● news.bsdnet.hu

A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) péntekre országos demonstrációt hirdetett, amelynek részeként számos családi tulajdonú, független benzinkút ideiglenesen bezár. A szervezet szerint a tiltakozás hátterében olyan gazdasági terhek és szabályozói döntések állnak, amelyek szerintük ellehetetlenítik a kisebb üzemanyag-kiskereskedők működését. A demonstráció azonban nem ér véget a pénteki akcióval: a szövetség már most további lépéseket helyezett kilátásba. A tiltakozás részleteiről pénteken 11 órakor, az inárcsi benzinkúton tartott sajtótájékoztatót a szervezet. A rendezvényen ismertették, milyen okok vezettek a demonstrációhoz, és milyen további akciókra készülnek a következő időszakban. Közben a szövetség a lakossághoz is szólt: arra kérik az autósokat, hogy a pénteki zárva tartások miatt lehetőség szerint csütörtökön vagy szombaton tankoljanak. A független benzinkutak helyzete már a csütörtöki Kormányinfón is napirendre került, ami jól mutatja, az ágazat problémája túlmutat a meghirdetett demonstráción. A Független Benzinkutak Szövetsége azt állítja, hogy a korábbi hatósági üzemanyagár-rendszer csaknem 8 milliárd forintos veszteséget okozott a családi tulajdonú kutaknak, miközben az akkor beígért állami kompenzáció jelentős része a mai napig nem érkezett meg az érintettekhez. A felvetésekre a Magyar Péter miniszterelnök is reagált, mint fogalmazott: „Sajnos nem tudunk azzal mit tenni, hogy az előző kormány ígérgetett, hogy hazudott akár a Hír TV-n, akár az Origón, akár a Magyar Nemzetben, de pénzt vagy költségvetési forrást nem allokált erre a problémára. Mi a piaci versenyben hiszünk. Szerintem mindenkinek örülnie kell, hogy radikálisan csökkennek a benzin- és a gázolajárak. Ezzel párhuzamosan nyilván nőni fog a fogyasztás és ezzel a kisbenzinkutak forgalma is.” „A mai nap mérföldkő” – ezzel nyitotta a pénteki sajtótájékoztatót Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Elmondása szerint a Soprontól Nyíregyházáig zajló országos demonstráció azt jelzi, hogy a független kutak ügye már nem egy-egy vállalkozás problémája, hanem az egész szektort érinti. Egri szerint a családi tulajdonú benzinkutak 2022 óta folyamatos nehézségekkel küzdenek. Emlékeztetett arra, hogy a szövetség már a korábbi árstopok idején is tiltakozott, álláspontjuk szerint ugyanis mind a korábbi, mind a legutóbbi árintézkedések sértették az alkotmányos rendet. Úgy fogalmazott: miközben a jelenlegi, Tisza-kormány a kampányban a családi vállalkozások támogatását és a jogállamiság helyreállítását hangsúlyozta, a szövetség megítélése szerint olyan szabályozások születtek, amelyek ellentétesek az alkotmányos és uniós jogi elvekkel. A szervezet elnöke arra is emlékeztetett, hogy a korábbi árstop idején még a Fidesz-kormánnyal egyezség született a veszteségek rendezéséről, amelyről írásos garanciát is kaptak. A szövetség alelnöke, Gépész László szerint két témát érdemes most kiemelni. Egyrészt azt várják az új, jelenlegi kormánytól, hogy a jogállamiság helyreállításáról tett kampányígéretek a gyakorlatban is megjelenjenek, ami szerintük azt is jelenti, hogy az állam megtéríti az általa okozott károkat. De a veszteségek nem csupán közvetlen pénzügyi károkban jelentkeztek. A 2022-es ársapka bevezetése a hazai üzemanyagpiacot is jelentősen átrendezte, a független kutak esetenként 30–40 százalékos forgalomcsökkenést szenvedett el. A legutóbbi árstop bevezetésekor tárgyalások kezdődtek az akkori kormánnyal, amelyeken a Mol, a Shell, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) és a kormányzat képviselői is részt vettek. A szövetség szerint ezeken az egyeztetéseken olyan megállapodás született, amelyet írásban is visszaigazoltak, és amelynek végrehajtása már el is kezdődött. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint a védett üzemanyagárak rendszere 7,5–8 milliárd forintos veszteséget okozott a független kutaknak. Állításuk szerint az akkori kormánnyal kötött megállapodás ennek részbeni rendezéséről, mintegy 6 milliárd forintos kompenzációról szólt. A sajtótájékoztatón ennek alátámasztására olyan elektronikus levelezést is bemutattak, amely szerintük a megállapodás részleteit és a végrehajtás előkészítését dokumentálja. Gerlaki Bence akkori adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár által aláírt levél szerint „az a döntés született, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a költségvetésből kigazdálkodja” a kisbenzinkutak támogatási programját – ezt 2026 április 1-én írták. A levél szerint a konstrukció alapját a 2022-ben bevezetett támogatási program adta volna, ugyanakkor az uniós állami támogatási szabályok változása miatt már kizárólag de minimis jogcímen lehetett volna támogatást nyújtani. Ez vállalkozásonként legfeljebb 300 ezer euró támogatást tett volna lehetővé, amennyiben a teljes keret rendelkezésre áll. Az államtitkár azt is jelezte, hogy a támogatás összegét az értékesített üzemanyag mennyisége alapján, három hónapos időszakra számították volna ki. A levélből az is kiderül, hogy a támogatási program részleteinek kidolgozása már megkezdődött a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnél, amely a lebonyolításért is felelt volna. Gerlaki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a program csak akkor jelenthet érdemi segítséget, ha a kisbenzinkutak a támogatási időszak alatt folyamatosan nyitva tartanak és biztosítják az ellátást. Az FBSZ szerint a program végül nem valósult meg a levélben ismertetett formában, ezért állítják, hogy a korábban vállalt kompenzáció jelentős része a mai napig nem jutott el az érintett vállalkozásokhoz. A szövetség másik kritikájának hátterében egy kedden elfogadott törvénymódosítás áll . Az Országgyűlés a kormány javaslatára kivezette a védett üzemanyagárak rendszerét, de új felhatalmazást adott a gazdasági és energetikai miniszternek. A jogszabály értelmében Kapitány István rendkívüli piaci helyzetekben rendeletben állapíthatja meg a benzin és a gázolaj árát. Éppen ez a felhatalmazás váltotta ki a Független Benzinkutak Szövetségének kritikáját. A szervezet szerint a törvény nem határoz meg előre rögzített, objektív feltételrendszert arra, hogy milyen körülmények között és milyen módon lehet ismét beavatkozni az üzemanyagárakba. Az FBSZ úgy látja, a parlament által megszavazott törvény nem azt a kiszámítható szabályozási környezetet teremti meg, amelyet a jelenlegi kormány kampányában ígért. A jogszabály legvitatottabb eleme, hogy nem rögzít előre meghatározott, objektív feltételrendszert az üzemanyagárakba történő állami beavatkozásra. A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy Kapitány István miniszter saját hatáskörben döntsön arról, szükség van-e árkorlátozásra, illetve annak mértékére. „Igaz, hogy még nem tett ilyen javaslatot a miniszter úr, de a rendszer úgy van felépítve, hogy ennek a lehetősége fennáll, és ez önmagában bizonytalanságot eredményez” – fogalmazott az alelnök. A szövetség álláspontja szerint az ilyen felhatalmazás alkotmányossági és uniós jogi kérdéseket is felvet, emellett szerintük nincs összhangban a kampányban elhangzott jogállamisági vállalásokkal. Kérdésünkre Egri Gábor és Gépész László egyaránt hangsúlyozta: nem magát az árstop intézményét utasítják el. Véleményük szerint rendkívüli helyzetekben elfogadható lehet az állami beavatkozás, ha annak bevezetése előre rögzített, átlátható és minden piaci szereplő számára kiszámítható kritériumrendszerhez kötött. (Borítókép: A Független Benzinkutak Szövetsége által rendezett demonstráció 2026. június 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)