● news.bsdnet.hu

Az Országgyűlés június 22-én  fogadta el a közmédia átalakítását célzó törvényjavaslatot . A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők által jegyzett szabályozás főbb elemei: A törvény hatálybalépésével, azaz a kihirdetés másnapján megszűnik a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA két vezérigazgatójának, Altorjay Anita és Papp Dániel megbízatása. A vezérigazgatók kirúgása után az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó bizottsága jelöl ki egy személyt, aki működteti az intézményt az új vezetők kinevezéséig. Ugyancsak megszűnik a Médiatanács elnökének ( Koltay András ) és tagjainak ( Bartóki-Gönczy Balázs, Budai László, Meszleny László és Szadai Károly ) mandátuma. A megbízatás megszűnésével Koltay Andrást az elnöki tisztségéből a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. Tarr Zoltán , a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter június 8-án bejelentette: megbízta Grósz Juditot, hogy miniszteri biztosként fogja össze a közmédia körüli teendőket. A biztos feladata lesz a közmédia átvilágításának összefogása, a kiegyensúlyozott működésének előkészítése, valamint a szakmai, társadalmi egyeztetés koordinálása. Grósz Judit Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy a mostani törvénymódosítás gyors, szükséges intézményi lépés. Azt ígérte, hogy nem marad el az érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés, és figyelembe veszik a most érkezett észrevételeket, ahol csak tudják. Állítása szerint sem ő, sem egyetlen miniszter sem fogja vezetni a közmédiát, még ideiglenesen sem. A mostani törvénymódosítást ősszel egy átfogó médiatörvény-módosítás követi majd. A szakemberek szerint az új szabályozás több ponton is előremutató változásokat tartalmaz, de számos garanciális hiányosság és inkonzisztencia is van benne. Bayer Judit médiajogász Média1-nek készített elemzésében problémásnak nevezte, hogy a Független Közmédia Testületben a politikai pártok által jelöltek lesznek többségben, nem pedig a szakmai szervezetek, ez pedig alapjaiban hathat ki a döntésekre és a működésre. Másik jelentős problémának nevezte, hogy a szakmai jelöléseket tevő szervezetek köre nincsen kellőképpen tisztázva. Hiányoznak azok a garanciák is, amelyek kizárnák, hogy politikai érdekeket képviselő álszervezetek trollkodják meg a jelölési eljárást. Szerinte kiszolgáltatottá válhat a politikának a sokszínű média támogatására létrejövő Sajtóalap, amelynek igazgatója felett a Médiatanács elnöke gyakorolna teljhatalmat. Bírálta aMagyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. elnevezést is, mondván, a rádió és a televízió mind kevésbé a tényleges felülete a médiafogyasztásnak, amely áttevődik az internetre és a mobil applikációkra. Ellentmondásosnak tartotta a törvény finanszírozását is. A médiajogász szerint az a megoldás, hogy a közmédia állami támogatását a tévékészülékek száma alapján határozzák meg, a mai on-demand és streamingalapú világban teljesen elavult. Rugalmatlannak vélte azt a szabályt is, amely a közmédia vezérigazgatójának szerződéskötési szabadságát 300 millió forintnál húzza meg. Kocsi Ilona , a MÚOSZ elnöke szerint a lényegi változás az lenne, ha a kilenctagú testületbe nemcsak három képviselőt küldhetne a szakma, hanem többségbe kerülhetne. „Legfontosabb a szakma többségi jelenléte lenne a Testületben és a Médiatanácsban, különben előfordulhat, hogy a jövőben is a politikusok döntik majd el, milyen legyen a közszolgálati média Magyarországon” – vélekedett a szövetség vezetője. Az április 12-i választásokat követően a médiapiac gyors átalakuláson megy keresztül. Ezt a folyamatot a NER-médiabirodalom szétesése, a szabályozási változások, valamint a globális technológiai hatások egyszerre alakítják. Utóbbiak közül is kiemelkedik a GenAI ( generatív mesterséges intelligencia ), amely olyan AI-rendszereket takar, amelyek nem csupán adatokat elemeznek, hanem új tartalmakat (szöveget, hangot, képet, videót) is létrehoznak. A Whitereport szerint 2018 óta Magyarországon a tulajdonosi háttér vált a legfőbb szegmentáló tényezővé a többosztatú médiapiacon. Az Orbán-kormány 16 éve alatt a Fidesz-közelinek nevezett médiacégek 13 százalékos bevételrészesedése 50 százalékra nőtt. Piacrészesedésük pedig 30 százalék volt a teljes árbevételen belül, miközben a külföldi tőke tekintélyes hányada – a tévés szegmenst leszámítva – távozott a hazai médiapiacról. Átalakulnak a magyarországi médiafogyasztási szokások. Míg az online híroldalak együttesen naponta 2,5 millió fogyasztót érnek el, addig a Google több mint 3 millió, a TikTok 2,1 millió, a Facebook és Youtube több mint egymillió felhasználót. Hazánkban is kezdenek érvényesülni a platformhatások: a lakosság 43 százaléka a Facebookról, 27 százaléka a Youtuberól fogyaszt híreket. És szembeötlő változásként a ChatGPT 2025 végére már a világ 5. leglátogatottabb weboldala lett. A Tisza-kormány megalakulása óta átrendeződött az online híroldalak élmezőnye is. A DKT-Gemius adatai alapján az Index  piacvezető pozícióját veszélyezteti a 24.hu és a Telex , míg korábban a top5-ben szereplő Blikk és Origo látogatottsága számottevően visszaesett . A gazdasági világválság és más negatív tényezők miatt a 2010-es évek elején megkezdődött a nemzetközi médiabefektetők kivonulása az országból. Ennek következményeként a top100 médiacég összárbevetelében a külföldi tulajdon aránya a 2010. évi 78 százalékról 2025-ben 35 százalékra esett vissza. Az a mutató pedig, hogy a 2008-as 10 százalékról 2024-ben 56 százalékra nőtt az online média részesedése az úgynevezett net-net reklámköltésen belül, egyértelműen jelzi, hogy a hirdetők egyre többet költenek digitális csatornákra (például közösségi médiára, videóhirdetésekre, weboldalakra), miközben a hagyományos média részesedése radikálisan csökken. (A net-net reklámköltés nem a listaáras hirdetési díjakat méri, hanem azt az összeget, amelyet a hirdetők ténylegesen kifizettek a kedvezmények levonása után.) Az országos kereskedelmi tévék a digitális átállás után, 2015 óta részesülhetnek a terjesztési bevételekből, amely tavaly 78 milliárd forintot tett ki. A tévés piac két meghatározó szereplője 2024-ben nagyjából hasonló bevételből gazdálkodott. Az RTL Magyarország és a TV2 Média Csoport árbevétele egyaránt 56 milliárd forintra rúgott. Az előfizetéses globális streaming platformok (különösen a Netflix ) új versenyhelyzetet teremtettek. A streamingbevételek már most elérik a lineáris tévéterjesztési bevételek felét. A 2010-es évek végére központosítás jött lére a kormánymédiában. A médiapiac meghatározó szereplőjéhez, a 2018-ben létrehozott Közép-Európai Média Alapítványhoz ( KESMA ) került ajándékozással többek között a Retro Rádió üzemeltetője a Hold Rádió és a HírTV – mintegy 70 milliárd forint éves nettó árbevétellel. 2019 őszén jegyezték be a KESMA-cégek beolvadását a Mediaworks Hungary Zrt.- be, amely 2024-ben 56 milliárdos nettó árbevételt produkált. (Ritka egybeesés, hogy 2024-ben az RTL Magyarország és a TV2 Média Csoport mellett a Médiaworks is 56 milliárdos bevételre tett szert.) Aztán tavaly a Mediaworks már 14 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Az áprilisi választások után a cégbirodalomnál azonnali hatályú, tömeges elbocsátásokat és a portfólió átalakítását határozták el. Információk szerint a vállalat megválik alkalmazottjainak tíz százalékától, azaz legkevesebb kétszáz dolgozót küldenek el. A cég zászlóshajójának számító Magyar Nemzet napilapból hetilappá alakul át, a Bors és a Metropol kiadását megszüntették. Júliustól hasonló sorsra jut a Nógrád Megyei Hírlap , a Heves Megyei Hírlap és a tatabányai székhelyű 24 Óra nyomtatott kiadása is. Felfüggesztették a Ripost.hu és a Metropol.hu működését, tömeges elbocsátások történtek a Világgazdaság és az Origo szerkesztőségében , míg a Pesti Srácok összes munkatársától megvált a cég. Drámai átalakulás megy végbe a nyomtatott sajtó piacán is. A napilapok közül eltűnt a standokról a Bors és a Magyar Nemzet után a Népszava is. A nagymúltú lap már hetek óta nem jelenik meg nyomtatásban. A szerkesztőség naponta elkészíti az újságot, amit elektronikusan juttat el az előfizetőkhöz, miután május végén a Mediaworks több száz millió forintos tartozásra hivatkozva azonnali hatállyal felmondta a lap nyomdai és terjesztési szerződését. Zsurnalisztikai közhellyel szólva, nem tudni, mit hoz a jövő. A nyomtatott sajtó már évek óta vívja utóvédharcait, az online hírportáloknak pedig szembe kell nézniük a közösségi média, a GenAI (mint a ChatGPT) platformok további térnyerésével. Egyelőre például arról sincs hír, hogy a frekvenciáitól jogellenesen megfosztott Klubrádió mikor térhet vissza az éterbe. Az is kérdés, milyen hatása lesz az átalakuló közmédiának a piac többi szereplőjére, beváltja-e a reményeket az új törvénnyel létrehozandó Sajtóalap? Vagy újabb újságok, rádió- és tévécsatornák szűnnek meg? (Borítókép: Tarr Zoltán 2026. május 12-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)