● news.bsdnet.hu

A Klubrádió honlapján olvasható összeállítás szerint  a CEU 2024-ben kérelmet nyújtott be azért, hogy budapesti intézményegységét kutatóhelyként ismerjék el. Ez azért volt fontos, hogy Európán kívüli kutatókat is hosszabb időre Magyarországra tudjanak hívni. A kérelmet csak 2026. április 28-án bírálták el kedvezően. A CEU az elmúlt hét évben sem tűnt el teljesen Budapestről. Az intézmény különböző nemzetközi programokat működtetett, köztük az ukrán, a nyugat-balkáni, a fehérorosz és a grúz „láthatatlan egyetemeket”, szeptembertől pedig globális program is indul. A jövőben ez az oktatási forma is megmarad, ugyanakkor ismét megjelennek a hagyományos, nyilvános egyetemi képzések is. A várható döntés szerint a CEU-ból egy kétkampuszos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni. A Közép-európai Egyetem (CEU) 1991-ben jött létre Budapesten, alapítója Soros György volt. Az intézmény amerikai és magyar akkreditációval működött, nemzetközileg elismert mester- és doktori képzéseket kínált. A konfliktus 2017-ben kezdődött, amikor a Fidesz-kormány módosította a felsőoktatási törvényt. Gyakorlatilag „lex CEU”-t alkottak, mert a feltételek csak a CEU működését érintették. A törvénymódosítás két kulcsfontosságú feltételt írt elő: A CEU teljesítette az első feltételt: New York államban oktatási programot indított. A második feltétel azonban nem valósult meg, mert a magyar kormány nem írta alá a már előkészített megállapodást New York állammal. 2018 végén a CEU bejelentette, hogy amerikai akkreditációjú képzéseit kénytelen Bécsbe költöztetni, mivel Budapesten már nem tudja jogszerűen folytatni azokat. A magyarországi campus ugyanakkor nem zárt be teljesen: kutatási tevékenység, konferenciák, valamint egyes – diplomát nem adó – oktatási programok tovább működtek. Az Orbán-kormány persze következetesen azt állította, hogy nem üldözte el az egyetemet, hanem minden felsőoktatási intézményre egységes szabályokat vezetett be. A CEU és számos nemzetközi szervezet ezzel szemben úgy vélte, hogy a jogszabály célzottan az egyetem ellehetetlenítésére szolgált. A vitát jogilag is lezárták: 2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, mert a felsőoktatási törvény módosítása indokolatlanul korlátozta a külföldi egyetemek működését, sértette a szolgáltatásnyújtás szabadságát, az akadémiai szabadságot és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ennek ellenére nem indult újra a képzés, mert nem kaptak rá engedélyt.