● news.bsdnet.hu

[sz]Fehér Adél, Fotó: Magnific[sz] Napi 12 termék, 168 összetevő – tényleg ettől borulnak fel a hormonjaink, vagy csak a félinformációk csapdájába estünk? A neten terjedő figyelmeztetés egyetlen számra, a 168-ra épül. Ez a bűvös szám az Environmental Working Group (EWG) nevű amerikai civil szervezet egy korábbi kérdőíves felméréséből származik, ami szerint egy átlagos nő nagyjából 12 szépségápolási terméket használ naponta, bennük összesen 168 egyedi összetevővel. A szervezet egy frissebb, 2023-as felmérése már némileg alacsonyabb, átlagosan 114 összetevőt talált. A szám önmagában tehát csak annyit jelez, hogy a nők sokféle, komplex formulát használnak, de azt nem, hogy ettől automatikusan megbetegednének. Ahogy az EWG fogalmazott: „Egy átlagos nő naponta 12 különböző kozmetikai terméket használ, amelyek összesen 168 különböző összetevőt tartalmaznak.” Na de nézzük, mi van a tubusokban. A samponoknál két fő ellenséget szokás emlegetni: a nátrium-lauril-szulfátot (SLS) és a propilén-glikolt. Az SLS egy jól dokumentált bőrirritáns anyag, olyannyira, hogy a bőrgyógyászati teszteken gyakran ezt használják kontrollanyagként. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden SLS-tartalmú sampon veszélyes, de érzékeny bőrűeknél okozhat viszketést. A propilén-glikol esetében a helyzet még árnyaltabb. Bár előfordul miatta kontakt dermatitisz, a neki tulajdonított súlyos neurológiai hatások inkább nagy dózisú, intravénás gyógyszeres kezelések során jelentkeztek, ami nagyságrendekkel komolyabb kitettséget jelent a reggeli hajmosásnál. A bőrön maradó sminkeknél már más a helyzet. A szemhéjpúderek és alapozók kapcsán a két leggyakrabban felmerülő mumus a talkum és a PFAS-vegyületek. A talkumot évek óta az a gyanú övezi, hogy azbeszttel lehet szennyezett, ami egyértelműen rákkeltő. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) folyamatosan teszteli a piacon lévő termékeket, és a legutóbbi, 2021 és 2023 közötti vizsgálatok a mintákban nem mutattak ki azbesztet. A vita azonban nem zárult le. Ahogy Joellen Schildkraut, az Emory University epidemiológia professzora a TIME magazinnak elmondta, a probléma az, hogy a gyulladás elősegítheti a rák kialakulását. A PFAS-vegyületek, vagyis a „mindörökké vegyi anyagok” jelenlétét pedig egy 2021-es tanulmány mutatta ki több sminktermékben. Ami pedig a szájon át bejut, az külön kategória. Különböző felhasználói naplók alapján egy nő átlagosan 24 milligramm ajakterméket visz fel naponta, és ennek egy része óhatatlanul a szervezetbe kerül. Emiatt a hatóságok kiemelten figyelik a nehézfémszennyeződéseket. Az FDA ajánlása szerint a rúzsokban az ólomtartalom nem haladhatja meg a 10 ppm-et (milliomod rész), és a piaci termékek elsöprő többsége megfelel ennek a határértéknek. És akkor jöjjön a nagyágyú, a parfüm, amit a mém a legrosszabbnak titulál. Egy komplex, minőségi parfüm valóban tartalmazhat 60-100, esetenként akár több száz különböző illatmolekulát is. Ezek a címkén jellemzően a „fragrance” vagy „parfum” gyűjtőnév alatt jelennek meg, mivel a pontos formula üzleti titoknak minősül. Egyes aeroszolos termékekben kimutattak illékony szerves vegyületeket, köztük toluolt is, a fogyasztói expozíció mellett azonban a reproduktív kockázata nem bizonyított. A vita középpontjában persze nem az irritáció, hanem a potenciális hormonhatás áll, aminek két főszereplője a parabének és a ftalátok. Itt élesen elválik az európai és az amerikai szabályozás. Az Európai Unió több parabénfajtát korlátozott vagy betiltott. Ezzel szemben az Egyesült Államokban nincs általános tiltás, a ftalátokkal kapcsolatban pedig az FDA jelenlegi álláspontja az, hogy a kozmetikumokban való felhasználásuk nem jelent bizonyított kockázatot a fogyasztókra. A civil szervezetek szerint a szabályozás túlságosan laza. Janet Nudelman, a Breast Cancer Prevention Partners érdekvédője a Consumer Reportsnak nyilatkozva élesen kritizálta a legújabb amerikai kozmetikai törvényt. A „műanyag menstruációs termékeket” és a hormonális fogamzásgátlást se hagyjuk ki a listáról. A menstruációs termékekből is kimutattak már hormonkárosító anyagokat, de a kockázatbecslések vegyesek. A szakértők szerint a legtöbbet azzal tehetjük, ha kerüljük az illatosított betéteket és intim spray-ket. Korábban már írtunk arról, hogy egy magyar neurobiológus kutató szerint a nők napi vegyi terheléséről, amit a kozmetikumok okoznak, a valódi veszélyt az összetevők „koktélhatása” jelenti. Beszámoltunk arról is, hogy a fogyasztóvédelem rendszeresen tart razziákat a betiltott anyagokat tartalmazó termékek kiszűrésére, és megvizsgáltuk, hogyan befolyásolhatják a termékenységet a mindennapi tárgyakból származó mikroműanyagok. Szerencsére a fogyasztói tudatosság is nő, egyre többen keresik a cruelty free márkákat, amelyek gyakran a tisztább összetevőlistára is nagyobb hangsúlyt fektetnek. A megoldás nem a pánik, hanem a tudatosság. Használjunk kevesebb terméket, keressük a rövidebb összetevőlistákat és az illatmentes (fragrance-free) változatokat. A szabályozói környezet folyamatosan változik: az EU-ban több mint 1600 összetevő van tiltólistán. Az olyan kifejezések, mint a 10 ppm, ami 0,001%-nak felel meg, vagy a „leöblítendő” és „bőrön maradó” termékek közötti különbség megértése is segít arányosan értékelni a kockázatokat. A konklúzió tehát nem az, hogy a kozmetikumok ártalmatlanok, hanem az, hogy a helyzet összetett. A pánik helyett az informált döntések, a hiteles források követése és szükség esetén az orvosi konzultáció a valódi megoldás. [kapcsolodo]egy-magyar-kutato-szerint-165-fele-vegyi-anyaggal-mergezzuk-magunkat-minden-reggel/[kapcsolodo]