● news.bsdnet.hu

A Magyar Helsinki Bizottság elküldte véleményét az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről. A szervezet kifogásolja, hogy a kormány ilyen horderejű kérdésekben ilyen rövid időt biztosít a társadalmi egyeztetésre, és nem indokolja meg kellő részletességgel, milyen megfontolások állnak a javasolt módosítások mögött. A Helsinki Bizottság közölte : a jogállamiság helyreállítása érdekében elfogadhatónak tartja a közjogi tisztségviselők elmozdítását, azonban annak módját és indoklását több ponton bírálattal illeti. Azt is problémának látja, hogy a tervezet olyan változtatásokat is tartalmaz, amelyek nem szükségesek a jogállam visszaállításához, miközben nem helyez hatályon kívül egyes, alapjogokat súlyosan csorbító rendelkezéseket. A rendkívül rövid, ötnapos határidő ellenére a Magyar Helsinki Bizottság ma elküldte véleményét a kormánynak az Alaptörvény készülő 17. módosításáról. A társadalmi egyeztetésre és írásbeli véleményezésre biztosított ötnapos határidő nem felel meg a jogszabályok által minimumként előírt 8 napnak. Olyan súlyú közjogi változtatásoknál, mint a mostaniak, amelyek közül többről a kormánypárt vezetői korábban szót sem ejtettek, egy ilyen szűk határidő kifejezetten akadályozza a széles társadalmi bevonódást a jogállam visszaépítésébe. A Magyar Helsinki Bizottság ezért azt javasolja, hogy a kormány legalább jövő péntekig tolja ki az alkotmánymódosítás véleményezési határidejét – fogalmazott a szervezet. A jogvédő egyesület jó iránynak tartja, hogy a kormány szerint a 17. módosítás célja egy behatárolt, átmeneti alkotmányreform, míg magát az átfogó alkotmányozási folyamatot a kormánytöbbség majd szeptembertől indítja el, aminek végén új demokratikus, jogállami alaptörvénye lehet Magyarországnak – írták. Ehhez képest azonban a 17. módosításban szerepelnek olyan elemek is, amelyek a jogállam sürgető visszaépítéséhez szükségtelenek, és a későbbi alkotmányozás során kellene a vitát lefolytatni és dönteni róluk. Ilyen idő előtti javaslat az önálló szabályozó szervek megszüntetése és a képviselői mandátum 12 évre szűkítése, amely – amellett, hogy az erről való döntés elválaszthatatlan egy esetleges új választási rendszerről lefolytatandó vitától – sokkal súlyosabban érinti az ellenzéket, mint a kormánypártot, így bizonyosan nem a kormányzati hatalom önkorlátozásának irányába mutat – hangsúlyozta az egyesület, megjegyezve: „bár a tervezet célja a jogállami működés helyreállítása, mégis változtatás nélkül hagy a jogállami elveket nyíltan csorbító alaptörvényi rendelkezéseket, amelyek elszenvedői kisebbségi csoportok (romák, LMBT-emberek, hajléktalanok, menedékkérők stb). Mindez a tervezet súlyos hiányossága”. A Magyar Helsinki Bizottság szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök többször és súlyosan elmulasztotta alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését, így elmozdítása indokolható a jogállamiság helyreállításának szükségességével, azonban az ennek alapjául szolgáló érveket a kormánynak részletesen ki kell fejtenie a módosításai javaslat indokolásában – jelezték, megjegyezve, hogy elfogadhatónak tartják az alkotmánybírák 70 éves nyugdíjkorhatárának és a testületi elnökválasztásnak a visszaállítását is. Szintén elfogadhatónak tartja a jogvédő szervezet a jelenleg megbízatásukat töltő alkotmánybírák egy részének elmozdítását, azonban ezt nem a 70 éves korhatár azonnali alkalmazásával tartja megvalósíthatónak – tették hozzá, jelezve, hogy inkább az egyoldalú politikai jelöltként megválasztott alkotmánybírákat kellene elmozdítani a testületből. A jogvédő egyesület a legtöbb problémát a legfontosabb bírói vezetők tervezett elmozdításánál látja, noha látszólag az történne a legdemokratikusabban – írták. A Helsinki Bizottság szakmai véleményében foglalkozik még a kétharmados (sarkalatos) törvények csökkentésével és az önálló szabályozó szervek megszüntetésével is. (Borítókép: Magyar Péter 2026. június 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)