● news.bsdnet.hu

„Elég a gazdasági bűnözőzésből. Dokumentumok támasztják alá az igazamat. Elvárom, hogy amikor végleg bebizonyosodik, hogy nem történt semmi törvénytelen, annak ténye is ugyanekkora médiafigyelmet és nyilvánosságot kapjon a sajtóban, mint amekkora nyilvánosságot a vádak és a személyes megbélyegzés kaptak” – írja Zalán János lapunkhoz eljuttatott közleményében. Folytatódik tehát az adok kapok Zalán János és a Magyar Színház között. A volt igazgató most újabb reakciót küldött, ezúttal az Index 2026. június 24-i második cikkére , amelyben a Magyar Színház Zalán korábbi közleményére küldött válaszát közöltük. Az alábbiakben Zalán János levelét teljes terjedelmében közöljük: „Állításom szerint a Pesti Magyar Színház igazgatói kinevezését fenyegetések, megfélemlítés, nyomásgyakorlás, visszalépések és kizárások előzték meg. A Magyar Színház válasza egyetlen érdemi választ sem adott Eperjes Károly 2024. február 12-től megkötött, havi nettó 1,5 millió forintos tanácsadói díjára, az annak alapjául szolgáló teljesítésigazolásokra, Nagy Viktor nem nyilvános igazgatói pályázatára, valamint a helyszíni vizsgálat nélkül lefolytatott ellenőrzés módszertanára. Zalán János ezért Eperjes Károly, Csák János, Nagy Viktor, Szabó Zoltán és az ügy további közreműködői szerepének kivizsgálását kezdeményezi. Egyúttal visszautasítja a korábbi vezetés fejlesztéseinek elhallgatását: távozásakor több százmilliós likvid állomány, működő infrastruktúra, felújított tetők, energetikai rendszer, új játszóhely, korszerű színpadtechnika és jelentős saját bevétel maradt a színházban. A Pesti Magyar Színház eddigi mérlege: hét jogerősen elvesztett per. Elég a gazdasági bűnözőzésből. Dokumentumok támasztják alá az igazamat. Elvárom, hogy amikor végleg bebizonyosodik, hogy nem történt semmi törvénytelen, annak ténye is ugyanekkora médiafigyelmet és nyilvánosságot kapjon a sajtóban, mint amekkora nyilvánosságot a vádak és a személyes megbélyegzés kaptak. Nem vitatkozni szeretnék, hanem dolgozni – ahogy eddig is, és ahogy az a Kolibri esetében is láthatóan eredményes. A MAGYAR SZÍNHÁZ JELENLEGI VEZETÉSE ESETÉBEN SZORUL A HUROK A MEGVÁLASZOLATLAN KÉRDÉSEK KÖRÜL Eperjes Károly »színházigazgató-csináló«, Nagy Viktor igazgató és Szabó Zoltán gazdasági igazgató szerepét is haladéktalanul vizsgálni kell. Az  Index második cikke a Magyar Színház sajtóosztályának válaszát közli , melyben a színház nem cáfolta az általam nyilvánosságra hozott konkrét adatokat, és nem válaszolt azokra a kérdésekre sem, amelyek a jelenlegi vezetés kinevezésének, szerződéseinek, közpénzfelhasználásának és az ellenem indított eljárás előkészítésének jogszerűségét érintik. Értelmezhető ez beismerésként? Reakciójukban csupán megismételték a korábbi általános vádakat. Az ügy tisztázása valóban a hatóságok feladata. Éppen ezért kell a korábbi vezetés mellett Eperjes Károly, Nagy Viktor, Szabó Zoltán, Csák János és valamennyi közreműködő szerepét is ugyanazzal az alapossággal megvizsgálni . Hatvanegy oldalnyi tételes válasszal és több száz oldalnyi bizonyítékkal rendelkezem. Az iratanyagban átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szerződések, számlák, teljesítésigazolások, főfelügyelői engedélyek, banki és kincstári adatok, szakértői állásfoglalások, valamint bírósági döntések szerepelnek. Álláspontom szerint ez a bizonyítékcsomag tételesen cáfolja a feljelentés valamennyi érdemi állítását . Nem kommunikációs narratívával, hanem okiratokkal, számviteli adatokkal, tanúkkal és jogerős döntésekkel tudok bizonyítani. 1. Eperjes Károly: 2024. február 12-től 1,5 milliós havi szerződés, 2024. májusában mégis azt nyilatkozza videós riportjában, hogy »nincs ott a Pesti Magyarban« A Magyar Színház saját közérdekű adatközlése szerint a Szami Bt. (Eperjes Károly cége) művészeti tanácsadására 2024. február 12-én nettó 13,5 millió forintos kötelezettségvállalás történt. A birtokomban lévő szerződés havi nettó 1,5 millió forint plusz áfa díjazást rögzít. A színház válasza ezt nem cáfolta, és a szerződés teljesítéséről sem közölt semmilyen adatot. Ehhez képest Eperjes Károly a 2024. májusában megjelent Index-videóban, a felvételben azt közli a Pesti Magyar Színházban betöltött szerepével kapcsolatban: » nincs ott«, majd »ott lesz« . A felvétel itt látható: Az index cikk pedig itt elérhető . A kérdés továbbra is egyszerű: Ha Eperjes Károly saját nyilvános kijelentése szerint 2024. májusában még nem volt a Magyar Színházban, akkor 2024. február 12-től milyen konkrét és dokumentált szakmai teljesítésért járt neki havi nettó 1,5 millió forint plusz áfa? Ki igazolta a teljesítést? Ki jegyezte ellen a kifizetést? Milyen beszámolók, tanácsadói anyagok, munkanaplók, számlák és teljesítésigazolások készültek? Követelem ezek nyilvánosságra hozatalát, továbbá Eperjes Károly valamennyi tanácsadói, rendezői és előadói díjának bemutatását. Indokolt tisztázni azt is, hogy korábban általa már megrendezett előadások ismételt színpadra állításáért milyen újabb rendezői díjazásban részesült. Sopronból is havi 1,5 millió forintos művészeti tanácsadói konstrukcióról érkeztek információk hozzám. Ezért kérem Eperjes Károly valamennyi soproni, illetve más állami vagy önkormányzati kulturális intézménnyel kötött tanácsadói, rendezői és előadói szerződésének közérdekű adatigénylés keretében történő feltárását. 2. A »sikeres pályázati eljárás« nem válasz Nagy Viktor pályázatának hiányaira A Magyar Színház a »sikeres pályázati eljárásra« hivatkozik. A közlemény még a vezetőváltás évét is tévesen jelöli meg: 2023. február 1-jéről ír, miközben a hivatalos pályázati felhívás szerint a munkába lépés napja 2024. február 1. volt. A sikeres pályázat megismerhetőségét jogszabály alapján biztosítani kellett: a kinevezési jogkör gyakorlójának (miniszter) azt tizenöt napon belül meg kellett küldenie a kijelölt szerv részére, amelynek gondoskodnia kellett a nyilvánosságról. Ez a mai napig nem történt meg. Ez példátlan. 3. Szabó Zoltán gazdasági vezetői képesítéseit nem bemondással, hanem okiratokkal kellene igazolni A Magyar Színház nyilvános életrajza részletesen felsorolja Szabó Zoltán katonai, rendészeti, büntetés-végrehajtási, üzemeltetési és vezetői tapasztalatait. Nem tüntet fel azonban államháztartási mérlegképes könyvelői képesítést, felsőfokú gazdasági szakképzettséget, számviteli nyilvántartási adatot vagy a tevékenység ellátására jogosító engedélyt. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy ezekkel nem rendelkezik, de a nyilvános életrajz nem igazolja a kötelező követelmények teljesülését és nem mellesleg tudni vélem, hogy nem rendelkezik ezekkel. De a megoldás rém egyszerű, mutassa be ezen végzettségeit a sajtó munkatársainak! Várom az okiratról szóló bizonyító erejű fotókat. Az Ávr. alapján a gazdasági vezetőnek a felsőfokú végzettségen túl meghatározott számviteli szakképesítéssel vagy gazdasági végzettséggel és igazolt gyakorlattal kell rendelkeznie; főszabály szerint a számviteli nyilvántartásban is szerepelnie kell, és engedéllyel kell rendelkeznie. Ezért nyilvánosságra kell hozni Szabó Zoltán: Ez különösen azért lényeges, mert az ellenőrzés kiindulópontja éppen Szabó Zoltán gazdasági összefoglalója volt. 4. A »több ezer oldal« nem teszi teljes körűvé a helyszíni vizsgálat nélkül lefolytatott ellenőrzést Mi történt az átvett iratokkal, mit mutattak be az ellenőröknek, és mit hagytak ki az adatszolgáltatásból? A Magyar Színház azt állítja, hogy a minisztérium több ezer oldalnyi dokumentációt vizsgált át, és ebből csaknem százoldalas jelentést készített. Az ellenőrzési jelentés a 10. oldalán azonban maga rögzíti:  »Az ellenőrzés adatbekérésen alapult, helyszíni ellenőrzésre nem került sor.«  A jelentés azt is kimondja, hogy a soron kívüli ellenőrzést a Szabó Zoltán által készített összefoglalóban megjelölt területekre rendelték el. A dokumentumok oldalszáma nem pótolja a források teljességét, a helyszíni ellenőrzést és a bizonyítékok ütköztetését. Szerencsésebb lett volna, ha a több ezer oldal között ott vannak azok a szerződések, számlák, teljesítésigazolások, közbeszerzési szakvélemények és főfelügyelői engedélyek is, amelyek választ adnak az állítólagos hiányokra. Ehelyett az ellenőrzés irathiányt állapított meg olyan dokumentumokról, amelyek átadását az új vezetés korábban aláírásával igazolta, erre sem érkezett reakció. Tisztázni kell azt is, hogy az adatszolgáltatást milyen teljességi és hitelességi nyilatkozat kísérte, ki állította össze az átadott anyagot, és ki vállalt büntetőjogi felelősséget azért, hogy az aláírással átvett teljes iratállomány valóban bekerült-e az ellenőrzésbe. A »hiányzó iratok« történetét az igazgatói átadás-átvételek, több külön szinten, több hónapon keresztül történő, a fenntartó képviselőjének jelenlétében aláírt több ezer oldalas és a teljes rendelkezésre álló adatállományok átadás-átvétele megdönti. Aki aláírta a teljes körű átvételt, később nem építhet következmények nélkül vádat arra, hogy ugyanazok az iratok „nem álltak rendelkezésre”. A megkerülhetetlen kérdés tehát nem az, hogy az iratok léteztek-e, hanem az: mi történt az átvett iratokkal, mit mutattak be az ellenőröknek, és mit hagytak ki az adatszolgáltatásból? 5. A kritikus infrastruktúrát nem tönkretettük, hanem működőképessé tettük A Magyar Színház azt állítja, hogy a korábbi fenntartó több százmillió forint többlettámogatást biztosított, de nem látják az azzal arányos fejlesztéseket. Tájékoztatom Önöket, hogy az energiaválság hatására a 10-szeresére nőttek az energiaárak. A több százmilliós többletforrás rezsi- és energetikai kompenzáció volt. Több alkalommal kértem a fenntartót, hogy a forrásokat a kritikus infrastruktúra energetikai fejlesztésére is felhasználhassuk, de az erre irányuló kérelmeimet rendre elutasították. 1966-tól az épületben semmilyen érdemi felújítás nem történt egészen 2015-ig, igazgatói kinevezésemig. Ezt a több, mint 50 éve fennálló hiányosságot kellet nekem pótolnom az intézmény saját bevételéből és megtakarításából. Több, mint száz kritikus műszaki és közönségforgalmi beavatkozást végeztünk el. Ezek a felújítások az általam visszavont több, mint 300 oldalas igazgatói pályázatomban szerepelnek, mely itt elérhető . Ezeket az eredményeket nem lehet utólag eltüntetni néhány felújítások megtörténte előtti fényképpel! 7. Az új vezetés »saját forrása« sem a semmiből keletkezett Az Index szerint az új vezetés 2024-ben és 2025-ben közel 500 millió forint értékű, döntően saját forrásból finanszírozott beruházást végzett. Távozásomkor: Ez nem egy kifosztott, fizetésképtelen intézmény pénzügyi képe. Ez egy olyan színházé, amelynek új vezetése több százmilliós likvid állománnyal kezdhette meg működését. A »saját forrásból« végzett beruházások jelentős induló alapját tehát az általam vezetett időszakban megtermelt és átadott pénzügyi állomány biztosította a többit pedig megkapták a minisztériumtól ajándékba. De nézzük mit is takar pontosan az 500 millió forintos beruházás. A Magyar Színház saját közérdekű adatlistája többek között az alábbi 2024-es kötelezettségvállalásokat rögzíti: Ez a három tétel önmagában nettó 539 979 835 forint . Közpénzek átláthatóságáról beszélve indokolt lett volna nyilvánosságra hozni a teljes közbeszerzési dokumentációkat. Távozó és jelenlegi munkavállalók beszámolói szerint ugyanakkor egyes festési és karbantartási munkákban a színház saját dolgozói is közreműködtek. Ha ez igaz, tisztázni kell, hogy a vállalkozói díj milyen tényleges külső teljesítést fedezett és mit végeztek a saját munkavállalók. Vizsgálni kell az esetleges személyi- és üzleti összefonódásokat is. Nem állítom előre, hogy jogsértés történt; azt állítom, hogy ekkora összegű közpénzfelhasználásnál a teljes dokumentáció közzététele nem lehet mérlegelés kérdése. A Magyar Színház saját válasza szerint a külső homlokzat teljes felújítása ma is csak tervezett projekt. Ezért jogos kérdés, hogy miért a közönségforgalmi festések, mosdók és széksorok élveztek elsőbbséget a továbbra is állagvédelmi beavatkozásra váró elkerített homlokzattal szemben. Az én vezetői sorrendemben az emberi élet, az egészség, a biztonságos munkakörnyezet és az ingatlan állagának megóvása megelőzte a komfort-beruházásokat. Nem fogadom el, hogy egy ismeretlen tettes ellen folyó nyomozást személyes bűnösségem bizonyítékaként használjanak. Minden dokumentumot be tudok mutatni, mely alátámasztja az igazamat. Nem hagyom magamat megfélemlíteni, és nem engedem, hogy egy kreált narratíva felülírja az okiratokat, a pénzügyi adatokat és a bírósági döntéseket. Azok számára, akiket az ügy teljes dokumentációja és nem csupán a róla kialakított kommunikáció érdekel, a nyilvánosan hozzáférhető anyagok itt találhatók . Zalán János” Ahogyan arról korábban beszámoltunk, költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt folyik nyomozás ismeretlen tettes ellen a (Pesti) Magyar Színház (PMSZ) ügyében – erősítette meg az Index kérdésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya. Lapunk úgy tudja, hogy már meg is kezdődtek a kihallgatások. A nyomozás a PMSZ (azóta Magyar Színház) azon időszakára irányul, amikor Zalán János volt az igazgató – akit később Hankó Balázs még kulturális miniszterként, a társulat tiltakozása ellenére, kinevezett a Kolibri Színház élére. Nagy Ervin kulturális kegyelmi botrányt emlegetett, az Index információi szerint megkezdődtek a kihallgatások. Erre reagált úgy a nyomozásban érintett Zalán János , hogy az ügy kapcsán feljelenti többek között Eperjes Károly Kossuth-díjas színművészt, Csák János volt kulturális és innovációs minisztert, eközben szorgalmazza azok szerepének a kivizsgálását, akik szerinte közreműködhettek a Pesti Magyar Színház vezetőváltásában, illetve az azt követő, véleménye szerint helyszíni vizsgálat nélkül lefolytatott ellenőrzésben, valamint a feljelentés ügyészségi útjának kialakításában. Zalán azt állítja, hogy Eperjes Károly havi 1,5 millió forintos tanácsadói díjat kért tőle, majd a visszautasítást követően több tanú előtt megfenyegette. A volt igazgató szerint ezután kezdődött meg eltávolítása és a több éve tartó karaktergyilkossági folyamat. Erre reagált a Magyar Színház , amelyet jelenleg Nagy Viktor és Eperjes Károly vezet: „ A folyamatban lévő hatósági eljárásra tekintettel nem kívánjuk kommentálni a sajtóban megjelent személyes nyilatkozatokat és értékeléseket. Meggyőződésünk, hogy az ügy valamennyi körülményének tisztázása kizárólag a hatóságok feladata. A büntetőeljárás sikeres lezárását és a tények teljes körű feltárását támogatjuk” – írták és hangsúlyozták, hogy „a NAV által folytatott nyomozás nem a jelenlegi vezetés működésére, hanem a korábbi időszakra vonatkozik.” (Borítókép: Zalán János és Eperjes Károly. Fotó: Hegedűs Róbert, Szigetváry Zsolt / MTI)