● news.bsdnet.hu

Az üstökös elnevezése onnan ered, hogy ez a harmadik megerősített csillagközi üstökös – vagyis a Naprendszeren kívülről származó égitest –, amelyet a NASA által finanszírozott ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) program fedezett fel. Az égitesttel kapcsolatban a felfedezését követően többen - köztük a Harvard egyik csillagásza, Avi Loeb is - felvetették , hogy a rendhagyó pályája és nagy sebessége miatt akár egy idegen űrhajó is lehet. A későbbi mérések és az objektumról készített fotók alapján azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy csupán egy üstökösről van szó, amely a csillagközi térből érkezett a Naprendszerbe. Egyedülálló lehetőség nyílt arra, hogy egy olyan ősi, távoli égitestet tanulmányozhassunk, amely valószínűleg idősebb, mint a Napunk és a saját bolygórendszerünk – nyilatkozta Martin Cordiner, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrokémikusa, a héten megjelent tanulmány vezető szerzője. A kutatók rendkívüli engedélyt kaptak arra, hogy megszakítsák a Webb előre tervezett megfigyelési programját, és a NIRSpec (közeli infravörös spektrográf) nevű műszerrel vizsgálják meg az üstököst. A NIRSpec rendkívül magas deutériumkoncentrációt tárt fel az égitest felszínén, amely mintegy harmincszorosa a naprendszerbeli üstökösökben mérhető értéknek. Ez arra utal, hogy a 3I/ATLAS egy rendkívül hideg környezetben, a galaxisunk történetének egy jóval korábbi szakaszában keletkezett. Az égitest anyaga feltehetően intenzív sugárzásnak volt kitéve a csillagközi térben , miközben elkerülte a tartós meleget, amely a deutériumot tartalmazó nehézvízjeget a Földön ismert közönséges vízjéggé alakíthatta volna át. A spektrográf emellett a könnyebb szén-12 izotóphoz képest csak nyomokban mutatott ki szén-13-at, ami szintén az égitest rendkívül idős korát bizonyítja . A csillagrendszerekben ugyanis az idő múlásával egyre jobban feldúsul a szén-13 izotóp, ahogy a csillagok újabb és újabb generációi születnek meg, majd pusztulnak el. Ezzel magyarázható, hogy a viszonylag fiatal, mindössze 4,5 milliárd éves Naprendszerünk jóval több szén-13-at tartalmaz. A kutatócsoport becslései szerint a 3I/ATLAS akár 10–12 milliárd évvel ezelőtt is keletkezhetett, az univerzum úgynevezett kozmikus déli időszakában, amikor a csillagkeletkezés a tetőfokára hágott. Szülőrendszerét feltehetően egy hideg, sűrű gázfelhő borította, a nehézvíz nagy mennyisége pedig arra utal, hogy az üstökös a formálódása idején végig mélyen fagyott állapotban maradt. Stefanie Milam, a NASA Goddard Űrközpontjának munkatársa és a tanulmány társszerzője szerint a felfedezés páratlan lehetőséget nyújt a galaxis csillagkémiai folyamatainak vizsgálatára. A hatalmas kozmoszban eddig csupán egyetlen olyan helyet ismerünk, ahol a kémiai összetevők végül élet kialakulásához vezettek, ez pedig a saját Naprendszerünk és a Földünk. Az ilyen csillagközi égitestek vizsgálata döntő lépés afelé, hogy megértsük, mennyire számítanak gyakorinak vagy ritkának az élet feltételei a világegyetemben. - tette hozzá. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images