Tisza-kormány: Magyar Péter az Eurogroup vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatót, ahol az euró bevezetésének menetéről beszélt
Portfolio
2026-06-26 11:28
A kormány a hétvégén informális ülésen tárgyalja meg a megörökölt gazdasági és költségvetési helyzet felülvizsgálatának eredményeit, amelyeket ezt követően a nyilvánossággal is megosztanak – jelentette be Kármán András pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a cél a 2026-os költségvetés reális alapokra helyezése és átdolgozott formában történő benyújtása augusztus végéig, míg a jövő évi büdzsét valós és konzervatív feltételezések mellett október végén terjesztik be. Kármán szakítani kíván a tavaszi költségvetés-készítés gyakorlatával, ami szerinte hozzájárult a számok elszakadásához a valóságtól.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt indított eljárást a rendőrség Fonyódon. Az ügyben létrehozott ideiglenes bizottság elnöke az MTI-nek megerősítette, hogy szerdán őrizetbe vették Hidvégi Józsefet, a város volt fideszes polgármesterét.
Tíz napja sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés gyanújával állította elő a rendőrség a fonyódi városüzemeltetési cég ügyvezetőjét és annak egyik hozzátartozóját. A több száz millió forintos visszaélés hátterében olyan gyanús önkormányzati megbízások állhatnak, amelyeket a városvezetés és a cégvezetés családtagjaira szabva, tudatosan játszhattak ki.
Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kyriakos Pierrakakis, az Eurogroup elnöke, görög pénzügyminiszter közös sajtótájékoztatót tart pénteki budapesti egyeztetésük után. A nyilatkozatokról élőben beszámolunk.
A nyári szünet előtti utolsó ülését tartja pénteken a Fővárosi Közgyűlés, amely mostantól ismét teljes létszámmal működhet tovább. Az országgyűlési választások miatt megüresedett mandátumok helyére a Tisza Párt és a Fidesz–KDNP is kijelölte új képviselőit, akik közül hárman már le is tették esküjüket.
Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter és Kyriakos Pierrakakis, az Eurogroup elnöke, görög pénzügyminiszter hamarosan közös sajtótájékoztatót tart pénteki budapesti egyeztetésük után. A nyilatkozatokról élőben beszámolunk.
Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy összesen 37 nagykövetet cserél le, és más szervezeti változások is várhatók a minisztériumban egy szélesebb körű szakmai megújulás részeként.
Új etikai iránymutatást tett közzé az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara az orvosok közösségimédia-használatáról, amelyet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter is megosztott. A dokumentum egyelőre nem része a hivatalos Orvosetikai Kódexnek, hanem szakmai vitairatként szolgál, amelynek célja, hogy közös gondolkodás induljon arról, miként érvényesíthetők a hagyományos orvosetikai elvek a digitális térben. A szerzők azt remélik, hogy a szakmai visszajelzések alapján a szabályrendszer később a Kamarához visszakerülő etikai jogkörök részeként az Orvosetikai Kódexbe is beépülhet.
Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) digitális fejezete arányosan nagyobb gazdasági hatást fejt ki, mint a teljes program – állítja az Európai Bizottság friss elemzése. A 148,8 milliárd eurós digitális keret 2030-ig globálisan mintegy 302 milliárd eurónyi hozzáadott értéket generálhat, ami közel kétszeres szorzót jelent. A magas multiplikátor oka, hogy a digitális beruházások jelentős kereslettel járnak a feldolgozóipartól az IT-szolgáltatásokon át az építőiparig, miközben az egységes piac értékláncain keresztül más tagállamokban is érezhető hatást keltenek. Magyarország 1,70 milliárd eurós digitális kerete mellett további növekedési tényezőt jelent más tagállamok támogatásaink átszivárgó hatása. A számok arra figyelmeztetnek, hogy a megtérülés nagyrészt azon múlik, mennyire tud egy ország beszállítóként és tudásközpontként bekapcsolódni az EU által közösen finanszírozott digitális keresleti hullámba. A helyzetkép fontos tanulságokat tartogat a Tisza-kormány számára is.
A rövidre zárt alkotmánymódosítással leválthatóvá váló köztársasági elnök ügye komoly elemzői szinten indított el alkotmányos vitát a kormány szándékairól és a kétharmados felhatalmazás határairól. Török Gábor politikai elemző szerint nem elsősorban a politikai cél, hanem az odavezető eszköz a kérdés: úgy véli, a javaslat olyan precedenst teremthet, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar alkotmányos kultúrát. Hét pontba szedve indokolta meg álláspontját, amely elmondása szerint az utolsó nyilatkozata lesz a témában.
Az aranykonvoj-ügy dominálta a csütörtöki kormányzati kommunikációt, miután Magyar Péter rendkívüli tájékoztatón adott ultimátumot a legfőbb ügyésznek, hogy számoljon be a nyomozás állásáról. A Legfőbb Ügyészség végül közleményben reagált, amelyben
megerősítette, hogy magas beosztású érintettek esetében már megalapozott bűncselekmény gyanúja merült fel, és a kihallgatások előkészítése zajlik.
A 24.hu arról írt reggel, hogy az aranykonvoj-ügyben Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje indítványozta Orbán Viktor, Farkas Örs, Hajdú János és Demeter Tamás gyanúsításával egyidejű őrizetbe vételét, valamint letartóztatásuk indítványozását jogellenes fogvatartás és kényszervallatás gyanújára hivatkozva.
A parlamenti és kormányzati átalakítások közül kiemelkedett, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt teljesen felszámolják: a korábbi eljárások leállnak, a feladatok az Igazságügyi Minisztériumhoz kerülnek, a vezetők pedig végkielégítést sem kapnak.
Tarr Zoltán közben bejelentette, hogy tíz évre visszamenőleg átvilágítják a határon túli szervezeteknek adott támogatások felhasználását, miután szerinte 2026-ban áprilisig 6 milliárd forint ment határon túli futballakadémiáknak egyedi kérelmek alapján, miközben civil pályázatokra nem fizettek ki pénzt.
Gazdasági és szakpolitikai ügyekből is több került napirendre: Varga Mihály jegybankelnök szerint az árrésstop azonnali kivezetése sem veszélyeztetné az árstabilitást, Magyar Péter pedig azt mondta, hogy
a kormány egyelőre nem tárgyalta a megszüntetést, de az intézkedést később érdemes lehet felülvizsgálni.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter eközben 1,5 milliárd eurós villamosenergia-hálózat-fejlesztési programot jelentett be, a lakosságot pedig arra kérte, hogy a hőségben 18 és 21 óra között mérsékelje az áramfogyasztását.
A kérést megelőző sajtótájékoztatót is a hőhelyzetre adott kormányzati reakció dominálta, ahol a miniszterelnök több intézkedés mellett elmondta, hogy bár kritikus hőmérséklettel néznek szembe, a megörökölt kapacitásokkal is kezelhetőnek tartják a helyzetet.
Ezen kívül Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hosszan tárgyalta az előző kormány által a Budai Várban elkezdett felújítások állapotát, amelyből kiderült, hogy több épület felújításába anélkül kezdtek, hogy bármilyen koncepció született volna azok funkciójáról.
Péntek reggeli újabb fejlemény, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök elrendelte: az Országgyűlés honlapján könnyen kereshető formában tegyék közzé a parlamenti szavazásokon történt hiányzásokat, miután májusban több képviselő látványosan távol maradt az ülésektől. A jelenlegi adatok szerint Lázár János hiányzott a legtöbb szavazásról, akinek felújítási terveinek indokolatlansága a Budai Vár kapcsán is említésre került.
Az egyeztetések ma sem állnak meg, hiszen az Eurogroupot vezető Kyriakos Pierrakakis is Budapestre látogat, hogy Magyar Péterrel és Kármán András pénzügyminiszterrel az euró bevezetéséről egyeztessen. Az esemény utáni, 11:30-ra időzített sajtótájékoztatóról élőben tudósít a Portfolio is.
A kormány várhatóan a délutáni–esti órákban vonul ki az egész hétvégét felölelő rendkívüli kihelyezett kormányülés helyszínére, amelynek helyszínét továbbra sem tudni.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt
A magyarok túlnyomó többsége támogatja az euró bevezetését: a Medián friss adatai szerint a magyarok közel négyötöde cserélné le a forintot. Élesen kirajzolódnak a pártpolitikai törésvonalak: a Tisza-szavazók 92 százaléka pártolja a váltást, a fideszesek kétharmada egyelőre nem foglalkozna az euró bevezetésével. A héten az Eurobarométer-felmérés is hasonló, elsöprő támogatottságot mutatott a közös valuta mögött.
Magyarországon az elszámoltatás iránti vágy nem pusztán politikai bosszúvágy, hanem a következmények nélküli hatalomgyakorlással szembeni társadalmi ellenérzés. A rendszerváltás óta több politikai korszak is felfedezte magának: 1990-ben a pártállami múlt, az állambiztonsági hálózatok és a privatizáció miatt, 2010-ben az MSZP–SZDSZ-kormányok ügyei miatt, 2026-ban pedig a Tisza programjában, a NER alatt felhalmozott magánvagyonok és kiszervezett közvagyonok kapcsán. A két korábbi próbálkozás nem hozta el sem a várt felelősségre vonást, sem a társadalom egy része által várt erkölcsi elégtételt, ezért a kérdés most is ugyanaz: képes lehet-e erre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal?
Az aranykonvoj-ügy került a nap legfontosabb fejleményeinek középpontjába: egy állítólagos belső ügyészségi dokumentum szerint Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs volt államtitkár, Hajdú János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV volt elnökhelyettese is azok között van, akiknek büntetőjogi felelősségét tisztázni kell, miközben Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormányzati vizsgálat előzetes eredményei alapján az érintett állami szervek egymásra hárítják a felelősséget, a végső döntések azonban szerinte magasabb szinten születhettek. A miniszterelnök az árrésstop jövőjéről is beszélt: egyelőre nem tárgyalta a kormány a kivezetését, de az alacsony infláció miatt később napirendre kerülhet a kérdés, miután Varga Mihály jegybankelnök szerint az intézkedés megszüntetése sem veszélyeztetné az árstabilitást. Közben a parlament törvényalkotási bizottsága elfogadta azt a módosítást, amely szerint a megszűnő Szuverenitásvédelmi Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium veszi át, a hivatal vezetői pedig végkielégítés nélkül távoznának. Jelentős belső feszültséget váltott ki a Nemzeti Fejlesztési Központnál Nemcsok Dénes államtitkári kinevezése, amely ellen több mint 1600 dolgozó aláírásával ellátott petíció indult. Razziát tartott a rendőrség a Semmelweis Egyetem központi épületében egy klinikai gyógyszerfelhasználással összefüggő büntetőeljárás részeként, az egyetem ugyanakkor közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, és egyelőre nincs hivatalos információ gyanúsítottakról. Emellett 1,5 milliárd eurós uniós fejlesztési program indul a magyar villamosenergia-hálózat korszerűsítésére.