● news.bsdnet.hu

Jelen cikkünk egy három részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. III. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. IMIDRA kutatóközpont – Fotó: Jakab Ágnes (KAP-hálózat ZTE) A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban. Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal a céllal, hogy kutatási eredményei közvetlenül a gyakorlatban is hasznosuljanak. A látogatás során Dra. Blanca E. Sastre Rodríguez (Madridi Vidéki, Agrár- és Élelmiszerkutatási és Fejlesztési Intézet régiós igazgatója) és Roberto Saiz (Mezőgazdasági alkalmazott kutatás osztály vezetője) bemutatták az IMIDRA aranjuezi telephelyét, ahol betekintést adtak a legújabb mezőgazdasági kutatásokba és gyakorlati fejlesztésekbe. A tanulmányút alkalmával értékes tapasztalatot osztottak meg a mediterrán klímához alkalmazkodó gazdálkodási módszerekbe, amelyek számos tanulsággal szolgálhatnak a magyar mezőgazdaság számára is. Spanyolország az Ibériai-félsziget legnagyobb állama, és az Európai Unió második legnagyobb területű tagállama Franciaország után. Teljes területe a szigetekkel együtt 505 370 km2 amelyből 499 542 km² szárazföldi terület, 5 240 km² vízfelület (folyók, tavak stb.). Az országban az öntözött mezőgazdasági területek nagysága megközelíti a 3 millió hektárt, ez az ország teljes mezőgazdasági területének jelentős része, és összehasonlításképpen Magyarországon ez az érték mindössze körülbelül 150 000 hektár. A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában. Ugyanakkor ez komoly kihívásokat is jelent, mivel Spanyolországban a mezőgazdaság használja fel az ország édesvízkészletének több mint 80%-át. A madridi régió éghajlati viszonyai számos párhuzamot mutatnak a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokkal. Az évi 400 milliméter körüli csapadék már önmagában is komoly kihívást jelent, de a helyzetet tovább bonyolítja annak rendkívül egyenetlen eloszlása. A csapadék főként ősszel és tavasszal érkezik, míg a nyári hónapok szinte teljesen szárazak. Egy hónapon belül akár 50-100 milliméter eső is hullhat, ami a helyi viszonyokhoz képest jelentős mennyiségnek számít, ugyanakkor ezt hosszú száraz periódusok követik. Az éves átlaghőmérséklet 23°C körül alakul, de az évszakos eloszlás itt is problémás. Bár a téli hónapok (január, február) nem különösebben hidegek, márciusban és áprilisban gyakran előfordulnak váratlan fagyok, amelyek komoly károkat okozhatnak a már vegetációs időszakba lépett növényekben. Ez a jelenség egyre gyakoribb hazánkban is, ahol a korai melegedést követő tavasz végi fagyok rendszeresen pusztítják el a gyümölcsös ültetvényeket és a vetéseket. Az IMIDRA kutatói hangsúlyozták, hogy az agroklimatikus adottságok megértése kulcsfontosságú a sikeres gazdálkodáshoz. A bemutatott olívaültetvények intenzív rendszere kiváló példát mutat arra, hogyan lehet a hagyományos kultúrákat modern technológiákkal kombinálni. A rendszer alapját az 1 méteres tőtávolság és 3,75 méteres sortávolság jelenti, ami hektáronként körülbelül 215 fát eredményez. Olíva ültetvény – Fotó: Pardavi Laura (Gazda Kontroll) Ez az intenzív ültetési rendszer több előnnyel is jár. Egyrészt teljes mértékben gépesíthető, ami a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságok számára különösen fontos. A metszés gépi úton történik, ami jelentős költségmegtakarítást jelent. Másrészt a sűrű térállás lehetővé teszi a hektáronkénti magasabb hozamok elérését, ami gazdaságilag is előnyösebb. A magyar mezőgazdaság számára ez a modell különösen érdekes lehet, mivel a munkaerőhiány hazánkban is egyre súlyosabb problémát jelent. A gyümölcstermesztésben és más intenzív kultúrákban a gépesíthetőség fokozása jelentős versenyelőnyt jelenthet. Cikkünk következő része hamarosan elérhető lesz az Agroinform portálon. Örömünkre szolgál, ha felkeltettük érdeklődését és velünk tart a folytatásban is! Készült, Budapest-Mosonmagyaróvár 2025. 08. 05. Készítette: Jakab Ágnes (Nemzeti KAP-hálózat Zöld Támogató Egysége, vezető tudásátadási szakértő), dr. Novák László (Gazda Kontroll, innovációs szaktanácsadó) és Pardavi Laura (Gazda Kontroll, innovációs tanácsadó)