● news.bsdnet.hu

Dés László, a dzsessz és a szaxofon mestere, számos ikonikus dal, színdarab és filmzenék érzékeny lelkületű zeneszerzője szerint a múzsák igenis léteznek. Az egyik számára nem más, mint Básti Juli, akivel több évtizedes szakmai és baráti kapcsolat köti össze. Közös munkáik, mint a „Férfi és nő”, a „Dalok egy zongorával” és az „Így öten” koncertek, valamint a „Hallgass kicsit” című lemez, mind a kölcsönös tisztelet és inspiráció gyümölcsei. Ferencz Evelin Újságíró (Sztárvilág) Ezeket látta már? Dés László szerint a dalok akkor válnak igazán hitelessé, ha azokat az előadó személyiségére szabják . Ha a zeneszerző beleéli magát az előadó lelkiállapotába és helyzetébe, a szerzemény nemcsak hiteles lesz, de az előadó által még erőteljesebbé is válik. Básti Juli esetében ez különösen igaz , hiszen ő olyan művész, aki a dalokat magára tudja ölteni, mint egy szerepet , és azokat teljesen a sajátjává teszi . „Juli egy fortepiano, aki mély, búgó alt hangon is képes izzani, de egészen puhán, lágyan, finoman énekelni is. Példaként említem a Tíz kicsi bűnjel, a Játszótársak és a Záróra után című dalokat. Ezekben mindkét véglet ott van” – mondta Dés. A zeneszerző és a színésznő kapcsolata a „Hallgass kicsit” című lemez készítésekor kezdődött. Bár személyesen korábban nem ismerték egymást, Dés már akkor is nagyra tartotta Básti Julit, akit a kaposvári színház legendás korszakában látott először színpadon. „Volt róla képem, benyomásom, tudtam, hogy egészen fantasztikus színésznő. Hogy az évek múlásával ugyanolyan nagy lesz, mint Törőcsik Mari vagy Ruttkai­ Éva . Nem csak az énekhangját, a prózait is imádom. A kaposvári színház legendás korszakában láttam őt először színpadon, soha nem felejtem el. Ascher Tamás rendezte az operettet, de úgy, hogy az anyja sem ismert rá az eredeti darabra. Juli két nagy szerepet játszott benne. Egyszer egy tiszta, becsületes munkáslányt szovjet kategória szerint, aztán a munkásosztályt eláruló, könnyűvérű, rossz útra tévedt nőszemélyt. Egyszerűen nem akartam hinni a szememnek, hogy egy iszonyú gyors öltözéssel mennyire el tudta választani a két karaktert. Elmondhatatlan, mennyire hiteles volt, és énekelt is persze” – áradozott a 72 éves zeneszerző. Amikor Dés felhívta Julit, hogy felkérje a közös munkára, a színésznő öröme határtalan volt. Szenvedély, fegyelem, odaadás, koncentráció – László szerint ezek a tulajdonságok jellemzik leginkább munka közben a színésznőt. 1987-ben, a lemezfelvétel során is ezeket tapasztalta. Dés László nagyon szereti Básti Julit / Fotó: Zsolnai Péter „Csodálatos volt vele dolgozni. Teljesen világos volt, hogy ez a lemez nagyon fontos neki. Imád énekelni. Egy produceri iroda irodalmi szerkesztőségétől kaptuk a felkérést a lemezre Bereményi Gézával. Hogy duettlemez legyen, az Géza ötlete volt. Abban ő még jobban ki tudja fejezni magát, mondta. Minden dalban azt írta meg, ahogy ő elképzeli a férfi-női viszonyt. És akkor eldöntöttük, hogy Básti Julit kérjük fel a munkára. Betelefonáltam a Katona József Színházba egy előadás előtt. Lehívták őt a portára, mondom neki, hogy én vagyok, miért hívom, ’szeretnénk készíteni neked egy lemezt Bereményi Gézával’, és hallottam a telefonban, hogy valósággal őrjöngött örö­mében. Olyan boldog volt, hogy zengett tőle a színház. Hihetetlenül lelkes volt, végig szépen és jól dolgoztunk a felvételek során” – mesélte a Storynak a zeneszerző. A közös munka nem ért véget a lemezzel. Dés László később a Katona József Színházban bemutatott „Az új lakás” című Goldoni-vígjátékhoz komponált zenét, amelyben Básti Juli az egyik főszerepet játszotta. „Elképesztő nagy sikerrel futott a darab. Több mint százszor szerepelt a színház műsorán, és csak azért került le a repertoárról, mert Udvaros Dorottya elszerződött a Bárkába. Döbbenetes volt, ahogy ez a két színésznő összecsapott a színen Goldoni stílusában marakodva. Tombolt a közönség, ahogy cikizték egymást. A legapróbb színészi megnyilvánulásaikra is reagáltak” – emelte ki az előadóművész. Dés László szerint Básti Juli nemcsak a színpadon, hanem a próbák és koncertek előtti és utáni pillanatokban is különleges személyiség. „Julihoz sem odafelé menet, sem a koncert után nem lehet igazán közel kerülni. Ezekben a helyzetekben ő nem tárgyalóképes. Ül hátul a kocsiban, morog, mindenféle baja van, majd hirtelen felderül, nevetgél, aztán mintha elvágták volna, megint bosszankodik valamin, és dünnyög magában. Intenzív, szenzitív, variábilis lény benyomását kelti, aki kétpercenként képes hangulatot váltani. Nagyon érdekes alkat. Színházban és koncerteken egészen fantasztikus. Neki ez az élete. És a családja. Szeretjük és becsüljük egymást. Állandó társak vagyunk” – jelentette ki. Dés László