● news.bsdnet.hu

A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította az A-Híd–Swietelsky-konzorcium jogorvoslatát, így maradhat a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium döntése a Gubacsi híd tenderében. A legolcsóbb ajánlat azért bukott el, mert a minisztérium szerint az árindoklás nem igazolta kellően a teljes műszaki tartalom fedezetét. A történetben megjelennek a NER főszereplői is. A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította az A-Híd Építő Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. konzorciumának jogorvoslati kérelmét a Gubacsi vasúti híd ügyében. A honlapjukon közzétetthatározatszerint az Építési és Közlekedési Minisztérium jogszerűen érvénytelenítette a nettó 16,62 milliárd forintos ajánlatot, miután az árindokolás nem oszlatta el megfelelően az aránytalanul alacsony ár miatti kétségeket. A HVG korábban részletesenbemutatta, hogy a leromlott állapotú hídon jelenleg mindössze 5 km/órás sebességgel közlekedhetnek a vonatok, pedig a Soroksári-Duna-ág fölött átvezető vasúti híd a fővárosi és országos teherforgalmi infrastruktúra egyik kulcseleme, amelyen keresztül a Szabadkikötő és a dél-pesti ipari-logisztikai övezet jelentős forgalma halad át. A mostani tender nem egyszerű felújításról szól: a projekt részeként a jelenlegi hídtól mintegy 15 méterre északra új, 22+145+22 méteres támaszközű vasúti híd épülne, a kapcsolódó vasúti pálya, útátjárók és biztosítóberendezések átépítésével együtt. https://hvg.hu/360/20260511_gubacsi-hid-kozbeszerzes-a-hid-v-hid-kozbeszerzes-konzorcium A tender körül már korán jogviták alakultak ki: aMészáros Lőrinc-féle V-Híd Építő Zrt. korábban a referenciafeltételek és a szerződéses szabályok miatttámadta meg az eljárást. A cég kifogásolta többek a 10 százalékban maximalizált nyereséghányadot, valamint el akarta érni – így szűkítve a pályázók körét –, hogy a tenderen csak vasúti és hídépítési, ne csak hídépítési referenciával rendelkező cégek indulhassanak. A közbeszerzés a NER-közeli infrastruktúra-építő körök közötti informális munkamegosztás feszültségeit is láthatóvá tette: az elmúlt években a nagy hídépítési projektek jellemzően aSzíjj László-féle Duna Aszfalt-csoporthoz, míg a nagy vasúti beruházások inkább a Mészáros Lőrinchez közelébe kerültek. Szíjj egyik cége sem jelent meg ajánlattevőként, a Mészáros-féle V-Híd pedig a végső határidőre nem adott be ajánlatot, mégis mindkét név megjelent korábbi cikkünkben. Ennek oka, hogy a legolcsóbb ajánlatot adó A-Híd Építő Zrt. és Swietelsky Vasúttechnika Kft. konzorciumának kizárása után a második legkedvezőbb ajánlatot adó, leginkább út-és mélyépítéssel foglalkozó HE-DO Építő Zrt. kerülhet helyzetbe, amely korábban több projektben is együtt dolgozott a Duna Aszfalt-csoporttal. A mostani tender nagyjából 50 százalékát teheti ki a híd acélszerkezete és annak kivitelezése, tehát nagyságrendileg 10 milliárd forint körüli munkáról lehet szó. A Duna Aszfalt lengyel érdekeltségei – a Banimex Sp. z o.o. és a WKS Duna Polska – jelentős acélszerkezet-gyártási kapacitással rendelkeznek, és korábban több magyarországi hídprojekten is dolgoztak. A Mészáros-birodalom pedig végül a Mészáros János-féle Híd-Támmal indult el, messze a legdrágább ajánlatot adva. A HVG-nek a Duna Csoport megerősítette: a cégcsoport több, a Gubacsi híd generálkivitelezésében gondolkodó, későbbi ajánlattevő céggel tárgyalt. Amennyiben a későbbiekben a nyertes ajánlattevő felkeresi cégcsoportunkat speciális acélszerkezet-gyártási feladatok vonatkozásában, számára konkrét, összegszerű ajánlatot fogunk összeállítani – írták. https://hvg.hu/360/20260309_tisza-kormany-vagyonvisszaszerzes-ner-leepites-meszaros-balasy A konzorcium ajánlatuk érvénytelenítése után fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amely május 12-én meghozta döntését. A bizottság határozata szerint a tárca azért érvénytelenítette az A-Híd Építő Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ajánlatát, mert a minisztérium szerint a konzorcium az árindokolás során több tételnél nem a kiírásban szereplő mennyiségekből indult ki, hanem saját, a tervek alapján újraszámolt adatokkal dolgozott. A tárca szerint így nem volt megfelelően igazolható, hogy a nettó 16,62 milliárd forintos ajánlati ár valóban fedezi a teljes projektet a kiírás szerinti műszaki tartalommal együtt. Egy ilyen közbeszerzésnél az ajánlattevők nem teljesen szabadon áraznak: az ajánlatkérő – jelen esetben az építési tárca – előre kiad egy úgynevezett mintaköltségvetést, ebben tételesen szerepel, hogy a beruházásnál milyen munkamennyiségekkel kell számolni, például mennyi acélszerkezetet, cölöpöt, hídkorlátot vagy egyéb anyagot kell beépíteni. Ezek a számok ugyanakkor nem teljesen pontos, hanem becsült értékek voltak, az ÉKM pedig előírta az ajánlattevők számára a tervek ellenőrzését és a saját műszaki kalkulációk elkészítését is. A konzorcium ajánlata formálisan ezt a véglegesített mintaköltségvetést követte is, vagyis papíron ugyanazokra a mennyiségekre és ugyanarra a teljes műszaki tartalomra vállalták a munkát, mint a többi ajánlattevő. A vita az árindokolásnál alakult ki. Mivel az A-Híd és a Swietelsky ajánlata jóval olcsóbb volt a minisztérium által becsült 26,54 milliárd forintos értéknél, a tárca részletes magyarázatot kért. A konzorcium pedig részletes mérnöki és technológiai számításokat mutatott be, több munkafázisnál arra jutva, hogy a tényleges kivitelezés során várhatóan kisebb mennyiségekkel kell számolni, mint amelyek a mintaköltségvetésben szerepeltek. A Döntőbizottság határozata szerint például a konzorcium kevesebb cölöppel, kisebb acélszerkezeti tömeggel, kisebb ortotróp pályaszerkezettel, kevesebb hídkorláttal és kisebb segédszerkezeti mennyiséggel kalkulált az árindokolásban, mint amennyi a kiírás költségvetésében szerepelt. A cégek viszont ezeket saját mérnöki számításaikkal és a tervek újraellenőrzésével indokolták, azzal érvelve, hogy ettől még nem akartak kevesebb munkát elvégezni vagy kisebb műszaki tartalmat vállalni. Szerintük az ajánlatuk végig a teljes projektre szólt, az árindokolásban pedig csak azt próbálták bemutatni, hogy a gyakorlatban, a tényleges technológiai folyamatok alapján hogyan áll össze a kivitelezés költségszerkezete. Álláspontjuk alapján a szaktárca összekeverte magát a beadott ajánlatot az utólag benyújtott árindokolással. Szerintük az ajánlatuk változatlanul a kiírás teljes tartalmára szólt, az árindokolás pedig nem egy új ajánlat volt, hanem annak szakmai magyarázata, hogy milyen technológiai megoldásokkal és költségfelosztással lehet ilyen áron kivitelezni a projektet. A konzorcium azzal is védekezett, hogy egy ilyen összetett hídépítési beruházásnál az egyes munkafolyamatok és költségelemek szorosan összefüggenek egymással: az acélszerkezeti munkáknál például a gyártási, szerelési és betolási költségeket szerintük nem lehet teljesen külön kezelni, ezért bizonyos tételek költségei más sorokon jelentek meg, mint ahol azokat a minisztérium kereste. A Döntőbizottság végül azonban a Lázár János vezette tárca érvelését fogadta el. A testület szerint hiába szerepeltek becsült mennyiségek a kiírásban, az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében minden ajánlattevőnek ugyanazt a véglegesített mintaköltségvetést kellett alapul vennie. A határozat szerint ha a konzorcium a mennyiségeket hibásnak vagy túlzónak tartotta, azt még az ajánlattételi szakaszban kellett volna jeleznie az ajánlatkérőnek. Az ajánlat beadása után, az árindokolásban már nem lehetett saját, „valósnak” tartott mennyiségekkel alátámasztani az ajánlati árat. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor a kézbesítéstől számított 15 napon belül közigazgatási per indítható a Fővárosi Törvényszék előtt. Kérdéseinket elküldtük a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak (a korábbi Építési és Közlekedési Minisztériumnak), az A-Híd Zrt.-nek és a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nek, ha válaszolnak, bővítjük cikkünket. Nyitókép: Lázár János / Facebook Érdemes mielőbb áttekinteni a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. Mikor következik be a kkv-státusz változása? Pölöskei Pálné, az Adózóna szakértője válaszolt. Már nem az a kérdés, szükség van-e online jelenlétre, hanem az, hogyan lehet az igazán hatékony. Mely területeket kell lefedni a megfelelő biztosítási védelem kialakításához? Hogyan zajlik a biztosítás tendereztetése?