● news.bsdnet.hu

Természetesen a mostani közgyűlés sem telhetett el anélkül, hogy Budapest borzasztó állapotban lévő pénzügyei szóba kerültek volna. Az apropót az adta, hogy az egyik napirendi pont a 2026-os költségvetés felülvizsgálatáról szóló önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése volt. Erre azért volt szükség, mivel korábban a képviselők úgy fogadták el az idei költségvetést, hogy azt majd júniusban felülvizsgálják, arra számítva, hogy a kormányváltás miatt addigra már látszik majd, hogyan rendeződik a főváros helyzete – erre azonban eddig nem került sor, még folynak az egyeztetések az új kormány és Budapest közt. Azért foglalkozunk ma ismét a költségvetéssel, mert annak elfogadásakor Bujdosó Andrea képviselőasszony (a Tisza korábbi fővárosi frakcióvezetője - a szerk.) azt mondta: a Tisza kerül kormányra, és ezért június végére a főváros anyagi helyzete megoldódik. Nos, valóban van Tisza-kormány, június is van, megegyezésnek azonban nyoma sincsen – hánytorgatta fel Szepesfalvy Anna fideszes frakcióvezető. Szerinte a rendelet hatályon kívül helyezése lényegében annak beismerése, hogy a főváros finanszírozásában érdemi áttörés nem történt: a szolidaritási hozzájárulás befizetési határidejének októberre tolásán kívül nincs olyan konkrét változás, amely alapján újra lehetne tervezni Budapest költségvetését. Kiss Ambrus főigazgató részéről erre az volt a válasz, hogy a tárgyalások nem eredménytelenek, csak még nem zárultak le. Az a meglepő dolog történt, amióta itt vagyok a Városházán először, hogy kérdezett tőlünk egy kormány, és releváns és nem időhúzó kérdéseket tett fel – szúrt vissza. A főváros szerint ennek már volt kézzelfogható következménye is: a szolidaritási hozzájárulás befizetési kötelezettségét két esetben is október közepére halasztották, ami időt adott az egyeztetésekre. A főigazgató rámutatott, hogy ha az előző kormány által hátrahagyott szabályok változatlanul végrehajtásra kerültek volna, akkor a főváros főszámláján már sorban álló tétel lenne a befizetés, vagyis a működés is veszélybe kerülhetett volna. A Tisza részéről Orbán Árpád frakcióvezető arról beszélt, hogy a főváros költségvetésének „egyetlen nagy problémája” az a több mint 90 milliárdos elvonás, amelyet a korábbi kormány egy az egyben be akart szedni. Szerinte a Fidesz-kormány „romokat hagyott maga után”, ezért az új kormány előbb a teljes állami költségvetést vizsgálja felül, és csak ezután lehet véglegesen rendezni a fővárost érintő befizetéseket is. Azt mondta, október 15-ig kiderülhet, mekkora központi befizetésre van szükség, és milyen mértékben kell áttekinteni a Budapestet érintő elvonásokat; szerinte ez az az „új helyzet”, amelyet a kormányváltás teremtett. A képviselők arról szavaztak, hogy a főváros éljen-e az új törvényi lehetőséggel, amit a Tisza-kormány nyitott meg, és meghatározza azokat a budapesti területeket, ahol megtiltják a reklám vagy reklámeszköz elhelyezését. A most elfogadott javaslat a fővárosi hirdetőoszlopok nagy részét, az óriásplakátokat, az épülethálókat és a feszített reklámhálókat is jelentősen visszaszorítja majd. A reklámrendeletről szóló vitában a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozata nevében felszólaló Bauer Tamás azt kérte a képviselőktől, hogy a tervezetet jelenlegi formájában ne fogadják el. Szerinte egy egész ágazat jövőjéről döntenének „érdemi hatástanulmány, valós szakmai egyeztetés és a végrehajtási szabályok ismerete nélkül”, ráadásul úgy, hogy a kapcsolódó törvényi és kormányrendeleti környezet sem teljesen tisztázott. A Reklámszövetség álláspontja szerint a javaslat „nem a gyűlöletbeszédet kezeli”, hanem egy jogszerű engedélyek alapján működő, több tízmilliárdos iparágat lehetetlenítene el. Bauer úgy fogalmazott: Budapestnek „nem kevesebb reklámra, hanem jobb szabályozásra van szüksége”, és nem „ágazatok kinyírására”, hanem kiszámítható, jogállami döntéshozatalra. Karácsony Gergely erre azt válaszolta: szerinte éppen az a felelős városvezetés, ha a főváros kimondja, akar-e „ilyen típusú reklámtúlterhelést” Budapesten. A főpolgármester szerint a szakmai szervezeteknek önszabályozó szerepük is lenne, ezért költői kérdésként felvetette, hogy a Magyar Reklámszövetség betöltötte-e ezt a funkciót akkor, amikor „a várost elárasztották az illegális plakáthelyek”, amikor ezeken „egészen elképesztő gyűlölet ment évtizedeken keresztül”, vagy amikor Budapest belvárosát ellepték az épülethálók. Karácsony szerint az elmúlt másfél évtized tapasztalata alapozza meg, hogy a főváros most „nagyot lépjen” a reklámok visszaszorításában. Gál József (Podmaniczky Mozgalom) ehhez hasonlóan arról beszélt, hogy Budapest utcái az elmúlt években inkább hasonlítottak „egy szupermarket akciós újságjára, mint egy normális utcára”, és szerinte amikor a plakátok elburjánzottak, senki nem kereste meg a fővárost a most Reklámszövetség által felajánlott érdemi egyeztetéssel. Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester (DK) azt mondta, a külvárosokban is tömegével jelentek meg az óriásplakátok, amelyekhez az önkormányzatoknak semmi közük nem volt: „egy büdös vasa nem volt az egészből” a kerületeknek, miközben a vizuális szennyezést és az utólagos problémákat nekik kellett kezelniük. Déri Tibor (DK) szintén azt kérdezte, hol volt a Reklámszövetség, amikor gyűlöletkeltő vagy gyerekek által is látott, félelemkeltő plakátok lepték el a köztereket; szerinte most arról kell dönteni, hogy a gazdasági érdekeket vagy a budapestiek érdekét nézik-e. A vita a végére már egészen filozófiai szintekre emelkedett, amiben egy ponton a Fidesz érvelt a kapitalizmus mellett. Barabás Richárd (Párbeszéd-Zöldek) szerint a reklámrendelet mögötti nagyobb dilemma az, hogy „szeretnénk-e azt, hogy minden körülöttünk a piac része legyen”, vagyis termékké váljon a városkép, a vizuális környezet és a mentális tér is, tehát "teret adunk-e a korlátlan kapitalizmusnak". Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a javaslat nemcsak a politikai plakátkampányokat, hanem általában a reklámtevékenységet korlátozza, és szerinte egy teljes iparág „beszántása” gazdaságilag és jogilag is aggályos. Szilágyi Liliána (Podmaniczky Mozgalom) erre úgy reagált: a közterületi reklámok korlátozása nem a kapitalizmus végét jelenti, továbbá szerinte "azt a kérdést is föl kéne tenni, hogy van-e jogom ahhoz, hogy ne kapjak reklámot", hogy van-e joga a városlakóknak „zavartalan városi környezethez”. Az indítványt végül a Fideszen kívül minden frakció támogatta. Leszavazták a képviselők a BKM 2025-ös konszolidált éves beszámolóját, ismét felelevenítve, hogy a közgyűlés és a Tulajdonosi Bizottság is megszavazta már, hogy távozzon a cég vezetője, Mártha Imre, azonban ez azóta sem történt meg. Vitézy Dávid korábban még a közgyűlés tagjaként a belső ellenőrök vállalattól történő kirúgását kritizálta, ez a mostani vitában is előjött, továbbá a Tisza benyújtott egy indítványt, amelynek célja az volt, hogy vizsgálják meg, van-e még a fővárosnak szerződése a parkfenntartási botrányban érintett céghálóval. "Az utóbbi 4-5 hétben, mióta átvettem az Átvilágítási Bizottság elnöki posztját, nagyon sok álmatlan éjszakám volt" – mondta Balogh Balázs, a Tisza képviselője. Balogh arról beszélt, hogy belső ellenőri jelentések és céges dolgozókkal folytatott beszélgetések alapján „megterhelő” volt látni, milyen hozzáállással végezték egyes emberek a munkájukat bizonyos fővárosi cégeknél. Példaként a 2022-es temetői kaszálásokat említette, ahol szerinte a belső ellenőrzés „69 millió forintnyi vagyoneltolódást” állapított meg a munkát végző vállalkozó javára, később pedig újabb, kérdésesen leigazolt munkák kerültek elő. A képviselő azt is felvetette, hogy miközben a városvezetés szerint minden zöldfelület-kezelési munkát házon belülre szerveztek, több olyan cégnek is van élő szerződése a fővárossal, amelyekkel szemben büntető- vagy egyéb jogi eljárások vannak. Nem értem, hogy 2026-ban még miért tartunk ott, hogy azok a cégek végeznek munkákat a fővárosnak, akik ellen nagyon súlyos büntetőügyek vannak – emelte ki. A soron kívüli vizsgálatról szóló javaslatot benyújtó Balogh elmondta, hogy a célja, hogy ellenőrizzék, ezek a cégek megfelelően végzik-e munkájukat. Szerinte korábban 700 milliónyi vagyoni hátrány okozása merült fel a fővárosi cégeknél, aminek csak annyi "következménye" lett, hogy elküldték az ezeket feltáró belső ellenőröket. Orbán Árpád (Tisza) azt mondta, a fővárosi közműcég konszolidált beszámolójának megszavazása azért problémás számukra, mert ahhoz bizalom kellene abban is, hogy a könyvvizsgáló felé adott adatszolgáltatás teljes és őszinte volt. Szerinte a BKM belső ellenőrzésének átalakítása, a nyolc munkavállaló azonnali elbocsátása után különösen aggályos, ha egy cégvezető úgy értelmezi, hogy rá „nem vonatkoznak a cég szabályzatai” – utalt Mártha Imrére, és felelevenítette az előző héten a Tulajdonosi Bizottság ülésén történteket, ahol szerinte Mártha a kirúgások kapcsán azt mondta, rá nem vonatkoznak a munkaügyi szabályok. Orbán úgy fogalmazott, ez az ügy az ő „bizalomindexét közelíti a nullához”, ezért a Tisza nem tudja támogatni a beszámoló elfogadását. A vita végén Karácsony Gergely azt mondta, támogatja a rendkívüli belső ellenőrzésről szóló előterjesztést, mert ha valaki érdekelt abban, hogy „minden részlet megnyugtatóan tisztázódjon”, az ő maga. A fentiek mellett további témákban is döntött a közgyűlés, ismét napirenden volt például a taxis tarifák emelése: a taxis érdekképviseletek javaslata alapján az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440-ről 520 forintra, a percdíj pedig 110-ről 130 forintra nő. Ez nagyjából 18 százalékos emelés. Az előző közgyűlésen nagy vita kerekedett a témáról, akkor a Tisza és a Fidesz képviselői is a frakciókkal való egyeztetés hiányára panaszkodtak, ezért a korábbi, 27 százalékos emelés ötletét elvetették. Úgy tűnik, azóta sikerült megállapodni az emelésről, a mostani, kisebb drágulásról szóló javaslat már átment. A közgyűlésen emellett egyhangúlag döntöttek a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 16 millió forintos támogatásáról. A pénz a gyermekbántalmazás és családon belüli erőszak fiatalkorú áldozatai számára működtetett segélyvonal kapacitásainak fenntartását segíti majd 2026 augusztusától 2027 júliusáig. Végül Baranyi Krisztina javaslatára arról szavaztak, vizsgálja-e meg a főváros, hogy gyógyszeres, az állatok egészségét nem károsító fogamzásgátlással lehetne-e csökkenteni a városi galambállományt. A javaslatban a ferencvárosi polgármester barcelonai példára hivatkozik, ahol a módszerrel néhány év alatt jelentősen mérsékelték a galambok számát. Szerinte ha ezt megcsinálják, akkor 8-10 évre kezelhető szinten marad az állomány a városban. A galamb-probléma az összes frakciót összehozta, egyhangúlag megszavazták a képviselők a javaslatot. Ezzel a képviselők most egy időre megpihennek: a nyári szünet után szeptemberben lesz újabb közgyűlés, amiről természetesen szintén tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat. Címlapkép: Új képviselők esküt tesznek a Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének ülésén a Városháza dísztermében 2026. június 26-án. Forrás: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt