, és csak annyi ruhát tud magával hozni, amennyi néhány szatyorba belefér, lényegében minden háztartási eszközre szüksége van. Mások valamivel jobb helyzetből jönnek, vannak eszközeik, játékaik, műszaki cikkeik. De aki ide kerül, az kivétel nélkül rászoruló, és általában olyan problémákkal küzd, amelyeket egyedül már nem tud megoldani.” A megfelelő fizikai környezet nagyban hozzájárul a családok méltóságának megőrzéséhez Egy átmeneti otthonban a lakókörnyezet minősége nem részletkérdés. A közös konyha, a mosókonyha, a fürdőszoba, a gyerekek tere minden nap meghatározza, hogy egy család mennyire érzi magát biztonságban. Ezért jelentett rengeteget, hogy a P&G Élhető Otthon programjának keretében a csömöri otthon egyik közös vizesblokkja megújulhatott. A P&G 2024-ben indított CSR-kezdeményezése gyermekes családokat befogadó átmeneti otthonokat támogat kézzel fogható felújításokkal. A csömöri otthonban a vállalat csömöri gyára 5,3 millió forinttal járult hozzá a vizesblokkok korszerűsítéséhez. A támogatásból egy olyan fürdőszoba újult meg, amelyet négy család használ közösen. „Régi az épület, és ebben a fürdőszobában már voltak vízszivárgási, ázási problémáink. Elhasználódott volt az összes szaniter és nyílászáró, nagyon sok sebből vérzett ez a helyiség. Teljesen tégláig vissza kellett bontani, kikerültek a régi vízcsövek, megújult az elektromos hálózat, a burkolat, a lefolyók, gyakorlatilag minden, de most csodálatos lett” – meséli Vig Tibor. Egy felújított fürdőszoba is hatalmas előrelépést jelent a családoknak. Fotó: Kovács Eszter, NLC Kiss Ilona szerint a lakók azonnal érezték a különbséget. A fürdő nem egyszerűen használhatóbb lett, hanem emberibb, tisztább, otthonosabb. „Az egyik lakónk úgy fogalmazott, hogy olyan, mintha szállodában lennének. Ez kívülről talán túlzásnak tűnhet, de pontosan mutatja, mennyit jelent nekik egy ilyen változás. Aki nehéz helyzetben él, annak különösen sokat számít, hogy legalább a mindennapi tisztálkodás, készülődés méltó körülmények között történjen.” A P&G vállalati segítsége itt nem egyszeri, látványos gesztusként jelenik meg, hanem a rendszeres önkéntes munkával, a felújítással és a folyamatos termékadományokkal beépül a mindennapokba, az esti fürdetésekbe, az iskolába indulás előtti készülődésbe. Egy fürdőszoba felújítása nem oldja meg egy család lakhatási válságát, de visszaadhat valamit abból az érzésből, hogy az életük rendezhető, és hogy a nehéz helyzetükben sem kell lemondaniuk az alapvető méltóságról. A családoknak emellett nagy anyagi támogatást jelent, hogy a P&G rendszeresen hozzájárul kiadásaik csökkentéséhez ingyenes pelenkával, női higiéniai termékekkel, mosószerrel, tisztálkodószerekkel. Mi is tudunk segíteni: legalább azzal, ha megismerjük a sorsukat A Csömöri Családok Átmeneti Otthonában élő családok többnyire láthatatlanok maradnak a társadalom többsége számára. Nem feltétlenül illenek abba a képbe, amelyet sokan a hajléktalanságról vagy a mélyszegénységről őriznek. Gyermekeiket iskolába viszik, próbálnak munkát találni, hivatalokba járnak, betegségekkel küzdenek, adósságokat rendeznek, közben pedig igyekeznek minden áron egyben tartani családjukat. Aki azonban közelebbről látja őket, azt biztosan megérinti a sorsuk. Az intézmény munkatársai minden területen segítik a náluk élő családokat. Fotó: Kovács Eszter, NLC A segítség sokféle lehet: pénzadomány, jó állapotú bútor, háztartási eszköz, tisztálkodószer, női higiéniai termék, önkéntes munka, korrepetálás, gyerekprogram. De van egy kevésbé látványos, mégis fontos formája is: amikor az ember nem ítélettel fordul a nehéz helyzetben élő családok felé, hanem megpróbálja megérteni, milyen kapaszkodók hiányoztak az életükből. Egy átmeneti otthonban nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki mikor miben hibázott. Sokkal inkább az, hogy mi segíthet abban, hogy a gyermekek a családjukban maradhassanak, a szülők újra talpra állhassanak, és az átmeneti helyzet valóban átmeneti maradjon. Néha ehhez egy családgondozó türelme kell, néha egy önkéntes, aki leül korrepetálni a gyermeket, néha egy vállalat segítsége. De néha az is elég kezdetnek, ha végre nem nézünk félre. Dia kislányai a játszószobában. Fotó: Kovács Eszter, NLCThe post Egy biztonságos hely néha az újrakezdés legfontosabb lépése lehet first appeared on nlc.