● news.bsdnet.hu

45-55 éves kor táján a változókorral a nők életében nemcsak fizikai szintű átalakulások történnek: a termékenység megszűnése a női önképre, identitásra is hatással van. Ebben az életszakaszban nem pusztán a menopauza tünetei jelentenek nehézséget, hanem mindaz, amit ezek megjelenése üzen: az idő múlásának, a fogamzóképes kor végének tudatosulása. Így a változókor sokaknál óhatatlanul is hatással van a női identitás alakulására. A menopauza időszaka a legnehezebb talán azok számára, akik életük során nőiességükre - annak külsőségekben való megmutatkozására - az átlagnál nagyobb hangsúlyt fektettek. Ugyanakkor bizonyos fokig minden nőt megvisel pszichésen a változókor, hiszen a világnak ezen a felén a társadalmi értelmezés szerint a nőiség erősen összekapcsolódik a fiatalsággal, a termékenységgel. Emiatt a felfogás szerint a változókor szinte minden érintett nő fejében párhuzamban áll az öregedés kezdetével, a női létezés végével. A Richter Tabuk és társadalmi nyomás című női egészség témakörben végzett nemzetközi kutatásából az derül ki, hogy a menopauzás nők 11%-a változókort valaminek a végeként éli meg. A vizsgálatból azt is megtudhattuk, hogy bár csak a megkérdezettek 10–12% vall nyíltan negatív attitűdöt a menopauzás nőkkel kapcsolatban, a belső hatás ennél jóval erősebb lehet. Az interjúkból azonban az is kiderül, hogy a „nőiesség elvesztésének” érzése, illetve a vele kapcsolatban megélt szégyenérzet gyakrabban kulturális, mint biológiai eredetű. Erről Várhelyi Dorottya pszichológus az alábbiakat mondja: Nem születünk a szégyen érzésével, azt az évek során tanultuk meg. De ahogy megtanultuk, úgy le is tudjuk tenni. Én azt üzenném a nőknek, hogy lehet dolgozni a szégyen csökkentésén és nagyon fontos, hogy merjünk beszélni a problémákról. - Ebben nagyon sokat tud segíteni, ha vannak olyan nőtársaink, akik példát mutatnak azzal kapcsolatban, hogy igenis lehet beszélni a női lét nehézségeiről. És megmutatják, hogy lehetünk önazonosak – mondja Várhelyi Dorottya pszichológus. Bölcsebben, önazonosan Az önazonosság a változókor idején különösen nagy jelentőséggel bír. Fontos, hogy ebben az életszakaszban is igyekezzünk hallgatni a belső hangra és aszerint cselekedni, amit diktál, így megőrizhetjük identitásunkat – még, ha az idő múlása itt-ott alakít is rajta. A menopauza időszaka tekinthető egyfajta második kamaszkornak is, ám a jó hír, hogy az életnek ebben a szakaszában már kellő tapasztalattal, magabiztossággal, önismerettel rendelkezünk, így nem kell belemennünk olyasfajta társas nyomás okozta kellemetlen szituációkba, amelyekre tizenévesen még nem tudtunk nemet mondani. Mint ahogyan az is rajtunk múlik, mit hiszünk el abból a társadalmi narratívából, ami azt üzeni, hogy a változókor a női lét végét jelenti, le lehet húzni a rolót. Sok múlik a kulturális környezeten Fontos annak tudatosítása, hogy a női érték nem életkor vagy termékenység függvénye. A menopauzával kapcsolatos tapasztalatok nem pusztán a biológiai folyamatokon múlnak, hanem a kulturális környezet is alakítja azt. Azokban a társadalmakban - például Japánban -, ahol menopauzára úgy tekintenek, mint természetesen átmenetre, az érintettek általában kevésbé negatívan élik meg ezt az időszakot . Ha a kulturális környezet nem a menopauzával kapcsolatos negatívumokat hangsúlyozza, könnyebb úgy tekinteni a változókorra, illetve megélni ezt az életszakaszt, mint a bölcsesség és az érettség ideje. Súlyos betegségek kialakulását csökkentik és a változókor kellemetlen tüneteit is enyhítik ezek az ételek. Kép: Getty Images