● news.bsdnet.hu

A lengyelek szolidárisak az ukrán néppel az oroszokkal vívott háborújukban, de amikor az a kérdés, hogy a gazdálkodók mennyi agrártámogatásról mondanának le Ukrajna uniós csatlakozása miatt, már sokkal kisebb a lelkesedés. Karol Nawrocki, Lengyelország elnöke szerint az ukrán EU-tagság a mezőgazdaság területén konfliktusokat okozhat az unióban. Magyarország ugyanezeket az aggályokat fogalmazta meg. Leginkább az ukrán termelés mérete ijesztő az európai gazdálkodók számára: a teljes mezőgazdasági művelés alatt álló terület az országban ma mintegy 24,5-25 millió hektár, amiből a nagy agrárvállalatok körülbelül 5 millió hektárt használnak. Az agrárholdingok tőzsdén jegyzett, gyakran nemzetközi tulajdonban lévő óriáscégek, melyek egyenként 100 000 és 400 000 hektár közötti területet művelnek meg, és a földek jelentős részét hosszú távon bérlik. A legnagyobb ukrán agrárholding, a Kernel például mintegy 370 000 hektáron gazdálkodik, és övé a legnagyobb mélytengeri gabonaterminál a fekete-tengeri térségben. Ez a potenciál komoly versenyt támaszthat az EU-s gazdáknak, köztük a magyar termelőknek is. Nawrocki kiemelte, hogy már 2015 óta napirenden van az ukrán mezőgazdasági szabványok EU-s normákhoz való igazítása. A folyamat során az ukrán agrárium jelentős lépéseket tett az európai előírások átvételére, ami egyrészt költségesebbé teszi az ottani gazdálkodást, másrészt újabb piacokat hozhat az ukrán termékeknek. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Bár az EU-ban sokkal kisebbek az üzemméretek, mint Ukrajnában, a támogatások eloszlása itt is egyenetlen az erősödő üzemkoncentráció miatt. A legnagyobb támogatáskoncentrációt Hollandiában látni, ahol az összes forrás 40 százaléka a kedvezményezettek mindössze 1 százalékához(!) jutott el 2024-ben. A rangsor további szereplői: Spanyolországban a kifizetések 28 százaléka jut egy százaléknyi igénylőnek, ugyanez a legfelső termelői réteg Németországban a pénzek 24, Csehországban a 23 százalékát viszi el. Az Európai Unió költségvetésében folyamatosan csökken az agráriumra jutó részarány, de azért így is számottevő összeg érkezik a gazdaságokba. 2024-ben átlagosan 376 euró kifizetés jutott egy hektárra, amiből a hektáralapú támogatás átlagban 256 euró volt. Lengyelország és Magyarország az uniós átlagot hozza a hektáralapú agrárkifizetésekben. Az Európai Bizottság azon javaslata, hogy 100 ezer euróban  (kb. 35 millió forint) maximálják az egy gazdaságra jutó közvetlen kifizetéseket, azt jelenti, hogy magyar vagy lengyel viszonylatban csak mintegy 400 hektárnyi terület kaphatná meg a mostani támogatási szintet. Ha Ukrajna azonos feltételekkel és 2035 előtt csatlakozna a közösséghez – mindkettő valószínűtlen –, akkor egy százezres hektáros gazdaság mai árfolyamon hektáronként 350 forinttal kellene hogy beérje. A gyorsított ukrán csatlakozás azzal járna, hogy még öt magyarországnyi ukrán mezőgazdasági földet kellene valamiképpen finanszíroznia az EU közös büdzséjének, ami aggasztja a lengyeleket is. A közös büdzsé fókusza pedig egyre inkább elfordul az agráriumtól,  más célok támogatása került előtérbe: Kifejezetten az agráriumnak csak a költségvetés mintegy 15 százalékát címezték. Összegszerűen a mezőgazdasági termelést 23-24 százalékkal kisebb forrás   segítené 2027 után, de a Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapból további pénzekre lehetne pályázni vidékfejlesztésre, beruházásokra vagy innovációra. Az egyes és a kettes pillérre kifizetett összegek most is hasonlóak, a nagy különbség az, hogy a "kettes pillér" pénzei nehezebben hozzáférhetővé válnak a közös kalapból. És persze 2035-ben már nem annyit fog érni a pénzünk, mint most, tehát a támogatási szint puszta megőrzése is értékvesztést jelent. Indexkép: Shutterstock.