Je suis Kunhalmi Ágnes! – avagy vétózzon az igazságügyi miniszter!
Klubrádió
2026-06-26 17:03
A választójog alapjog, ezért a kormány nem hivatkozhat arra, hogy az állampolgárok egyetértenek a képviselőként eltölthető idő korlátozásával. Jogállami szempontból ez az új kormány első igazi próbatétele.
Új ablakban
2026. június 26.
Esti gyors - Selmeci János jegyezete 2026.06.26.
03:16
00:00
Hogy hívják az igazságügyi minisztert? A Tisza-kormány második alaptörvény-módosításáról folyik éppen társadalmi egyeztetés; biztos naponta halljuk a nevét, nem? Nem. És ne érezze magát rosszul senki: nekem sem szokott eszembe jutni.
Reméljük, hogy Görög Márta hamarosan megkezdi létezését, és reagál például a jogvédők kritikáira. Az Amnesty International Sulyok Tamás tervezett leváltásának módját, a TASZ pedig az országgyűlési képviselőség 12 éves korlátozásának gyors bevezetését bírálta. A kritikáknak szerintem azoknak is örülniük kell, akik egyébként nem értenek egyet velük: nem ártott volna, ha a jogászi szakma hangosabban kiabál, amikor a frissen kétharmados Fidesz-kormány 2010-ben visszaható hatályú jogalkotással és az alkotmányos fékek lebontásával kezdte meg dicső, autokráciába vezető működését.
A Partizán újságírója szerintem a következő időszak legfontosabb kérdését tette fel Magyar Péternek, amikor arról érdeklődött, garantálja-e a kormány, hogy a későbbiekben senkit nem fognak Sulyok Tamáshoz hasonlóan leváltani. A népakaratra való hivatkozás mellett — amely ebben a konkrét esetben szerintem is helyes — fontos lett volna, ha a miniszterelnök elismeri: a köztársasági elnök eltávolítása alkotmányosan minimum necces, a kormány pedig nem állítja, hogy a Fidesz-rendszer lebontásáért hozott minden döntése jogállami szempontból megkérdőjelezhetetlen lesz. Ezért sem csinál belőlük rendszert.
Sokkal problémásabb az állampolgári visszajelzésekre hivatkozni akkor, amikor a kormány a képviselőként eltölthető idő maximalizálása mellett érvel. Magyar Péter szerint eddig a társadalmi párbeszédben résztvevő választók 95 % támogatja a képviselői mandátum korlátozását, ez azonban nem elég a választójog korlátozásához; egy alapvető jog nem korlátozható pusztán azért, mert a társadalmi többség éppen ezt szeretné. Tizenhat éven keresztül néztük, hogyan lehet a többségre hivatkozva lebontani a jogállamot.
Az alkotmány éppen azért létezik, hogy megvédje az állampolgárokat a hatalomtól. A demokratikus rendszer újraépítését ígérő Tisza-kormánynak pedig mindent meg kell tennie azért, hogy véletlenül se tűnjön úgy, mintha alkotmányozó többségét kihasználva igyekezne leszámolni a politikai ellenfeleivel.
Mivel a korlátozás a Tiszát sokáig nem, a Fidesz és a Mi Hazánk frakciójának jelentős részét viszont érintené — és még a szegény óbaloldaliakat is —, ez mindenképpen úgy hápog és totyog, mint egy jogkorlátozó kacsa, és a lehető legtiszásabb szemüvegen keresztül sem tűnik demokratikus nyuszinak.
Szerintem jogállami szempontból a Magyar Péter-kormány első igazi próbatétele az lesz, hogy a jogos kritikák hatására visszavonja-e a választópolgárok döntési szabadságának korlátozására tett javaslatát, és hajlandó lesz-e érdemi párbeszédet folytatni a képviseleti demokráciáról. Ha a kormány mégis a mostani formájában szeretné beterjeszteni az alaptörvény-módosítást, azt az igazságügyi miniszternek – ehhez elvileg a joga van - meg kell vétóznia.
Véletlenül sem a Tisza Párt felelőssége, hogy arra a kérdésre, Magyarország demokrácia-e, jelenleg nem lehet egy szóval válaszolni. Jó lenne, ha mondjuk egy év múlva már lehetne.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2026. június 26-ai adásában hangzott el.